Gáti Tibor

Késhet a Vista Európában

Az Európai Bizottsággal (EB) folytatott versenyhatósági vita miatt késhet a Vista operációs rendszer európai debütálása – figyelmeztetett a Microsoft Corp. szóvivője. Az EB különböző aggályokat fogalmazott meg a termékkel kapcsolatban, amire a cég konkrét javaslatokkal reagált, de mivel ezekre még nem érkezett válasz, egyelőre nem tudjuk, szükség lesz-e módosításokra – tette hozzá. Az EB versenyügyi biztosának szóvivője, Jonathan Todd írásos válaszában hangsúlyozta, hogy a Microsoft érvei félrevezetők, mert a bizottság már július elején részletes listát küldött a Vistával kapcsolatos kifogásokról, amelyekre azonban a szoftvercég csak augusztus végén válaszolt. Az EB 2004 márciusában 497 millió euró bírsággal sújtotta a céget versenyt korlátozó gyakorlatáért, és előírta az ezen való változtatást. A Microsoft a döntés ellen fellebbezett az Európai Bíróságnál, amely várhatóan jövő áprilisban hirdet ítéletet.

Rákapcsolt a szlovák gazdaság

Jelentősen gyorsult a szlovák gazdaság a második negyedévben, de a jegybank várhatóan kivár a kamatemeléssel.

Kiszáll az Airbusból a BAE

Gyengültek tegnap a francia–német–spanyol tulajdonban lévő EADS légi- és hadiipari vállalat, valamint a BAE Systems Plc brit hadiipari konszern részvényei, miután a BAE igazgatótanácsa közölte: eladja az EADS-nek az Airbus SAS repülőgépgyártóban meglévő 20 százalékos részesedését. A BAE már áprilisban közölte ezt a szándékát, amit azzal indokolt, hogy ki akar szállni a polgárirepülő-gép-gyártásból és a hadiparra akar koncentrálni. A tranzakcióval az EADS az Airbus kizárólagos tulajdonosává válna. A BAE 20 százalékos pakettje az első bejelentés óta jelentősen veszített értékéből, miután az Airbus júniusban közölte, hogy újabb fél évet késik az A380 szuperjumbó szállítása, ráadásul bennfentes kereskedés gyanújába került Noel Forgeard, az EADS azóta távozott francia társ-vezérigazgatója. Az igazgatótanács ajánlása értelmében 2,75 milliárd euróért adnák el a pakettet, azaz elfogadnák az N.M. Rotschild & Sons befektetési bank által adott vagyonbecslést, amit júliusban még elutasítottak, mivel 21 százalékkal kisebb a könyv szerinti értéknél.

Megveszi a Vivendi a BMG-t

A Vivendi SA francia médiacsoport 1,63 milliárd euróért megvásárolja a német Bertelsmann AG tulajdonában álló BMG Music Publishing zenekiadó céget. Az akvizíció nyomán a Vivendi tulajdonában álló Universal Music Group, amely már ma is a világ legnagyobb lemezcége, egyben a világ legnagyobb zeneműkiadójává válik, megelőzve az EMI Group Plc-t és a Warner Music Groupot is. Piaci részesedése 24–28 százalékos lesz, míg az EMI-ét 17–22 százalékra becsülik szakértők. A Vivendi hat másik vetélytársát győzte le jobb ajánlatával. A Universal a második negyedévben 1,08 milliárd euró árbevételt ért el. A Bertelsmann – mint Günter Thielen vezérigazgató közölte – a Gruner + Jahr kiadóvállalat kelet-európai növekedésére kíván koncentrálni, a médiacsoport nem tervez jelentősebb akvizíciót a következő két évben, de öt-tíz új területre tervezi kiterjeszteni tevékenységét. A Sony BMG vegyesvállalatból továbbra sem akarnak kiszállni. A BMG eladásából származó bevételt arra használják fel, hogy 4,5 milliárd euróért visszavásárolják a cég kisebbségi részét a Groupe Bruxelles Lambert-től.

Késik az új PlayStation

A Sony Corp. bejelentette, hogy november helyett csak jövő márciusban debütál Európában a PlayStation 3 videojáték-konzol, és idén a tervezett négymillió helyett csak kétmillió darabot szállít a kiskereskedőknek Japánba és az Egyesült Államokba, ahol tartják a novemberi határidőt, de Európában a két fő rivális, a Microsoft Corp. és a Nintendo Co. Ltd. fog aratni karácsonykor. A halasztás oka, hogy nincs elég alkatrész a konzol blue-ray dvd-lejátszóhoz. A konzol korábbi verziójából, a PlayStation 2-ből százmillió darabot adtak el 2000 óta. A késedelem igen kellemetlenül érinti a japán elektronikai céget, amely az új készüléktől várja helyzete javulását. A Sony a gyenge eredmények miatt az utóbbi hat évben a piaci értéke felét elveszítette.

Messziről jött ember a Ford kormányánál

A Boeing Co. egyik korábbi vezetőjét, Alan Mullalyt nevezték ki tegnap általános meglepetésre a Ford Motor Co. új elnök-vezérigazgatójává. Elődjének, Bill Ford Jr.-nak, aki a cég alapítójának a dédunokája, be kell érnie az elnöki címmel a második legnagyobb amerikai autógyárnál, amelyben a család ellenőrző pakettel rendelkezik. Ford távozása nem volt váratlan, miután többször kifejezésre juttatta, hogy időnként már sokallja az operatív vezetéssel járó munkát és a cég több mint egy éve kereste a megfelelő utódot. Arra azonban senki sem számított, hogy ez a személy az autóiparon kívülről fog érkezni. Mullaly korábban a Boeing polgárirepülőgép-gyártó ágazatának vezetője s a cég egyik alelnöke volt. Az a tény, hogy egy más iparágból hívtak vezetőt, jól mutatja, hogy radikális változásra van szükség a Fordnál a költségek leszorítása és a negatív tendenciák megfordítása érdekében. Az autógyár az idei első félévben 1,44 milliárd dollár veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, és eladásai az USA-ban az idén eddig 10 százalékkal csökkentek a tavalyi első nyolc hónaphoz képest. Ugyancsak változás történt az egyebek között az MTV és a Nickelodeon kábelcsatornákat, valamint a Paramount Pictures és a DreamWorks filmstúdiókat birtokló Viacom Inc. amerikai médiacsoport élén, miután Sumner Redstone elnök menesztette Tom Freston vezérigazgatót és Philip Dauman eddigi igazgatótanácsi tagot nevezte ki utódjául. A lépés oka, hogy az elnök elégedetlen volt a cég internetes stratégiájával, miután a kábelcsatornák mind nehezebben állják az internet által támasztott versenyt és a cég részvényei vesztettek értékükből az elmúlt időszakban. A rivális Walt Disney műsorai már ingyen elérhetők a neten.

Erősödik Európa energiaellátásának biztonsága

A Gazprom orosz gázmonopólium az eddigi 65 helyett a jövő év elejétől 2009 végéig 100 dollárt fizet ezer köbméterenként a Türkmenisztánból importált gázért a tegnap létrejött megállapodás értelmében. Oroszország ez év hátralévő részében még 12 milliárd köbmétert, a következő három évben pedig összesen 50 milliárd köbmétert vásárol. A közép-ázsiai volt szovjet köztársaság korábban a gázcsapok elzárásával fenyegetőzött arra az esetre, ha szeptemberig nem sikerül magasabb árban megegyezni. Az Alekszej Miller Gazprom-elnök és Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök által Ashabadban aláírt megegyezés nyomán a Gazprom is várhatóan magasabb árat fog kérni az Ukrajnának szállított gázért. A Gazprom tavaly télen leállította a szállításokat Ukrajnának, miután Kijev nem volt hajlandó az eredetileg kért 230 dolláros világpiaci árat fizetni a gázért, ami más európai országokat is súlyosan érintett. Végül január 4-én sikerült új, öt évre szóló megállapodást kötni, amelynek értelmében Ukrajna nagyobb részt orosz, kisebb részt türkmén gázt kap, 230, illetve 60 dolláros áron, így a korábbi 50 helyett együttesen 95 dollárt fizet a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő közvetítő cégnek, a Rosukrenergónak. Ezt az üzletet valószínűleg felborítja az új ármegállapodás. Az ügylet másik fontos következménye, hogy – legalábbis elvben – biztosítja Európa folyamatos ellátását, mivel a Gazprom a Türkmenisztántól vásárolt és Oroszországon keresztül haladó gázból fedezi Ukrajna szükségleteit, így saját gázkészleteiből többet tud a jobban fizető nyugati exportra fordítani. Ha netán leállna a türkmén gázszállítás, akkor kevesebb nyersanyag jutna Európába Ukrajnán keresztül. Az orosz földgázexport egyébként 24,9 százalékkal nőtt ez év első hét hónapjában, a növekedés nagy részét azonban a FÁK-államok szívták fel. A FÁK-ba irányuló export az egy évvel korábbi 9,01 milliárdról 32,93 milliárd köbméterre nőtt, míg az összes többi országba irányuló kivitel 92,14 milliárdról 93,42 milliárdra – hozta nyilvánosságra a Gazprom tulajdonában álló Gazexport.

Kaszálnak a könyvvizsgálók a Cityben

Az erős kereslet és a hiány következtében rekordmagasságra emelkedett a kezdő könyvvizsgálók fizetése a londoni Cityben – derül ki a Morgan McKinley fejvadász cég tegnap közzétett jelentéséből. A befektetési bankoknál és egyéb pénzügyi cégeknél dolgozó hites könyvvizsgálók minden juttatást figyelembe véve átlag 65 ezer fontot (123 700 dollárt) keresnek évente. Az érintett társaságok újabban tömegével kénytelenek alkalmazni könyvelőket, mivel az utóbbi években egyre több jogszabállyal kell megbirkózniuk, és az ügyeik száma is megsokasodott. A befektetési bankok tevékenységén belül emiatt az utóbbi években egyre fontosabbá vált a belső könyvvizsgálat – hangsúlyozta a Reutersnak nyilatkozva Robert Thesiger, a Morgan McKinley vezérigazgatója. A kínálatot ugyanakkor csökkenti, hogy a nagy könyvvizsgáló cégek kevesebb új munkaerőt vettek fel 2002–2003-ban, a gazdasági apály idején, és ez még mindig befolyásolja a végzősök számát. Egy belső könyvvizsgálattal foglalkozó kezdő szakember évi átlagos fizetése jelenleg évi 54 ezer font, míg egy éve még 52 ezer volt. Elsősorban a termékellenőrzéssel foglalkozó könyvvizsgálókat keresik: bérük a 13 ezer font jutalékkal együtt jelenleg eléri a 65 ezer fontot, szemben az egy évvel korábbi 62 500-zal. A bankok minden további nélkül felveszik az újonnan végzett hites könyvvizsgálókat vállalati és tőzsdei elemzői részlegeikhez, míg korábban a banki gyakorlatot is feltételül szabták. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a világ más részein is ekkora kezdő fizetést kapnak a könyvvizsgálók. A Robert Walters tanácsadó cég a különböző szakmákban és régiókban dolgozó pályakezdők fizetését hasonlította össze, és arra jutott, hogy egy Szingapúrban dolgozó pályakezdő könyvvizsgáló évi 20–23 ezer fontot keres, azaz még feleannyit sem, mint Nagy-Britanniában dolgozó kollégája. Ázsiában a legalacsonyabbak a kezdő fizetések, de az éves emelések nagyobbak.

Wassenaartól a poldermodellig

Lesújtó képet mutatott a nyolcvanas évek elején a holland gazdaság: növekvő munkanélküliség, meglódult költségvetési hiány, stagnáló növekedés. Ilyen körülmények között került sor a szakszervezetek és a munkaadók között 1982-ben az úgynevezett wassenaari megállapodásra, amelyben bérmérséklés fejében a munkaadók beleegyeztek a munkaidő csökkentésébe és új munkahelyek létesítésébe. Néhány év alatt jelentősen javult a gazdaság állapota, hiszen az ország versenyhelyzete sokkal jobb lett. Az export olyan előnyt kapott a külföldi konkurenciával szemben, mintha az ország valutáját értékelték volna le. A trendváltást jó tíz esztendővel később, a kilencvenes évek derekán a liberális gazdaságpolitika térnyerése követte. A „poldermodellként” elhíresült új politika nagyszabású deregularizációba kezdett (például nagyobb szabadságot adott a kereskedelemnek a nyitvatartási idő megszabásában), megzabolázta a költségvetést (a szociálpolitika radikális megnyirbálásával), csökkentette a munkaadók adóterheit és új versenytörvénnyel megtiltotta a kartellek kialakulását.