A globalizáció a növekedés kulcsa
A globalizáció a növekedés kulcsa
Közép-Európa egyelőre kivár
Augusztus hátralévő napjaiban az MNB-hez hasonlóan a másik három közép-európai ország jegybankjainak döntéshozói is kamatos ülést tartanak, a legvalószínűbb, hogy egyelőre mindenütt változatlanul hagyják a hitelköltségeket. Szlovákiában ma ül össze a jegybank kormányzótanácsa, amely a gyors – a második negyedévben 6,6 százalékos – gazdasági növekedés nyomán erősödő inflációra reagálva idén már háromszor emelte az irányadó kamatot, utoljára júliusban, 50 bázisponttal, 4,5 százalékra. Az elemzők túlnyomó többsége arra számít, hogy a bank ezúttal nem szigorít, annak ellenére, hogy júliusban 5,0 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme. Az ING szakértője a Hospodárské Noviny gazdasági napilapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a bank idén még egyszer emel, mégpedig 50 bázisponttal, 5 százalékra. Csehországban a jegybank július végén 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelte a kamatot, amely még mindig 75 bázisponttal alacsonyabb az Európai Központi Bank (ECB) irányadó kamatánál. Az augusztus 31-én várható döntéssel kapcsolatos kétségek eloszlatásához maga Ludek Niedermayer, a jegybank kormányzóhelyettese is hozzájárult, aki a múlt héten közölte, hogy a korona erősödése miatt egyelőre nincs szükség szigorításra. Az infláció júliusban 2,9 százalékra emelkedett a júniusi 2,8-ról, azaz továbbra is meghaladja a kamatszintet. Lengyelországban júliusban az erős – a második negyedévben 5,2 százalékos ütemű – gazdasági növekedés közepette 1,1 százalékra gyorsult a 12 havi infláció, és a jegybank arra számít, hogy az infláció a jövő év első negyedében éri el a bank középtávú célsávja középértékének megfelelő 2,5 százalékot. A jegybank monetáris politikai tanácsa az előrejelzések szerint még idén 25 bázisponttal emeli a február óta 4 százalékon álló kamatot, de e lépést nem az augusztus végi üléstől várják.
Összeomlottak a cseh kormányalakítási tárgyalások
Csehországban a kormányfőnek jelölt Mirek Topolanek és a szociáldemokrata párt vezetője, Jiri Paroubek között összeomlottak a tárgyalások a jobbközép kisebbségi kormány külső támogatásának feltételeiről. A két fél egyebek között a tervezett adópolitika kérdésében, valamint a leendő kormány összetételében nem tudott megegyezni. Paroubek közölte, haladéktalanul tárgyalásokat kezd a centrista kereszténydemokrata párttal egy koalíciós kormány létrehozásáról, a parlamenti többséghez azonban a kommunista párt bevonására is szükség lesz. A kudarc nyomán kissé gyengült a korona árfolyama.
Egyesül a Banca Intesa és a Sanpaolo IMI?
A második és a harmadik legnagyobb olasz bank, a Banca Intesa S.p.A. és a Sanpaolo IMI S.p.A. tegnap külön-külön közleményben jelentette be, hogy a hét végére igazgatótanácsi ülést hívtak össze, amelyen megtárgyalják egy esetleges fúzió lehetőségét. A 28 milliárd euró értékű Intesa és a 23 milliárd eurós piaci kapitalizációjú Sanpaolo egyesülése nyomán létrejövő pénzintézet – amelynek Olaszországban több mint 6300 fiókja lenne – az Unicredit S.p.A. mögött a második legnagyobb olasz bankká válna. (Odahaza viszont megelőzné az Unicreditet, amely főleg európai akvizícióival növekedett.) A bejelentés nyomán emelkedett mindkét bank részvényeinek árfolyama a milánói tőzsdén. A tranzakció legfőbb akadálya az lehet, ha az Intesa legnagyobb részvényese, a papírok 18 százalékával rendelkező francia Credit Agricole SA ellenzi az egyesülést, amely részesedésének csökkenésével járna. A fúziós találgatások hónapok óta folynak Olaszországban, mivel a jegybank egyértelműen támogatja a bankrendszer konszolidációját. Az Intesa korábban a negyedik legnagyobb olasz bankot, a Capitaliát környékezte meg, de kosarat kapott. (A Capitalia részvényei ugyancsak erősödtek a tegnapi bejelentés után.) A milánói központú Intesa és a torinói Sanpaolo tevékenységei bizonyos átfedést mutatnak – mindkét bank az olasz gazdasági élet központjának számító északi országrészben erős –, az Intesát jobban kiegészítette volna a Capitalia, mivel annak tevékenységi területe Róma térségére esik. Az olasz elemzők egy része azon a véleményen van, hogy az ügylet kevés szinergikus hatással, ennek folytán kevés megtakarítással járna, mások viszont azt emelik ki, hogy a fúzió nyomán végre igazi piacvezető olasz bank születne, ami komoly költségcsökkentést tenne lehetővé.
Lengyelországot tenné régiós központjává a HSBC
Európa legnagyobb piaci értékű bankja, a brit HSBC Holdings Plc fiókokat kíván nyitni az elkövetkező másfél évben nyolc lengyel nagyvárosban, köztük Wroclawban, Katowicében és Poznanban – nyilatkozta a Bloomberg beszámolója szerint Alan Keir, a csoport európai kereskedelmi banki vezetője a Parkiet lengyel tőzsdei lapnak. Terveik szerint Lengyelország lenne a HSBC régiós terjeszkedésének központja. A banknak jelenleg csak egy fiókja van az országban, amely főként nagyvállalatoknak nyújt szolgáltatásokat, emellett fogyasztási hiteleket kínál. A HSBC és a francia Credit Agricole SA fog legnagyobb valószínűséggel pályázni a harmadik legnagyobb lengyel bank, a BPH SA fiókjaira. Ennek az az oka, hogy az új tulajdonos, az olasz Unicredit SpA kénytelen eladni 200-at a BPH összesen 480 fiókja közül, mielőtt a bankot összevonná a korábban megvásárolt Pekao SA-val. Egy lengyel parlamenti bizottság a héten kezdte vizsgálni a rendszerváltás óta végrehajtott bankprivatizációs ügyleteket, mivel a kormányzó jobboldal erőteljesen bírálja a pénzintézetek külföldi kézbe kerülését.
A bankrendszert támadja a lengyel jobboldal
Domináns pozíciójukkal való visszaéléssel vádolták meg a kormánypárti képviselők a Lengyelországban működő külföldi bankokat, és az egyik kormánypárt ezek visszaállamosítását sürgette.
Tovább csökkenti a termelést a Ford
A Ford Motor Co. bejelentette, hogy a harmadik negyedévben 11, a negyedikben 21 százalékkal csökkenti a termelést egyesült államokbeli autógyáraiban. Az utolsó három hónapban így 168 ezerrel kevesebb autót állítanak elő, mint egy évvel korábban. A lépés elsősorban az F-sorozathoz tartozó kisteherautók és a hobbi-teherautók gyártását érinti, miután ezekből a magas üzemanyagárak miatt a vártnál kevesebb fogy. Az elmúlt húsz év legnagyobb arányú termelés-visszafogása kedvezőtlenül érinti a második féléves eredményt, miután ezek a vállalat legnyereségesebb produktumai – pénzügyi szempontból azonban elkerülhetetlen az első félévben elszenvedett 1,44 milliárd dollár nettó veszteség után. A második legnagyobb amerikai autógyár vezetése kénytelen volt elismerni, hogy elszámította magát: a vásárlók a vártnál gyorsabban reagáltak az üzemanyagok drágulására. A lépés azzal jár, hogy tíz gyárban hetekre leállítják a termelést és várhatóan további 6000 fős létszámleépítést jelentenek be azután, hogy januárban közölték, 2012-ig 30 ezerrel csökkentik az alkalmazottak számát és 14 üzemet bezárnak.
Hűteni próbál a kínai jegybank
A kínai jegybank pénteken 27 bázisponttal megnövelte az irányadó kamatokat a hitelek és beruházások gyors ütemű növekedésének lefékezése érdekében. Az irányadó egyéves hitelkamat 6,12 százalékra, az egyéves betéti kamat 2,52 százalékra emelkedett. A központi bank az infláció felgyorsulásától tart, mivel a második negyedévben minden korábbi erőfeszítés ellenére 11,3 százalékkal bővült a GDP a beruházások és az export nagyarányú növekedése következtében. Idén ez már a második szigorítás volt a gazdaság lehűtése érdekében: a jegybank áprilisban ugyancsak 27 bázisponttal emelte a kamatokat. Az első három hónapban 10,3 százalékos volt a gazdasági növekedés és az eddigiek alapján az elemzők az év egészében 10,5 százalékra számítanak. A Standard & Poor’s szerint Peking kénytelen lesz más eszközöket is igénybe venni a gazdaság lehűtése érdekében, ha a kamatemelés nem hozza meg a várt eredmény, ide értve a gazdaság további liberalizálását, a rugalmasabb árfolyam-politikát, ami lehetővé teszi a fizetőeszköz gyorsabb ütemű felértékelődését.
A vártnál jobban teljesített a WPP
Az idei első félévben 31 százalékkal, 287 millió fontra (422 millió euró) növelte nettó nyereségét a világ második legnagyobb reklámcége, a WPP Group Plc, amelyhez egyebek között olyan Magyarországon is működő ügynökségek tartoznak, mint az Ogilvy & Mather és a Young & Rubicam. A nyereség meghaladta a várakozásokat, a cég valamennyi piacán javította eredményét, így az eddig gyengélkedő Nagy-Britanniában is. Az árbevétel 16 százalékkal, 2,86 milliárd fontra emelkedett. Az új vállalatfelvásárlások és -eladások, valamint az árfolyamváltozások hatása nélkül számolt úgynevezett szerves növekedés 5 százalékos volt, meghaladva a 4,5 százalékos elemzői várakozásokat. A legsikeresebb régió továbbra is az ázsiai–csendes-óceáni térség volt. A WPP idén Martin Sorrell vezérigazgató szerint gyorsabb ütemben fog nőni, mint a globális reklámpiac egésze. Ez utóbbi a cég előrejelzése szerint idén 4 százalékkal bővül. A WPP szerint ugyanakkor aggodalomra adnak okot az amerikai gazdaság kilátásai a stagfláció veszélye, a nagy költségvetési és külkereskedelmi hiány, valamint a magas olajárak miatt.
Kéthavi mélyponton az olajár
Tegnap közel kéthavi mélypontra esett az olaj ára, miután az amerikai üzemanyagkészletek a vártnál kisebb mértékben csökkentek, így enyhültek az ellátással kapcsolatos aggodalmak. A texasi könnyűolaj hordónkénti ára szeptemberi szállításra délutánig 1,23 dollárral, 70,66 dollárra csökkent, a Brent olajé pedig 1,04 dollárral, 71,79 dollárra mérséklődött. Az utóbbi napokban fokozatosan olcsóbbodott a nyersanyag, amihez most a libanoni tűzszünet is hozzájárult. Szakértők szerint az olajár tetőzött, a következő hónapokban csökkenéssel lehet számolni. A Reuters által megkérdezett 32 nyersanyagelemző úgy véli, hogy jövőre a hordónkénti átlagos olajár 64,42 dollár lesz, 2008-ban pedig további mérséklést jósolnak, előrejelzésük átlaga 56,11 dollár. 2002 óta egyébként éppen megduplázódott az olajár. A mostani korrekcióban a már említett tényezőkön kívül az is szerepet játszik, hogy a világ egyik legnagyobb kőolaj-felhasználó országában, az Egyesült Államokban lassulóban van a gazdasági növekedés. Ugyancsak csökkentette a keresletet, hogy a terrorista fenyegetések nyomán világszerte visszaesett a légi forgalom. Szakértők ugyanakkor kiszámíthatatlan tényezőként számolnak a geopolitikai változásokkal. A közel-keleti válság rendezetlensége, az iráni nukleáris fejlesztés továbbra is befolyásolja az olaj árát. Bizonytalansági elemként tekintenek a nigériai olajmezők kitermelésének alakulására is, a sűrűn előforduló zavargások ugyanis közvetlenül hatnak a piacra. Az olajexportáló országok szervezete, az OPEC sem vár radikális árcsökkenést. Szerinte az Egyesült Államok finomítóinak kapacitása korlátozott, amit tovább ronthat a Mexikói-öbölbe beköszöntő hurrikánidény.