Hegedűs Szabolcs

Kamatpokol: már 2026 elején látszik, mennyire durván elszállnak az állami kiadások

A számok alapján nem sok kétség maradt: a magas kamatkörnyezet tartósan beépült a magyar állam működésébe. 2025-ben a költségvetés már több kamatot fizetett ki, mint egy évvel korábban összesen, miközben régiós összevetésben továbbra is Magyarországon a legmagasabb a jegybanki alapkamat. Az állam közben egyszerre támaszkodik eurókötvény-kibocsátásra és megemelt kamatozású lakossági állampapírokra.

Lengyelországban egyben adják, nálunk adagolják – így néz ki a 14. havi nyugdíj

A kormány 2026-tól bevezeti a 14. havi nyugdíjat, amit a politikai kommunikáció fontos vívmányként tálal. A részletek azonban jóval visszafogottabb képet mutatnak: jövőre az idősek nem egy teljes extra havi nyugdíjat kapnak, hanem annak mindössze a 25 százalékát, egyszeri kifizetésként. Eközben Lengyelországban a 13. és a 14. havi nyugdíj már évek óta a rendszer része, és a jogosultak egy teljes havi ellátásnak megfelelő összeget kapnak pluszban. A különbség számokban is jól látható.

Putyin szintet lépett: már Jézus Krisztus nevében vívja a háborút

Miközben Vlagyimir Putyin az ortodox karácsony napján már krisztusi küldetésként beszél az ukrajnai háborúról, a Kremlhez közel álló háborúpárti bloggerek azon élcelődnek, hogy míg az amerikaiak simán elrabolták Nicolás Madurot, Oroszországnak csak egy herszoni mosómedve jutott zsákmányul.

Orbán Moszkvába járt, Nawrocki nemet mondott – így csúszik szét a szuverenista V4-mítosz

Az esztergomi V4-es csúcs nem a visegrádi együttműködés újjászületéséről szólt, hanem inkább annak korlátairól. Miközben a szuverenista beállítottságú V4 visszatéréséről szóló narratíva egyre gyakrabban jelenik meg a politikai kommunikációban, a lengyel–magyar feszültségek, az ukrajnai háború megítélése és az Oroszországhoz fűződő viszony azt mutatja: a Visegrádi Négyek együttállása valamin folyton megbicsaklik.

Trump leszedte a diktátort – és megmutatta, hogy nincs határ, amit ne lépne át

„Ahogy mindenki tudja, a venezuelai olajipar hosszú ideje teljes csődben van” – mondta Donald Trump, majd hozzátette: az Egyesült Államok „rá fogja kényszeríteni” a világ legnagyobb amerikai olajvállalatait, hogy dollármilliárdokat költsenek a venezuelai olajinfrastruktúra rendbetételére, és „pénzt kezdjenek keresni az országnak”. Trump nem véletlenül szajkózza ezt. Az olaj kulcstényező – de nem önmagában. A caracasi akció elsősorban hatalmi üzenet volt: Washington visszatért ahhoz a logikához, amely szerint Latin-Amerika az Egyesült Államok kizárólagos érdekszférája.

Túl messzire mentünk Moszkvában? 2025 után már nem biztos, hogy van visszaút

Miközben Európa igyekszik végleg leválni az orosz energiáról, a magyar kormány inkább rálépett a gázpedálra Moszkva felé. Vétók, mentességek, most meg egy új stratégiai döntés is – a különút nemcsak marad, hanem gyorsul. Közben viszont egyre többen feszengenek itthon és a környéken is, ami előbb-utóbb belekavarhat a nagy keleti barátkozásba. Nagy kérdés, hogy meddig mehet el a kormány ebben az irányban, egyáltalán, mi lesz ennek a vége.

Washington lecsapott európai tisztségviselőkre, Brüsszel azonnal visszavágott

Nyílt konfliktus robbant ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között: az Európai Bizottság elítélte, hogy Washington beutazási tilalmat rendelt el öt európai tisztségviselő ellen. Brüsszel szerint a döntés sérti az alapvető európai értékeket, és magyarázatot vár az amerikai hatóságoktól.

Zelenszkij nyilvánosságra hozta a teljes béketervet, Moszkva azonnal visszavágott

Először beszélt nyíltan minden részletről Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök bemutatta a Moszkva, Kijev és Washington között egyeztetett, 20 pontból álló béketerv teljes tartalmát. A javaslat területi kérdéseket, biztonsági garanciákat, az ukrán hadsereg jövőjét, a zaporizzsjai atomerőmű sorsát és még az elnökválasztás időzítését is rögzítené. Az egyik orosz képviselő szerint ez csak PR-fogás.

Üzenetet küld az állam a betegeknek: új szabály jön az EESZT-ben, ennek sokan nem fognak örülni

Komoly gondot okoz az állami egészségügyben, hogy sok beteg nem jelenik meg az előjegyzett vizsgálatokon vagy műtéteken, és erről előre nem szól. A problémára jogszabályi választ ad a kormány: a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet szerint 2026 márciusától az EESZT kötelező értesítést küld a lefoglalt időpontokról.