Gáti Tibor

Európa lehagyta az USA-t és Japánt

A belföldi kereslet bővülése következtében hat éve nem látott ütemben, a 0,7 százalékos amerikait és a 0,2 százalékos japánt meghaladóan bővült a GDP a második negyedévben az eurózónában, a harmadik negyedévtől azonban már némi lassulás várható. Az Eurostat megerősítette két héttel korábban nyilvánosságra hozott előzetes adatait, amelyek szerint április és június között 0,9 százalékkal nőtt a GDP az első három hónaphoz képest, az éves szintű növekedés azonban 2,4 helyett 2,6 százalékos volt (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 15., 5. oldal). Ennek az az oka, hogy az első negyedévben gyorsabb volt az ütem a korábban közzétettnél: negyedéves szinten 0,6 helyett 0,8 százalék, éves szinten 2,0 helyett 2,1 százalék. A módosítás alátámasztja az Európai Központi Bank (ECB) felfelé korrigált előrejelzését, amely szerint idén 2,1 helyett 2,5 százalékkal bővül a GDP az eurót használó 12 országban. Az ECB augusztus végén érintetlenül hagyta jelenleg 3 százalékos irányadó kamatát, de a kormányzótanács a legközelebbi ülésen, október 5-én az elemzők egyöntetű véleménye szerint újabb 25 bázispontos szigorítást hajt végre, majd az év végéig 3,5 százalékra emeli a hitelköltségeket. A most közzétett részletes adatok szerint a növekedés motorját a befektetések jelentették, amelyek a második negyedévben az elsőhöz képest 2,1 százalékkal bővültek. Ez lényegesen gyorsabb ütem az első három hónapban regisztrált 0,9 százaléknál. A fogyasztói kiadások ugyanakkor mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a második három hónapban, az előző negyedévi 0,7 százalék után. Ez arra utal, hogy bár a gazdasági növekedést ezúttal már nem elsősorban az export hajtotta, a fogyasztói kiadások szerepe továbbra sem nőtt. Az export bővülése az első negyedévi 3,9-ről, 1,3 százalékra lassult, de az import is 2,9-ről, 1,2 százalékra mérséklődött. Az Európai Bizottság az ütem további lassulására számít: a harmadik negyedévre 0,5-0,9, a negyedikre 0,4-0,9 százalékot prognosztizál. A növekedési ütem lassulására utal az is, hogy az eurózóna feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe augusztusban 56,5 pontra esett a júliusi 57,4-ről, elmaradva az 57,0 pontos elemzői várakozásoktól. A munkanélküliek aránya júliusban változatlanul 7,8 százalékos volt.

Kamatemelési szünetet tart az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta jelenleg 3 százalékon álló irányadó kamatát, de jelezte, hogy a négy héttel korábbi 25 bázispontos szigorítás után csak rövid pihenőt tart, és a kormányzótanács legközelebbi, október 5-i ülésén ismét szigorít. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a kamatdöntés után tartott sajtóértekezletén ismét az erre utaló fordulattal élt, amely szerint fokozott éberségre van szükség az inflációs kockázatok miatt. Az ECB tegnap megemelte az inflációra és a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó korábbi előrejelzését. Eszerint az áremelkedés üteme idén a júniusban prognosztizált 2,3 helyett 2,4, jövőre 2,2 helyett ugyancsak 2,4 százalékos lesz. A gazdasági növekedés az eurózónában idén 2,1 helyett 2,5, jövőre 1,8 helyett 2,1 százalékos lesz. A most napvilágot látott makroadatok mindazonáltal nem túl kedvezőek. Az eurózóna inflációja ugyan a júliusi 2,4-ről 2,3 százalékra mérséklődött augusztusban, de ez is meghaladja az ECB „valamivel 2 százalék alatti” középtávú célkitűzését. Ráadásul az Európai Bizottság (EB) felmérése szerint emelkedőben vannak a vállalatok és a fogyasztók inflációs várakozásai. Az EB havi gazdasági bizalomindexe a júliusi 107,8-ról 106,7 pontra esett, és ezzel véget ért az index nyolc hónapig tartó emelkedése. A bizottság szerint azonban az augusztusi érték is meghaladja az átlagot. Németországban a szövetségi munkaerő-hivatal tegnapi jelentése szerint augusztusban ötezerrel nőtt az állástalanok száma a szezonális tényezőket figyelembe véve, noha a Reuters elemzői konszenzusa húszezres csökkenésre számított. A másik kedvezőtlen hír az eurózóna legnagyobb gazdaságából, hogy a kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben, 1,5 százalékkal csökkent júliusban. Az elemzők egy része mindennek ellenére úgy látja, hogy a német gazdaság egyelőre még jól tartja magát. Mindazonáltal mind általánosabb a nézet a szakértők körében, hogy az eurózóna első félévben tapasztalt gazdasági fellendülése véget ért és az év hátralévő részében ismét lassulás várható.

Tovább terjeszkedne Kelet-Európában az RTL

A Bertelsmann AG német médiacsoport tulajdonában lévő RTL Group további terjeszkedési lehetőségeket lát Kelet-Európában – közölte a féléves eredmények közzététele alkalmából tartott sajtótájékoztatón Gerhard Zeiler vezérigazgató, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Azt az értesülést sem volt hajlandó kommentálni, hogy a csoport, amely Európa legnagyobb kereskedelmi műsorszolgáltatója – 11 országban 34 tévé- és 34 rádiócsatornája van és Magyarországon az RTL Klub tulajdonosa –, részesedést kíván szerezni a Polsat lengyel tévécsatornában. Az első félévben 21 százalékkal, 494 millió euróra nőtt a cég EBITA-eredménye a szerkezetátalakítási költségeket és egyéb egyszeri kiadásokat nem számítva. A nettó nyereség 22 százalékkal nőtt, az árbevétel 19 százalékkal emelkedett. A reklámpiaci feltételek Nagy-Britannia kivételével egész Európában javultak, és a cég a második félévi kilátásokat illetően is optimista, mivel a gazdaság fellendülőben van a legtöbb országban, ahol jelen van.

Orosz alumíniumóriás születik

Vlagyimir Putyin orosz államfő jóváhagyta a korábban már megszellőztetett tervet (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 22., 5. oldal), hogy összeolvasztják az ország két legnagyobb alumíniumgyártó vállalatát, létrehozva a világ legnagyobb alumíniumcégét. Az OAO Russian Aluminium (Rusal) ennek értelmében megveszi kisebb riválisát, az OAO Sual Groupot és az ügyletbe bevonják a Glencore International AG svájci nyersanyag-kereskedő céget, amely timföldkészleteiért cserébe 14 százalékot kap a létrejövő cégben. A Rusal 64,5, a Sual 21,5 százalékkal fog rendelkezni. Az új alumíniumóriás éves termelése mintegy 3,8 millió tonna lesz és ezzel megelőzi az Alcoa Inc. és az Alcan Inc. amerikai csoportokat, amelyek egyaránt évi 3,5 millió tonna nyersanyagot állítanak elő. A fúziót a milliárdos Oleg Deripaszka által ellenőrzött Rusal kezdeményezte.

Nem fog sietni a kamatemeléssel a Fed

A Fed nyíltpiaci bizottságának utolsó ülésén elhangzottak arra utalnak, hogy a döntéshozók egyelőre nem készülnek újabb szigorításra.

RTL-adatok

(millió euró) 2005. I. félév 2006. I. félév Árbevétel 2400 2850 EBITA* 407 494 Adózott eredmény* 232 282 EPS (euró)* 1,51 1,84 *Bizonyos egyszeri tételek nélkül Forrás: Dow Jones

Kína lehet az olajnacionalizmus nyertese

Kína komoly üzleteket remélhet több olajtermelő ország részéről, amelyek fel akarnak lépni az országukban működő multik ellen és szorosabb ellenőrzés alá akarják vonni olajkincsüket. Az afrikai Csád elnöke, Idriss Deby a múlt hét végén felszólította az amerikai ChevronTexacót és a malajziai Petronast, hogy 24 órán belül zárják be irodáikat és hagyják el az országot, mivel nem teljesítették adófizetési kötelezettségeiket. Az ország olajkincsének kitermelését végző háromtagú konzorciumból csak az Exxon Mobil folyathatja a munkát. Az elnök közölte, hogy az ország saját olajtársaságot hoz létre és ez fogja átvenni a két száműzött cég olajmezőit, amelyek az ország olajtermelésének mintegy 60 százalékát adják. Mahamat Bechir Okormi csádi miniszter tegnap ennek ellenére cáfolta, hogy állami ellenőrzés alá akarnák vonni a kitermelést. A lépés célja egyes megfigyelők szerint az, hogy helyet csináljanak a kínai olajcégeknek. Csád három héttel ezelőtt állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, és ha a hír igaz, komoly fordulatot jelentene az afrikai térség geopolitikai orientációjában. Mások szerint a kormány előnyösebb feltételeket akar kicsikarni, miután folyamatosan nő a 2003 óta tartó kitermelés, jelenleg napi 160-170 ezer hordó olajat hoznak felszínre. Tény azonban, hogy a csádi vezetés néhány hónappal ezelőtt már megfenyegette a konzorciumot, hogy leállíttatja a kitermelést, ha nem kap nagyobb részesedést. Az olajbevételek ügyében az afrikai ország a Világbankkal is összeütközésbe került, miután a nemzetközi pénzintézet többszöri figyelmeztetése ellenére tavaly módosította a bevételek elköltését szabályozó törvényt. A Világbank, amely részt vesz az olajprojekt finanszírozásában, ezek után befagyasztotta az olajbevételek folyósítását a csádi kormánynak. Végül idén júliusban megállapodás született: Csád belement abba, hogy a bevételek 70 százalékát fejlesztési projektek finanszírozására fordítja és csak 30 százalékát egyéb költségvetési célokra.

Szlovákia nem lesz többet Közép-Európa éltanulója?

Az új kormány első ténykedései után Szlovákia várhatóan már nem lesz a külföldi befektetők közép-európai kedvence.

Csehországban sincs céldátuma az euró bevezetésének

A hamarosan felálló átmeneti kormány nem fog céldátumot megjelölni az euró bevezetésére – közölte tegnap Mirek Topolanek cseh miniszterelnök-jelölt. A júniusi választásokon győztes jobbközép Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője bejelentette, hogy a jövő hét végéig Václav Klaus államfő elé terjeszti a várhatóan 2007 tavaszán sorra kerülő előrehozott választásokig felálló kabinet tagjainak névsorát, miután pénteken a korábbi miniszterelnök, Jiri Paroubek kormányalakítási erőfeszítései is kudarcba fulladtak. A választások óta nem sikerült kormányt alakítani, így az euró bevezetéséhez szükséges reformok is halasztást szenvednek, márpedig Topolanek szerint csak gyors reformok biztosítanák az euró bevezetésének feltételeit. Az elemzők szerint is egyre kétségesebb, hogy teljesíthető a korábbi kormány által kijelölt 2010-es céldátum.