Gáti Tibor

Bejött a DS és a Wii a Nintendónak

Saját feljavított előrejelzését is túlszárnyalva, több mint kétszeresére növelte üzemi nyereségét márciusban véget ért üzleti évében a videojátékokat gyártó japán Nintendo Co., játékkonzoljai elsöprő sikerének köszönhetően. Az üzemi profit az egy évvel korábbi 90,35 milliárdról 226,02 milliárd jenre (1,89 milliárd dollár) emelkedett, noha a cég még néhány hete is csak 185 milliárd jent várt. A nettó nyereség 72,7 százalékkal, 174,3 milliárd jenre, az árbevétel 90 százalékkal, 966,53 milliárd jenre duzzadt, ami megegyezik a Nintendo prognózisával. A japán cég újabb vásárlói csoportokat ért el DS videojáték-konzoljával, amely úgy nyitható ki, mint egy könyv, és a felhasználók a képernyőn lévő ikonokat tollal megérintve választhatnak a programok között. Ugyancsak nagy siker a Nintendo tavaly piacra dobott Wii konzolja, amelyből március végéig 5,84 millió talált vevőre – messze verve Japánban és az USA-ban a Sony vele egy időben indított PlayStation 3 konzolját –, idén pedig 14 milliót terveznek eladni.

Lendületben a német gazdaság

A német vállalatok az euró erősödése és a várható további kamatemelés ellenére egyre biztatóbbnak látják mind kilátásaikat, mind jelenlegi helyzetüket – derül ki az Ifo gazdaságkutató felméréséből. A 7000 vállalat megkérdezése alapján összeállított bizalomindex a márciusi 107,7-ről 108,6 pontra emelkedett, ez 0,1 ponttal marad el a német egyesítés utáni, tavaly decemberben elért csúcstól. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 112,4-ről 113,2 pontra, az üzleti várakozásoké 103,2-ről 104,3 pontra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a GDP-növekedés üteme alig lassult a hatéves csúcsot jelentő tavalyi 2,7 százalékhoz képest, noha a lakossági fogyasztást kedvezőtlenül érintette az áfaemelés. A gazdasági minisztérium idén a korábbi 1,7 helyett 2,3 százalékos, jövőre 2,4 százalékos GDP-bővülésre számít – jelentette be tegnap Michael Glos, a tárca vezetője.

Lökést adott Közép-Európának a csatlakozás

Az EU-csatlakozás éppen felfelé ívelő pályán találta a szlovák és a cseh gazdaságot, míg a lengyel gazdaság épp lefelé ereszkedett a csúcsról: a 2004 első negyedévében elért 6,8 százalék a legmagasabb pontot jelentette az ezredforduló óta. A visszaesést a belépés sem tudta megtörni, csak 2005 közepe táján váltott növekvő pályára a gazdaság. Az azóta eltelt időben a csehek kisebb megingásokkal egyenletesen növekedtek, tavaly aztán kisimult a görbe, és visszatért 6 százalék alá a negyedéves növekedés. A szlovákok vágtába kezdtek, és alacsonyabb szintről indítva, de a lengyelek is tartják a tempót. A magyar gazdaság javarészt 3–5 százalék között mozgott a vizsgált időszakban, vagyis a legkisebb ingadozást mutatta, viszont épp mostanra akadozni kezdett a motor: a többi régiós ország dupla, illetve tripla akkora lendületben van, mint a magyar. Emögött a drasztikus állami beavatkozás áll, a költségvetési kiigazítás, az adóterhek növekedése visszafogja a vállalati beruházásokat – szerencsétlenségre épp egy olyan időszakban, amikor a külpiacokon (például Németországban) jó lehetőségek mutatkoznának. A részleteket vizsgálva az látszik, hogy az éllovassá avanzsált Szlovákiában tavaly a negyedik negyedévben 9,5 százalékos volt a növekedési dinamika, miután az autó- és elektronikai iparban eszközölt külföldi beruházások megdobták az ipari termelést és az exportot. Idén a szakértők a növekedés további gyorsulását várják: 8,2–9,2 százalékos ütemre számítanak. Az export idén januárban nem kevesebb mint 35 százalékkal bővült éves összehasonlításban, míg 2005. januárban még 9,7 százalékos volt az ütem. A külföldi működőtőke-beruházások összege nem mondható kiemelkedően magasnak: 607 millió euró volt, 12,3 százalékkal kevesebb, mint 2005-ben. A második leggyorsabb növekedést Csehországban regisztrálták, ahol tavaly 6,1 százalékos volt az ütem. Az export növekedésének üteme tavaly már nem nőtt, de a negyedik negyedévben így is 17,24 százalékos volt. 2005-ben 9,3 milliárd euró külföldi működőtőke érkezett az országba, kétszer annyi, mint egy évvel korábban. A lengyel gazdasági növekedés üteme a 2003-ban regisztrált 3,9-ről 2006-ra 5,8 százalékra gyorsult, de a negyedik negyedévben már 6,4 százalékos volt az ütem, és az idei első három hónapra további gyorsulást prognosztizálnak. Tavaly közel 11 milliárd euró külföldi tőke áramlott az országba. Az export tavaly decemberben 7,3 milliárd euró volt, szemben a 2004. decemberi 5,4 milliárddal. A munkanélküliség a gyors gazdasági növekedés hatására mindenütt mérséklődött a korábbi magas szintről: márciusban Csehországban 7,3, Szlovákiában 8,89, Lengyelországban 14,4 százalék volt a ráta.

Kína lett Japán legnagyobb partnere

Japán az alacsony jenárfolyamnak köszönhetően minden eddiginél nagyobb külkereskedelmi többletet ért el márciusban: az elemzők által várt 1360 milliárddal szemben 1633 milliárd jen (13,77 milliárd dollár) lett a szufficit, 73,9 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A kivitel 10,2 százalékkal, ugyancsak rekordszintre, 7510 milliárd jenre emelkedett, főként a gépkocsi- és félvezetőexport megugrása következtében. Az import három év után először nem emelkedett, hanem stagnált, mivel csökkent az olaj ára. Az Európába és Kínába irányuló kivitel emelkedése kompenzálta az USA gazdaságának lassulását: Kínába 15, Európába 14 százalékkal többet exportáltak, míg az USA-ba irányuló kivitel éves összehasonlításban csak 2,4 százalékkal lett több. A márciusban véget ért pénzügyi év egészében 16,4 százalékkal, 9100 milliárd jenre emelkedett a japán külkereskedelmimérleg-többlet, miután a jen 12 százalékot gyengült az euróval, 3 százalékot a dollárral és 7 százalékot a jüannal szemben. A viharos gyorsasággal fejlődő Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, megelőzve az Egyesült Államokat – a második világháború óta először. A pénzügyi évben a Japán és Kína közötti kereskedelem értéke 16,5 százalékkal, 25 430 milliárd jenre (214,95 milliárd dollár) nőtt, míg a Japán és az USA közötti kereskedelemé 10,3 százalékkal, 25 160 milliárdra.

Jöhetnek az állami támogatások?

Az Európai Unió versenyképességének javítása érdekében enyhítenék a vállalatoknak adható állami támogatások jelenleg igen szigorú szabályait – az erről szóló javaslatot holnap kezdődő tanácskozásukon vitatják meg az EU ipari miniszterei. Az uniós vállalatok jelenleg nem tudnak olyan kedvezményeket kínálni a befektetőknek, amelyekkel versenyezni tudnának az unión kívüli országokban – egyebek között Kínában és Indiában – működő, olcsóbb munkaerőt és egyéb előnyöket nyújtó vállalatokkal. A javaslat értelmében eseti alapon enyhítenék az adott vállalatnak adható támogatás szabályait, hogy a cég versenyképes legyen egy harmadik országból származó ajánlattal. Ehhez az Európai Bizottság hozzájárulására lenne szükség. A miniszterek az unió befektetői vonzerejéről szóló felmérés eredményeit is megvitatják. Az erről szóló jelentés szerint az EU továbbra is elsőszámú befektetési célpont, bár vonzereje 10 százalékkal csökkent 2006 és 2007 között. Ugyanakkor jobb szabályozási klímával akarja élénkíteni a versenyt a pénzszolgáltatások piacán az Európai Bizottság (EB). A belső piac lehetőségei a bank- és biztosítási szférában a legkorlátozottabbak, ezért az EB e területért felelős tagja, Charlie McCreevy néhány héten belül konkrét javaslatokat terjeszt be, amelyek legfőbb célja, hogy a fogyasztók ezeken a területeken is profitáljanak a nagyobb versenyből. Ma a biztosítási szektorban a kötvények díját 90 százalékban a hazai cégek viszik el, a külföldi szereplők krónikus hiányának egyértelmű vesztese a fogyasztó. Ugyancsak megérett az idő a bankszférában is a szolgáltatások hatékony liberalizációjára. A tagállamokban hihetetlenek az árkülönbségek a személyi kölcsönök vagy a bankszámlavezetés terén – a folyószámla évi díjtétele 15 és 265 euró között alakul. McCreevy meg akarja könnyíteni az ügyfeleknek a bankváltást is. Szerinte a telefonszám hordozhatóságához hasonlóan szükség van a bankszámla rugalmasabb kezelésére is, amit ma még – nyilván nem véletlenül – rengeteg papírmunka nehezít. Arról nem is beszélve, hogy a bankok meglehetősen takarékosan bánnak az információkkal, sokszor mesterségesen akadályozzák az ügyfeleket, aminek még a félretájékoztatás is része lehet. Mindenesetre Brüsszel egyrészt egyszerűsíteni akar, másrészt olyan szabályozókat bevezetni, amelyek uniós szinten is egységesítenék a bankokra, biztosítókra rótt kötelezettségeket.

Tart az inflációtól az Európai Központi Bank

A két százalék feletti tavalyi éves áremelkedés, az erősödő hosszú távú inflációs várakozások és a pénzkínálat növekedése miatt továbbra is inflációs kockázatokkal számol az Európai Központi Bank (ECB) – derül ki a bank tegnap közzétett 2006. évi jelentéséből. Tavaly 2,2 százalékos volt az átlagos infláció az eurózónában, így az ütem már hatodik egymást követő évben haladta meg az ECB „valamivel két százalék alatti” célkitűzését. Bár a tavalyi adat az olaj- és nyersolajárak megugrását tükrözi, nincs ok túlzott elégedettségre – hívta fel a figyelmet a jelentés bevezetőjében Jean-Claude Trichet elnök. Az ECB tavaly 125 bázisponttal, 3,5 százalékra emelte az irányadó kamatot az infláció megfékezésére az erőteljes, 2,8 százalékos gazdasági növekedés közepette. Idén egyszer már 25 bázisponttal emelt, és legalább még egy szigorítás várható. A tegnap közzétett adatok mindenesetre a feldolgozóipar növekedésének lassulását vetítik előre: az ipari megrendelések havi szinten 0,7 százalékkal csökkentek, éves szinten 4,7 százalékkal emelkedtek, elmaradva a várakozásoktól. A jelentés hangsúlyozza, hogy a pénzkínálat erőteljes bővülése ma nagyobb inflációs kockázatot jelent, mint 2001–2003-ban. Trichet sürgette a kormányokat, hogy a kedvező konjunktúrát kihasználva fokozzák erőfeszítéseiket az államháztartási mérleghiány és az államadósság csökkentésére. A GDP-arányos deficit tavaly átlag két százalékponttal mérséklődött az eurózónában, ez azonban nagyrészt a gyorsabb gazdasági növekedéssel járó adóbevételi többletnek köszönhető, márpedig a kiadások lefaragása ennél biztosabb sikert ígér – hangsúlyozta az elnök. Az idei költségvetési tervekben a kormányok állandónak tekintik a nagyobb adóbevételeket és ehhez igazították a kiadásokat – figyelmeztet a jelentés. Az ECB emellett arra figyelmeztet, hogy az eurózóna jobban ki van téve a felemelkedő piacok által támasztott versenynek, mint más fejlett gazdaságok, mivel exportszektorában kisebb súllyal vannak jelen a high-tech és a kutatásintenzív ágazatok.

A németek javították az átlagot

A GDP-arányos államháztartási hiány tavaly az EU egészében 1,7 százalékra, az eurózónában 1,6 százalékra mérséklődött – jelentette tegnap az Eurostat. A javulás jelentős volt, ami főként a gazdasági növekedés gyorsulásának köszönhető. A négy visegrádi ország közül Csehországban és Lengyelországban tavaly csökkent az államháztartási hiány, Magyarországon és Szlovákiában emelkedett. Magyarország és Lengyelország esetében az Eurostat felfelé módosította a 2003–2005 közötti hiányadatokat a nyugdíjalapokkal kapcsolatos elszámolás változása miatt, Szlovákiáét viszont lefelé, módosították ugyanis az adók és tb-hozzájárulások elszámolását. Az eurózóna esetében a hiány csökkenése legalább 50 százalékban a német mérleg javulásának köszönhető: egy év alatt 3,2-ről 1,7 százalékra zuhant a hiány, főként annak köszönhetően, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb volt tavaly, mint az elmúlt hat évben bármikor. Az eurózóna 13 országa közül hét olyan van – Írország, Belgium, Dánia, Spanyország, Luxemburg, Hollandia, Finnország –, amelynek államháztartási mérlege tavaly többletet mutatott. Emellett öt eurózónán kívüli ország is szufficitet ért el, az új tagállamok közül csak Bulgária és Lettország. A legnagyobb hiányt tavaly az eurózóna országai közül Olaszországban regisztrálták (4,4 százalék), a 3 százalékos uniós plafon átlépése miatt eljárás folyik Görögország ellen, és jövőre Olaszország ellen is megindíthatják, ha az idén nem szorítja 3 százalék alá a hiányt. Az EU múlt pénteki pénzügyminiszteri értekezletén megállapodás született arról, hogy az eurót használó országoknak legkésőbb 2010-ig többletet kell elérniük államháztartási mérlegükben, de Rómának sikerült elérnie, hogy esetében ez csak ajánlás legyen. A GDP-arányos államadósság az EU egészében paradox módon kisebb, mint az eurózónában. A maastrichti követelmények értelmében az eurózónában 60 százalék alatt kell tartani, de legalábbis csökkenteni kell az államadósságot. A tagországok közül tízben volt 60 százaléknál magasabb az adósságráta, közülük hét tagja az eurózónának. Ez utóbbiak közül Olaszországban (106,8), Portugáliában (64,7) emelkedett, Németországban változatlan (67,9 százalék) volt – viszont négy évet tekintve utóbbi növelte adósságát. Görögországé csökkent, de így is 104,6 százalékos volt.

Megdobták az akvizíciók a Nestlé forgalmát

Az idei első negyedévben a várakozásokat meghaladva 6,4 százalékkal, 24,25 milliárd frankra (20,1 milliárd dollár) nőtt a világ legnagyobb élelmiszer-ipari vállalata, a svájci Nestlé SA árbevétele részben az árak emelkedése, részben az akvizíciók révén. A cég már korábban közölte, hogy bizonyos összetevők, így a kakaó és a tejtermékek drágulását áthárítja a fogyasztókra. A Magyarországon a Nestlé Hungária Kft, révén jelenlevő cég az áremelések negatív hatásai miatt arra számít, hogy az év hátralévő részében lassul a forgalom növekedése, de ennek ellenére tartani tudják az év egészére vonatkozó 5-6 százalékos árbevétel-növekedési célkitűzést. Egyebek között éppen a nyersanyagárak emelkedése miatt tették új stratégiájuk központi elemévé, hogy tömegcikkek helyett speciális termékek, így fogyókúrás, gyógyhatású készítmények, csecsemőtápszerek és bébiételek gyártására fokuszálnak. A leveseket és snackeket gyártó ausztráliai Uncle Tobys mellett ezért tavaly megvették a diétás élelmiszereket gyártó egyesült államokbeli Jenny Craiget, egy héttel ezelőtt pedig a Novartis bébiételgyártó üzletágát, a Gerbert.

Biotechnológiai céget vásárolt az AstraZeneca

Az AstraZeneca Plc gyógyszergyártó 15,2 milliárd dollár készpénzért megvásárolta a MedImmune Inc. egyesült államokbeli biotechnológiai céget. A részvényenként fizetett 58 dollár 21 százalékkal magasabb a pénteki záróárnál. A vállalat életében a svéd Astra és a brit Zeneca 1999-es összeolvadása óta végbement legnagyobb tranzakció célja a termékportfólió szélesítése, miután az elmúlt időszakban több kudarcot is elszenvedtek az új szerek kifejlesztésekor. (A társaság éppen tegnap jelentette be, hogy abbahagyja a tervezett új szívgyógyszerrel folytatott kutatást, ami 2006 februárja óta már a negyedik fiaskója.) Az ügylet révén az AstraZeneca erősíteni tudja jelenlétét a gyógyszerkutatás két leggyorsabban fejlődő területén, a biotechnológiai úton kifejlesztett gyógyszerek és vakcinák terén, így portfóliójába kerül a MedImmune FluMist influenza elleni gyógyszere és gyerekek légúti fertőzését gyógyító Synagis. Ez utóbbi a megvásárolt vállalat legnépszerűbb szere: tavaly 1,1 milliárdos árbevételt hozott, és az idei első negyedévben is 9-10 százalékkal nőtt a forgalom éves összehasonlításban. Az akvizíció ennek ellenére inkább hosszabb távon járhat előnyökkel – mutatnak rá az elemzők –, mivel idő kell, amíg a vásárlásra fordított óriási összeg megtérül. Hasonlóan gondolkodnak a piac résztvevői is: a jelentős felár miatt tegnap délelőtt 1,5 százalékkal gyengült az AstraZeneca részvénye Londonban (idén eddig 6,2 százalékkal emelkedett az árfolyama, miközben a Bloomberg európai gyógyszeripari indexe csak 3,2 százalékkal). Az első negyedévben a cég adózás előtti profitja 11 százalékkal, 2,37 milliárd dollárra, az árbevétel 13 százalékkal, 6,97 milliárd dollárra nőtt, meghaladva a várakozásokat.