Az Európai Unió és Kazahsztán együttműködési megállapodást írt alá, amely egyebek között azt célozza, hogy megkönnyítse a kazah földgáz és olaj importját a 25 tagállamba. Brüsszel azt reméli, hogy az együttműködés fokozásával csökkenthető a függőség az orosz és a közel-keleti földgázszállításoktól.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök egyebek között arról állapodott meg Asztanában, hogy megvalósíthatósági tanulmányokat készíttetnek a közép-ázsiai köztársaságban tervezett energiaszállítási projektekről. Kazahsztán nem versenghet Oroszországgal a földgázkészletek nagysága tekintetében, de a 2000 milliárd köbméter bizonyított tartalék sem kevés, ha a szállítási problémákat sikerül megoldani.
Az ország jelenleg csak az orosz vezetékhálózaton tud exportálni, és Moszkvának nem érdeke, hogy a kazah földgáz eljusson Európába. Oroszország a teljes kazah földgázfelesleget felvásárolja és belföldi fogyasztásra fordítja, így saját gázkészleteiből többet tud Európának eladni.
Brüsszel ezért szeretné ismét feléleszteni a Kaszpi-tenger alatt létesítendő gázvezeték tervét, de módosított útvonalon. Az eredeti terv szerint a vezeték kiindulópontja Türkmenisztán, végpontja Azerbajdzsán lett volna, ahonnan a gáz Grúzián és Törökországon keresztül jutott volna el Európába. Az EB energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs által szorgalmazott új terv értelmében a tenger alatti vezeték kiindulópontja Kazahsztán lenne, amely egyre megbízhatóbb partnernek számít, noha az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia szempontjából korántsem makulátlan.
Az ország az olajszállítások szempontjából is fontos partner, hiszen az elkövetkező évtizedekben napi 3,5 millió hordó olajat lesz képes felszínre hozni. Brüsszel atomenergia-ipari együttműködésről is megállapodott Kazahsztánnal, amely a világ urániumkészletének egyötödével rendelkezik. Ennek értelmében a kazah urán részaránya a jelenlegi 3-ról 20 százalékra emelkedne az EU uránimportjában.
Gáti Tibor