Vélhetően mégsem lesz könnyű bioerőművet építeni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen annak a társaságnak, amely csaknem 36 milliárd forintot szánna a projektre. A szerencsi ipari park területére tervezett szalmatüzelésű erőmű létesítéséről a napokban tartott közmeghallgatást az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ott és akkor jószerivel fel sem merült az, amit most az Icomos – a világörökség bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő testülete – magyar nemzeti bizottsága hangoztat: a projekt megvalósítása sérti a tokaji borvidék világörökségi területet, látványa tönkreteszi a tájat. A létesítmény tüzelőanyag-ellátása csak külső területekről történhet, ami a környezetre különös veszélyt jelent.
A hat és fél hektáron tervezett, 35,4 milliárd forint értékű, 50 megawatt teljesítményű erőművi beruházás egyébiránt a közmeghallgatással egy újabb, jelentős szakaszához érkezett. A fórumot azért tűzték ki, mert a BHD Hőerőmű Kft. az elmúlt év októberében benyújtotta a hatósághoz a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt. Az ügyben az érintett szakhatóságok a hozzájárulásaikat, előírásaikat megadták. Ezután jószerivel már csak az építési engedély beszerzése és a fővállalkozói szerződés megkötése lenne hátra.
Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere egyébként furcsállja az Icomos reakcióját, szerinte a kizárólag mezőgazdasági alapanyagokat felhasználó erőmű az alkalmazott világszínvonalú technológiának köszönhetően környezetvédelmi szempontból mindenben megfelel az előírásoknak. Túl ezen, a létesítmény előzetes terveit az elmúlt év decemberében a világörökségi tervtanács véleményezte, azokkal kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is megtette az észrevételeit.
A beruházók ezek figyelembevételével átdolgozzák a terveket, ami alapján kijelenthető, a létesítmény felépítésénél a tokaji világörökség szempontjai maximálisan érvényre jutnak – fogalmazott Rónavölgyi Endréné, hozzátéve: az új erőmű valójában nem veszélyezteti, hanem elősegíti a tokaji világörökség értékeinek a megőrzését.
A tervek szerint Magyarország első szalmatüzelésű erőművében 2009. szeptember 1-jén indulna meg a próbaüzem, a létesítmény közvetlenül 133 embernek adna munkát.
Illésy Sándor