Illésy Sándor

Megválik dolgozói felétől a Leoni

Alkalmazottjainak csaknem felétől, főleg fizikai dolgozóktól válik meg a Leoni Hungária Kft. A 330 munkahelyet fokozatosan, négy hónap alatt szünteti meg a személygépkocsikhoz kábelkötegeket gyártó cég. A gyárban – ahol jó két évvel ezelőtt még csaknem ezren voltak – négyszázan maradnak. A cég az elmúlt évek negatív trendet mutató eredményeivel és a következő évek előrejelzéseivel indokolja a lépést. Ötvös Tamás ügyvezető szerint az autóipari beszállítók piacán tapasztalható árcsökkenések, valamint a magyarországi előállítási költségek nem tudják biztosítani a jelentős munkaerőt igénylő nagyszériás gyártások jövedelmezőségét. Egerben a jövőben a komplexebb kisszériás termékcsoportok gyártását helyezik előtérbe, termékfejlesztéssel és prototípusok készítésével foglalkoznak majd, a nagyszériás termelést Tunéziába telepíti át a németországi anyavállalat, amelynek – információink szerint – tavalyi árbevétele 1,7 milliárd euró, eredménye pedig 70 millió euró körül alakulhatott.

Szendvics-falpaneleket gyártanak Hevesben

Elkészült és megkezdte működését az Európában eddig egyedülálló technológiát alkalmazó, úgynevezett szendvics-falpanelgyár Heves városában. A HevesBeton Kft. beruházása 1,2 milliárd forintba került. Ehhez mintegy 170 millió forintot az NFT-től nyert el a cég, és 80 millió forinttal az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács is támogatta a beruházás megvalósítását. A vállalkozás egyébiránt kizárólagos jogot szerzett az Egyesült Államokból vásárolt eljárás magyarországi alkalmazására, a szerződés szerint a magyar határokat övező 50 kilométeres sávban sem létesülhet hasonló gyár a következő 3 évben. A belföldi magánszemélyek tulajdonában lévő, évi mintegy 5 milliárd forint árbevételű Hevestherm-cégcsoporthoz tartozó HevesBeton célja, hogy újra meghonosítsák Magyarországon a házgyárak leállásával kiveszett falpaneles gyártási technológiát, a mai kor követelményeinek megfelelően. Az amerikai Spancrete Corporationtől vásárolt héjszerkezetű – egy tartó-, egy hőszigetelő és egy külső díszítő réteget tartalmazó – technológia különben nem igényli pillérrendszer kialakítását, és az alapozási költségek is lényegesen csökkennek. Értesülések szerint a cég az egykori egri dohánygyár helyén épülő Agria Park szórakoztató és szabadidőközpont kivitelezőjével előrehaladott tárgyalásokat folytat a technológia alkalmazásáról.

Szabadidőközpontot épít a Wallis az egri dohánygyárban

A Wallis Ingatlan Zrt. több mint 10 milliárd forint beruházással szabadidő- és szórakoztató központot épít az egykori Egri Dohánygyár helyén épülő kereskedelmi centrumban, amelyet várhatóan már ez év végén átadnak. A tervek szerint 600 körüli új munkahely létesül, miközben a cigarettagyártás megszűnésével 384 ember veszítette el az állását. A 100 éves múltra visszatekintő egri cigarettagyártás történelmi épületeit – egyebek mellett az egykori víztornyot – felújítják. Az Agria Park nevű létesítményben 20 ezer négyzetméternyi kereskedelmi területen mintegy 100 üzlet nyílik. A Wallis-csoporthoz tartozó társaság bankhitelből finanszírozza a fejlesztést. A cég, amely az ország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő társasága, az elmúlt évben 30 milliárd forintnyi árbevételt ért el. A Philip Morris egyébiránt 1992-ben vásárolta meg az 1896-ban alapított üzemet, majd 2004 júniusában döntött a gyár bezárásáról és az év végéig meg is szüntette a termelést. A Philip Morris Magyarország Kft. 2005-ben pályázatot írt ki a volt gyárterület hasznosítására, amelyet tíz pályázó közül a Wallis Ingatlan nyert. Az elbírálás szempontjai között szerepelt, hogy a fejlesztés során megőrzik a gyár történelmi épületeit.

Autóipari húzóerő

Úgy tűnik, az észak-magyarországi térségben főleg az autóiparban és annak kiszolgálásában látják a fejlődés lehetőségét, mivel Miskolcon autóipari klaszter alakult, Salgótarjában pedig járműipari kompetenciaközpontot hoznak létre, elsősorban azzal a céllal, hogy továbblépési lehetőséget biztosítsanak a kis- és középvállalatok számára – értesült lapunk. Salgótarjánban a Magyar Gépjárműipari Szövetség kezdeményezte a központ kialakítását az ipari parkban. Innovációs központ, illetve egy elektronikus vezérlésű mechanikus eszközöket gyártó bázis megvalósítását tervezik. Egy ilyen centrum kialakítása arra a tendenciára épül, hogy a gyártó nagyvállala-tok innovációs és kutatásfejlesztési tevékenysége egyre inkább a beszállítókhoz szerveződjék át, és hosszabb távon a nagyvállalatoknál csak a stratégiai fejlesztés maradjon meg. A borsodi megyeszékhelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Miskolci Egyetem irányításával jött létre az észak-magyarországi autóipari beszállítói klaszter. Ennek életre hívását az autóiparban már jelentős tapasztalatokkal rendelkező Pannon Autóipari Klaszter támogatatta. Az egyesülés – amelyhez az alapítókon kívül több mint harminc borsodi, hevesi és nógrádi társaság csatlakozott – azt szeretné elérni, hogy a régiós vállalkozásokból egy olyan kör alakuljon ki, amely eséllyel pályázhat a Magyarországon és Európában épült és épülő autógyáraknál beszállítói pozícióra.

Napelemgyárat épít Rétságon a HelioGrid

Újabb cég telepedik meg a Nógrád megyei Rétság határában lévő ipari parkban, hamarosan megkezdődik egy 16,5 milliárd forintból finanszírozott napelemgyár építése. A cég a termelés felfutása után nem kevesebb, mint évi 100 milliárd forint exportbevétellel számol – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón Kóka János a gazdasági tárca első embere. A rétsági üzemben a tervek szerint a jelenleg megszokottnál kedvezőbb áron gyártanak majd napelemeket. A NAPI Gazdaság értesülése szerint a beruházás kétharmadát magyar, a többi részét svájci és amerikai befektetők finanszírozzák. A rétsági gyár építését szervező HelioGrid Magyarország Napelemgyártó Kft. a gyártósorok beszerelését májusra tervezi, itt a hagyományos, drága, kristályos szilíciumon alapuló napelem helyett a 30 százalékkal olcsóbb, vékony rétegű technológia alkalmazására rendezkednek be. A jövő évtől évi 500 ezer négyzetméternyi ilyen napelemet gyártanak, e termékek nagyobb hányadát német piacra szállítják. A gyárban nyolcszáz új munkahely létesül, az üzem beruházásának megtérülési ideje hozzávetőleg öt év. Magyarországon – a becslések szerint – 400-szor annyi a napenergia-sugárzás, mint amennyi ebből előállítható energiára az országnak szüksége lenne, ennek ellenére csekély mértékű a felhasználás, mert a napelemek drágák, a megtérülési idő éppen ezért túl hosszú –írta az MTI Eco.

Veszélyeztet vagy elősegít?

Vélhetően mégsem lesz könnyű bioerőművet építeni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen annak a társaságnak, amely csaknem 36 milliárd forintot szánna a projektre. A szerencsi ipari park területére tervezett szalmatüzelésű erőmű létesítéséről a napokban tartott közmeghallgatást az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ott és akkor jószerivel fel sem merült az, amit most az Icomos – a világörökség bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő testülete – magyar nemzeti bizottsága hangoztat: a projekt megvalósítása sérti a tokaji borvidék világörökségi területet, látványa tönkreteszi a tájat. A létesítmény tüzelőanyag-ellátása csak külső területekről történhet, ami a környezetre különös veszélyt jelent. A hat és fél hektáron tervezett, 35,4 milliárd forint értékű, 50 megawatt teljesítményű erőművi beruházás egyébiránt a közmeghallgatással egy újabb, jelentős szakaszához érkezett. A fórumot azért tűzték ki, mert a BHD Hőerőmű Kft. az elmúlt év októberében benyújtotta a hatósághoz a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt. Az ügyben az érintett szakhatóságok a hozzájárulásaikat, előírásaikat megadták. Ezután jószerivel már csak az építési engedély beszerzése és a fővállalkozói szerződés megkötése lenne hátra. Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere egyébként furcsállja az Icomos reakcióját, szerinte a kizárólag mezőgazdasági alapanyagokat felhasználó erőmű az alkalmazott világszínvonalú technológiának köszönhetően környezetvédelmi szempontból mindenben megfelel az előírásoknak. Túl ezen, a létesítmény előzetes terveit az elmúlt év decemberében a világörökségi tervtanács véleményezte, azokkal kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is megtette az észrevételeit. A beruházók ezek figyelembevételével átdolgozzák a terveket, ami alapján kijelenthető, a létesítmény felépítésénél a tokaji világörökség szempontjai maximálisan érvényre jutnak – fogalmazott Rónavölgyi Endréné, hozzátéve: az új erőmű valójában nem veszélyezteti, hanem elősegíti a tokaji világörökség értékeinek a megőrzését. A tervek szerint Magyarország első szalmatüzelésű erőművében 2009. szeptember 1-jén indulna meg a próbaüzem, a létesítmény közvetlenül 133 embernek adna munkát.

Látványos növekedés a Fuxnál

Rekordnagyságú forgalmat könyvelhetett el az elmúlt évben az elsősorban sodronyok, lég- és szabadvezetékek, valamint emelőkötelek és hevederek gyártására szakosodott miskolci Fux Zrt. A 170 embert foglalkoztató cég csaknem 6 milliárd forintos árbevétele közel 75 százalékkal nagyobb, mint a megelőző évben volt és a legmagasabb teljesítmény 15 éves működésük során. Az idei üzleti terv minimálisan ennek szinten tartását, de még inkább megfejelését tartalmazza – mondta lapunknak Barkóczi István, a társaság tulajdonos elnök-vezérigazgatója. A Fux abban bízik, hogy termékeivel a jelenleginél nagyobb teret tud nyerni az unió újonnan csatlakozott országaiban, elsősorban Bulgáriában, ugyanis Romániában már évek óta jelen van. Barkóczi a szigetelt és szabadvezetékek piacán – főleg Észtországban és Csehországban – szintén további megrendelésekre számít. (A cég tavaly elnyert egy másfél milliárd forintos észtországi tendert.) A cégtulajdonos az elmúlt évi eredményt nem számszerűsítette, de elmondta, az is minden korábbit meghaladó volt. A nyereséget visszaforgatják a fejlesztésekre, ahol most a földkábelgyártás lesz az egyik kiemelt terület. Eddig a legnagyobb európai gyártóknak szállítottak speciális alumíniumsodratot földkábelekhez, idén azonban már saját maguk is gyártanak készterméket, köszönhetően a nagyobb kutatóbázisokkal – például a Miskolci Egyetemmel – való együttműködésnek. A szakember megjegyezte: új területként a vasúti közlekedésben használatos réz munkavezetékek gyártása és fejlesztése, illetve piacának bővítése is a tervekben szerepel.

Bővíti üzemét a BTH Műanyagfeldolgozó

Az idei harmadik negyedévre egy új, 3 ezer négyzetméteres üzemcsarnokkal bővíti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadnán található gyárát a szennyvízvezetékekhez és épületen belüli csőhálózatokhoz pvc-idomokat gyártó BTH Műanyagfeldolgozó Kft. A közel hetven embert foglalkoztató társaság folyamatosan bővíti kapacitását, nemrég készült el gépparkjának több mint 250 millió forintos fejlesztésével – mondta lapunknak Mérten János, a cég ügyvezetője. A BTH-t a ’90-es évek végén alapította a német Wimmer család tulajdonában lévő BT Bautechnik Impex GmbH. A társaság az alapítás évében 270 tonnányi készárut termelt, mára ez 1400 tonnára nőt, a forgalom pedig a kezdeti 264 millió forintról 1,72 milliárdra gyarapodott. A BTH tavaly csaknem félmilliárd forint értékben exportált, főleg Bulgáriába és Romániába, de 2006 óta Ukrajnába is szállítanak, az idei évtől kezdve pedig Oroszországba is visznek árut.

Bővítik az ózdi acélművet

Jól zárta az elmúlt évet a német Max Aicher GmbH tulajdonában lévő Ózdi Acélművek (OAM) Kft., amely az idén tovább fokozza termelését. A tavalyi üzleti terv 260 ezer tonna készáru előállításáról szólt, míg a cég végül ennél valamivel többet, 267 ezer tonnát termelt, ami Kovács Attila ügyvezető szerint azért is jó eredmény, mert az unió országaiból tavaly volt a legegyszerűbb Magyarországra betonacélt importálni, így komoly konkurenciával kellett megbirkózniuk. A mintegy félezer embert foglalkoztató ózdi társaság tavaly közel 1,5 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, a költségek csökkentésére. A kapacitás növelésének érdekében az idén folytatják az acélmű korszerűsítését, amitől a tavaly elért – nem számszerűsített – eredmény 50 százalékos emelkedését várják. Kovács szerint az idei év az alapanyag-ellátást illetően is jól kezdődött. Magyarországon évente 1,2-1,3 millió tonna vashulladék keletkezik, amelynek általában 30 százaléka használható gazdaságosan betonacél gyártására. Ez önmagában elegendő lenne a társaság 400 ezer tonnás szükségleteinek kielégítésére, de ha mégsem, külföldi szállítói is kisegítik a céget.