Gáti Tibor

Most sem emelt a Fed

A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) tegnap a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamaton. A két évig tartó kamatemelési kurzus után az FOMC már második egymást követő alkalommal döntött így, figyelembe véve a gazdaság lassulását. A Fed közleménye ugyanakkor a kamatemelés folytatódásának lehetőségére is utal, amikor leszögezi: az inflációs nyomás növekedésének veszélye továbbra is fennáll, noha jelentősen estek az olajárak és a lakáspiac is a lehűlés jeleit mutatja.

Jól jöhet ki a puccsból a thaiföldi gazdaság

A thaiföldi puccs középtávon kedvező hatással lehet a gazdaságra, egyelőre azonban esik a fizetőeszköz és a részvények árfolyama.

Oracle-adatok

(millió dollár) 2005. jún.–aug. 2006. jún.–aug. Árbevétel 2770 3590 Adózott eredmény 519 670 EPS (cent) 10 13 Forrás: Reuters

Moszkva kisajátítja a Szahalin-projektet?

Az orosz természeti erőforrások minisztériuma érvénytelenítette korábbi környezetvédelmi jóváhagyását a Szahalin–2 olaj- és gázkitermelési projektre vonatkozóan, és felkérte a kormányt, vonja vissza a Shell kitermelési engedélyét. A tárca szerint a projekt megvalósítása során megsértették a környezetvédelmi előírásokat. German Gref orosz gazdasági miniszter közölte: Moszkva kész tiszteletben tartani a már jóváhagyott engedélyeket, de nem támogatja a Shell és a többi külföldi cég kiadási terveit, miután a projekt költségei ennek nyomán a korábbi kétszeresére, 20 milliárd dollárra nőttek. Az engedély visszavonása nemcsak a projektben 55 százalékos többségi tulajdonnal rendelkező és a mező kiaknázását bonyolító brit–holland Shellt érintené súlyosan, hanem a két legnagyobb japán kereskedőházat: a Mitsuit és a Mitsubishit is, amelyek együttesen 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek. A lépés az orosz–japán diplomáciai kapcsolatokban is jelentős károkat okozhat – figyelmeztetett Abe Sindzo, a tokiói kabinet főtitkára, aki egyben Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök legvalószínűbb utóda. Az itt kitermelendő gáz közel felét Japánnak szánták, és az engedély visszavonása jelentősen késleltetheti a szállítások megkezdését. A két japán cég eddig mintegy 4,7 milliárd dollárt fektetett a projektbe, a Mitsui az elkövetkező két évben további 1,7 milliárdot készült invesztálni. A Kreml már korábban is kereste a módját, hogy többségi részesedést szerezzen a külföldi cégek részvételével folyó olaj- és gázkitermelési projektekben (NAPI Gazdaság, 2006. május 29., 6. oldal). Az Interfax értesülései szerint nem kizárt, hogy a minisztérium visszavonja a Szahalin–1 projektben érdekelt ExxonMobil, valamint a Karjaga-projektet bonyolító Total engedélyét is. Körvonalazódik az államosítás megszokott forgatókönyve is, miszerint valamelyik orosz állami vállalatot hozzák megfelelő helyzetbe. A Gazprom máris felfüggesztette a tárgyalásokat a Shell-lel arról, hogy egy csereügylet révén 25 százalékos részesedést kapjon a Szahalin–2 projektben, miután megváltoztak a feltételek. Andris Piebalgs, az EU lett energiaügyi biztosa ugyanakkor közölte: elvárják, hogy Moszkva tartsa magát korábbi kötelezettségvállalásaihoz.

A Fordé lett a Rover márkanév

A Ford Motor Co. bejelentette, hogy opciós jogával élve megvásárolja a Rover márkanevet a német BMW AG-tól. Az opciót a Land Rover terepjárógyártóval együtt 2000-ben vette meg a német autókonszerntől. A második legnagyobb amerikai autógyár nem közölte sem a vételárat, sem azt, mit szándékozik tenni a Rover márkanévvel, csak annyit mondott, hogy az akvizíció a Land Rover érdekét szolgálja, és nem áll szándékukban eladni a márkanevet. A kínai Shanghai Automotive Industry Corp. (SAIC) a Dow Jones augusztusi tudósítása szerint kész lett volna 11 millió fontot (20,7 millió dollár) fizetni a márkanévért, ha a Ford lemond opciójáért – az amerikai gyártónak csak 6 millió fontot kellett fizetnie. A Ford állítólag azt tervezi, hogy a Rover márkanéven új modellcsalád gyártásába fog, amelynek a Land Rover autók is részei lennének. Az új modellcsalád átmenet lenne a hagyományos személyautók és a hobbiterepjárók között. A Rover személyautókat gyártó MG Rovert a Phoenix Venture Holdings Ltd. brit befektetői csoport vette meg 2000-ben a BMW-től, szimbolikus tíz fontért. Az MG Rover azonban 2005 áprilisban fizetésképtelenné vált, az angliai Longbridge-ben dolgozó kilencezer alkalmazottja elveszítette munkáját. A cég vagyonát és az MG sportkocsigyártási jogát a kínai Nanjing Automobile Group autógyár vette meg tavaly a cég felszámolásával megbízott PriceWaterhouseCooperstől. A Rover 25 és 75 típusok gyártási technológiája és a dizájnnal kapcsolatos jogok ugyanakkor 67 millió fontért (116 millió dollár) a SAIC tulajdonába kerültek, miután a kínai állami cég nem akarta megvenni az egész MG Rovert. A SAIC, amely a General Motors Corp. kínai partnere, ez év elején SAIC Motor Manufacturing Co. néven autógyártó céget hozott létre, hogy saját márkanéven, de a Rover padlólemezén autókat gyártson. Szóvivője tegnap kijelentette, nem érinti kedvezőtlenül a terveiket, hogy nem sikerült megszerezni a Rover márkanevet.

Stratégiát váltanak a vezető kereskedelmi láncok

A világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, az egyesült államokbeli Wal-Mart Stores Inc., amely a 90-es évek közepén még üzletek százait vásárolta meg Nagy-Britanniában, Kanadában, Németországban és Dél-Koreában és áruházakat nyitott Argentínában, Brazíliában és Kínában, az utóbbi négy hónapban kivonult Németországból és Dél-Koreából és távozni készül Argentínából is. A nagy láncok a jelek szerint mindinkább felismerik, hogy a több nem mindig jobb, és ehelyett mindinkább néhány jól kiválasztott országra koncentrálnak, amelyek nagy lakossági piacuk és növekvő gazdaságuk miatt nagyobb megtérüléssel kecsegtetnek. Kína és India többek számára mind vonzóbbá válik. A második legnagyobb lánc, a francia Carrefour SA az elmúlt években ugyancsak Kínára cserélte Dél-Koreát, emellett távozott Mexikóból és Japánból. A brit Tesco Plc, amely nagy harcban áll a szigetországban a Wal-Marttal, elsősorban az északi féltekén kíván terjeszkedni: jövőre nyitja meg első üzleteit az Egyesült Államokban. Ugyanakkor tavaly kivonult Tajvanról, cserébe megkapta a Carrefour áruházait Csehországban és Szlovákiában. A nagy láncok az anyaországban többnyire már kihasználták lehetőségeiket, és általában külföldön jobb eredményeket érnek el. A Carrefour üzemi nyeresége az első félévben Európában 7,5 százalékkal nőtt, miközben Latin-Amerikában nem kevesebb mint 68,6 százalékkal ugrott meg. A Wal-Mart üzemi profitja 4,2 százalékkal emelkedett a második negyedévben az USA-ban, miközben külföldön 24,8 százalékkal. A külföldi terjeszkedés azonban kockázatokkal jár: a Wal-Mart egymilliárd dollárt vesztett a német kalandon, és utólag el kellett ismernie, hogy nem számolt az ottani munkajogi szabályok szigorával és az amerikaitól lényegesen eltérő vásárlói szokásokkal.

Vezető láncok

Árbevétel* Alkalmazottak száma** Üzletek száma Wal-Mart 312,4 1800 6662 Carrefour 94,2 n. a. 7003 Tesco 81,2 389 2700 *milliárd dollár **ezer fő Forrás: Reuters

Róma megakadályozza a TIM-ügyletet?

Az olasz kormány tegnap aggodalmának adott hangot a Telecom Italia (TI) távközlési vállalat átalakítási tervei miatt, amelyek azzal a következménnyel járhatnak, hogy külföldi kézbe kerül az utolsó olasz tulajdonban lévő mobilcég. A TI hétfőn jelentette be, hogy leválasztja vezetékes üzletágát és a TIM mobilszolgáltatót: a továbbiakban a szélessávú internetszolgáltatásra és a médiaüzletre koncentrál. Az átalakítást követően a TI jól értesült források szerint részben vagy egészben eladhatja a mobilcéget, amelyet a Société Generale elemzője 35 milliárd euróra értékelt. Romano Prodi miniszterelnök megdöbbenését fejezte ki az átalakítás miatt és közölte: nem zárja ki, hogy a kormány megpróbálja megvétózni azt. Az 1997-ben privatizált Telecom Italiában a kormánynak aranyrészvénye van, de nem világos, hogy ez vétójogot ad-e neki ilyen esetekre.

Már nem a cseh gazdaság a leggyorsabb

A második negyedévben az előrejelzéseknek megfelelően 6,2 százalékra lassult a cseh gazdaság növekedési üteme az első három hónapban regisztrált kiugróan gyors, 7,4 százalékról, így már elmarad mind a szlovák, mind a román gazdaság növekedési ütemétől. A lassulásban szerepet játszott az energiahordozók drágulása, az állami kiadások visszafogása, és hogy az import megugrása némileg semlegesítette a nagyarányú exportnövekedés hatását. Ez a dinamika se fogja azonban várhatóan visszatartani a prágai jegybankot a további monetáris szigorítástól, annál kevésbé, mert az ugyancsak múlt pénteken közzétett adatok szerint augusztusban 3,1 százalékra gyorsult a 12 havi infláció a júliusi 2,9 százalékról. A hónap folyamán 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, noha az elemzők stagnálásra számítottak. A cseh jegybank, amely augusztus 31-én nem változtatott az irányadó kamaton, mivel úgy ítélte meg, hogy a korona magas árfolyama védelmet jelent az infláció komolyabb erősödésével szemben, az elemzők szerint októberben szigorítani fog. A bank, mint a kormányzó tanács augusztusi ülésének most közzétett jegyzőkönyvéből kitűnik, úgy látja, hogy a költségvetési politika várható lazítása növelni fogja az inflációs nyomást.