Az első három hónapban regisztrált 6,9 százalékot is meghaladó ütemben, 7,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék Romániában a második negyedévben, főként a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedése következtében. A piac csak 7 százalékos növekedésre számított, és a vártnál erősebb adat megerősíti, hogy a tavalyi gyenge év nyomán – amikor a kiterjedt áradások tönkretették a termés jelentős részét és nagy károkat okoztak az infrastruktúrában – idén lényegesen nagyobb dinamikára lehet számítani. Az első félév egészében 7,4 százalékkal bővült a GDP, és a tavalyi, igen gyengének számító 4,1 százalék után a bukaresti statisztikai hivatal a korábbi 6 helyett már 7 százalékot meghaladó növekedésre számít ebben az évben. A második negyedévben a gazdaság valamennyi szegmense nőtt, ezen belül a fogyasztás 11,5, az ipar 7,8, az építőipar 14,2, a beruházások 12,2 százalékkal.
A dinamikus növekedés miatt növekszik a nyomás a bukaresti jegybankra, hogy lépéseket tegyen a gazdaság túlpörgésének fékezése érdekében. A bank idén eddig már 125 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, amely jelenleg 8,75 százalékon áll. Ebben a hónapban az elemzők szerint minden valószínűség szerint nem szigorít, hogy lássa, hogyan hat az utolsó kamatemelés. Emellett szól az is, hogy az infláció júliusban 6,21 százalékra esett az egy hónappal korábbi 7,1 százalékról. A gazdaság külső sebezhetőségét ugyanakkor növeli a folyó fizetési mérleg amúgy is jelentős hiányának további növekedése – figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap. Ez idén az IMF felfelé módosított prognózisa szerint eléri a GDP 10 százalékát.
Románia várhatóan januártól az Európai Unió tagja lesz, a jegybank szerint azonban nem szabad elsietnie az euró bevezetését. Az önálló monetáris politikai eszköztár elvesztése azzal járna, hogy egy sokkhelyzet kialakulása esetén nőne a munkanélküliség, visszaesne a GDP és tovább duzzadna a folyó fizetési mérleg hiánya – figyelmeztetett Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza.
Gáti Tibor