A két százalék feletti tavalyi éves áremelkedés, az erősödő hosszú távú inflációs várakozások és a pénzkínálat növekedése miatt továbbra is inflációs kockázatokkal számol az Európai Központi Bank (ECB) – derül ki a bank tegnap közzétett 2006. évi jelentéséből. Tavaly 2,2 százalékos volt az átlagos infláció az eurózónában, így az ütem már hatodik egymást követő évben haladta meg az ECB „valamivel két százalék alatti” célkitűzését. Bár a tavalyi adat az olaj- és nyersolajárak megugrását tükrözi, nincs ok túlzott elégedettségre – hívta fel a figyelmet a jelentés bevezetőjében Jean-Claude Trichet elnök. Az ECB tavaly 125 bázisponttal, 3,5 százalékra emelte az irányadó kamatot az infláció megfékezésére az erőteljes, 2,8 százalékos gazdasági növekedés közepette. Idén egyszer már 25 bázisponttal emelt, és legalább még egy szigorítás várható. A tegnap közzétett adatok mindenesetre a feldolgozóipar növekedésének lassulását vetítik előre: az ipari megrendelések havi szinten 0,7 százalékkal csökkentek, éves szinten 4,7 százalékkal emelkedtek, elmaradva a várakozásoktól.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a pénzkínálat erőteljes bővülése ma nagyobb inflációs kockázatot jelent, mint 2001–2003-ban. Trichet sürgette a kormányokat, hogy a kedvező konjunktúrát kihasználva fokozzák erőfeszítéseiket az államháztartási mérleghiány és az államadósság csökkentésére. A GDP-arányos deficit tavaly átlag két százalékponttal mérséklődött az eurózónában, ez azonban nagyrészt a gyorsabb gazdasági növekedéssel járó adóbevételi többletnek köszönhető, márpedig a kiadások lefaragása ennél biztosabb sikert ígér – hangsúlyozta az elnök. Az idei költségvetési tervekben a kormányok állandónak tekintik a nagyobb adóbevételeket és ehhez igazították a kiadásokat – figyelmeztet a jelentés. Az ECB emellett arra figyelmeztet, hogy az eurózóna jobban ki van téve a felemelkedő piacok által támasztott versenynek, mint más fejlett gazdaságok, mivel exportszektorában kisebb súllyal vannak jelen a high-tech és a kutatásintenzív ágazatok.
Gáti Tibor