Gáti Tibor

Megújulna az ADB

Nem született megállapodás az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) új szerepét illetően a bank tegnap véget ért éves közgyűlésén Kiotóban, miután a térség szegényebb országai – köztük Banglades és Pakisztán – attól tartanak, hogy a megújult pénzintézet magára hagyná őket. A külső szakértőkből álló bizottság által előterjesztett javaslat értelmében az ADB-nek gyökeresen meg kell újulnia, hogy lépést tartson a földrész gyors növekedésével, hiszen 2020-ban már a lakosság 90 százaléka közepesen fejlett gazdaságban fog élni, és a globális növekedés 45 százalékát Ázsia fogja adni. A koncepció szerint az ADB fő feladata a gyorsabb és környezetvédelmi szempontból fenntartható növekedés előmozdítása, valamint a regionális integráció erősítése lenne. Bár a jelentés a szegénység problémáira is kitér, ez nem oszlatta el egyes országok aggodalmait, annál is kevésbé, mert továbbra is 1,9 milliárd ember él napi két dollárból a kontinensen. A végleges jelentést a jövő évi közgyűlésre készítik el. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tíz tagországa, valamint Japán, Kína és Dél-Korea ugyanakkor a közgyűlés alkalmából megállapodott: közös devizatartalék-alapot hoznak létre annak érdekében, hogy megakadályozzák a tíz évvel ezelőttihez hasonló pénzügyi válság megismétlődését. A jelenlegi kétoldalú devizafedezeti megállapodásokat multilaterális rendszerrel váltják fel. A részleteket kidolgozását a pénzügyminiszter-helyettesek felügyelik majd.

Kamatot csökkent a Fed?

Egyes elemzők nem tartják kizártnak, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága e heti ülésén 25 bázisponttal, 5 százalékra mérsékli az alapkamatot, miután a pénteken közzétett adatok szerint áprilisban a várt százezer helyett csak 88 ezerrel nőtt a munkahelyek száma az USA-ban, ami a legkisebb emelkedés az elmúlt két évben. A munkanélküliek aránya a márciusi 4,4-ről 4,5 százalékra emelkedett. Márciusban még 177 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság. A Bloomberg felmérése szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is lassult áprilisban. Az adatok arra utalnak, hogy tovább fékeződik az USA gazdasága, amely az idei első három hónapban 2003 első negyedéve óta a leglassúbb ütemben, mindössze 1,3 százalékkal nőtt.

Közpénzből épül ki az európai navigációs rendszer?

Értesülések szerint az Európai Bizottság (EB) a héten azt fogja javasolni, hogy a tervezett ppp-konstrukció helyett tisztán közpénzből építsék ki a Galileo európai műholdas navigációs rendszert, amely az amerikai globális helymeghatározó rendszer (gps) riválisa lenne. A 3,4 milliárd eurós projektből az eredeti terv szerint 2,4 milliárd jutott volna a francia, német, spanyol, brit és olasz cégekből összeállt konzorciumra, de megrekedtek a cégek között a projekt irányítását végző ernyőszervezet létrehozásáról szóló tárgyalások, így a Brüsszel és a konzorcium közötti megbeszélések is a húsz évre szóló koncessziós szerződés részleteiről. A tagállamok csütörtökig adtak határidőt a konzorciumnak a tárgyalások felújítására, és felkérték az EB-t, álljon elő alternatív megoldással a projekt levezénylésére. Egy korábban felmerült alternatív megoldás szerint az európai űrprogramért felelős Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) irányítaná a rendszerhez tartozó harminc műhold gyártását és pályára állítását, a magáncégek pedig csak beszállítók lennének, anélkül hogy a pénzügyi kockázatokban osztoznának.

Felgyorsult a társasági adóalap harmonizációjának előkészítése

A társasági adóalap harmonizálásának eddigi menetéről és fogadtatásáról tájékoztatta tegnap Kovács László, az Európai Bizottság (EB) adópolitikáért felelős tagja a testületet. Bár Kovács csak jövőre tervezi, hogy az EB elé tárja a direktívatervezetet, az utolsó hónapokban felgyorsult a munka. Különösen a tagállamok szakértőinek részvételével dolgozó ad hoc munkacsoportokban érzékelhető, hogy egyre több konkrét érv ütközik, ami jó kiindulópontot nyújt a bizottságnak is a direktíva elkészítéséhez. Az EB tegnapi ülésén is megfogalmazódott, hogy a testületen belül is szükség van orientációs vitára: a biztosok látni akarják, milyen előnyökkel járna az adóalap kiszámításának harmonizálása, amihez Kovács elemzéseket, hatástanulmányokat ígért. Az óvatosság érthető, a tagállamok kényesen ügyelnek arra, hogy ne csorbuljon szuverenitásuk az adópolitikában, különösen a vállalati adó terén, amely az egyik legfontosabb legális versenyeszköz. Bár Kovács a kezdetektől hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában az adóalap harmonizálását kiterjeszteni az adókulcsokra, több tagállam szakértője is egyfajta trójai falóként tekint a kezdeményezésre. Az ő szempontjaik szerint kevésbé számít a biztos azon érvelése, hogy a multik adójuk mintegy 2 százaléka árán igyekeznek megfelelni a szinte a tagállamokéval megegyező számú adórendszernek. A javaslat elfogadása esetén a 27 tagországban egyfajta módon számolnák ki a társasági adóalapot, ami megkönnyítené az összehasonlítást is, és világosabb lenne, hogy például az alacsonyabb adókulcs nem föltétlenül jelent kisebb adóterhet – ha történetesen kevesebb tétellel csökkenthető az adóalap, szemben egy másik tagországgal, ahol, meglehet, magasabb adókulcsot alkalmaznak, viszont tágabb a leírható kiadások köre. A tagállamok körében – semlegesnek tekintve az egyelőre kivárókat – inkább a harmonizáció felé mozdul a mérleg nyelve. A Benelux országok, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Bulgária, Románia például egyértelműen támogatják, határozottan ellenzi viszont Nagy-Britannia, Írország, Litvánia, Szlovénia, Málta és Ciprus. Magyarország az óvatos kivárók között van. A javaslatot az Európai Parlament szakbizottságában is pozitívan fogadták, de az igazi megmérettetés a jövő hónapban, a pénzügyminiszterek ülésén várható.

Jól profitált a részvényeladásból az Allianz

Az idei első negyedévben – elsősorban a részvényeladások nyomán – közel 80 százalékkal, 3,2 milliárd euróra nőtt a legnagyobb európai biztosítótársaság, a német Allianz SE nettó nyeresége, jóval meghaladva a 2,3 milliárd körüli elemzői várakozásokat. A Magyarországon az Allianz Hungária révén jelen lévő csoport a tőzsdei árfolyamok kedvező alakulását kihasználva mintegy 2 millió eurós bevételre tett szert, egyebek között BMW- és Munich Re-részvények eladásából. Az összeget nagyrészt az Assurances Generales de France (AGF) francia biztosító felvásárlásának befejezésére tervezik fordítani, ami összesen 9,8 milliárd euróba kerül. Ez az Allianz legnagyobb akvizíciója azóta, hogy Michael Diekmannt 2003-ban vezérigazgatóvá nevezték ki. Az üzemi nyereség 7,4 százalékkal, 2,9 milliárd euróra emelkedett, a teljes árbevétel 29,3 milliárd euró volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Ezen belül a vagyon- és baleset-biztosítás forgalma változatlan maradt, az élet- és egészségbiztosításé csökkent, a banki és vagyonkezelési üzletágé emelkedett.

Bebiztosította a Microsoft negyedévét a Vista

A Wall Street elemzőinek előrejelzését felülmúlva 65 százalékkal, 4,93 milliárd dollárra, részvényenként 50 centre nőtt a Microsoft Corp. nettó nyeresége márciusig tartó harmadik üzleti negyedévében, elsősorban az új Windows Vista operációs rendszernek a vártnál nagyobb sikere miatt. Az árbevétel 32 százalékkal, 14,4 milliárd dollárra emelkedett, szemben a 13,89 milliárdos elemzői konszenzussal. Ebben azonban szerepet játszik, hogy 1,7 milliárd dollár árbevételt a második negyedév helyett most könyvelt el a Vista és az Office 2007 januári bevezetése előtt a fogyasztóknak adott vásárlási kupon után. A világ vezető szoftvergyártója arra számít, hogy e két termék, amely mostani árbevételének több mint felét és nyereségének nagyobb részét adja, a következő években is biztosítani fogja a profit növekedését. A Vistából származó árbevétel 300–400 millió, az új Office-ból származó pedig 200 millió dollárral múlta felül az amerikai cég várakozásait, ami kompenzálta, hogy az Xbox 360 játékkonzolt és a Zune zenelejátszót gyártó üzletág árbevétele éves összehasonlításban 21 százalékkal, 929 millió dollárra esett. Az eredmény közzététele után 5 százalékot erősödtek a Microsoft részvényei, de így is 3 százalékkal elmaradtak az év eleji szinttől. A vállalat 1,68–1,72 dollár részvényenkénti nyereséget és 56,5–57,5 milliárd dollár árbevételt vár a július elsején kezdődő pénzügyi évre, amelyben a Vista és az Office 2007 hatása már a teljes időszakban érvényesülni fog.

Eredményes az Electrolux stratégiája

Több mint kétszeresére, az egy évvel korábbi 232 millióról 492 millió koronára (73,2 millió dollár) növelte az egyszeri tételek nélkül számolt nettó nyereségét az idei első negyedévben a világ második legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux AB. Az AEG, Zanussi és Frigidaire márkákat is gyártó cég Hans Straaberg vezérigazgató irányításával az elmúlt években csökkentette költségeit, alacsonyabb bérköltségű kelet-európai és ázsiai országokba, valamint Mexikóba költöztette üzemeinek egy részét, amivel ellensúlyozni tudta a nyersanyagok drágulását. Emellett növelte a fejlettebb technológiát képviselő termékek, így a robotporszívók súlyát termékskáláján belül, a hagyományos háztartási fehéráruk terén mind gyilkosabbá váló verseny közepette. A vállalat EBIT-eredménye az egy évvel korábbi 600 millióról 757 millió koronára nőtt, de elmaradt a 800 milliós piaci konszenzustól, így részvényei az adatok közzététele után 5,3 százalékot gyengültek Stockholmban. Straaberg ezt úgy magyarázta a Reutersnak, hogy egyes elemzők a kiemelkedő tavalyi negyedik negyedéves adatok nyomán túl magasra tették a mércét. A cég megerősítette, hogy idén a tavalyit valamivel meghaladó EBIT-eredményre számít, bár a magas nyersanyagárak ronthatják a teljesítményt.

Tovább gyorsul a lengyel gazdaság

Az inflációs ráta 2008 utolsó három hónapjában meghaladhatja a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését, mivel a befektetések és a fogyasztás bővülése nyomán továbbra is gyors ütemben nő a gazdaság – olvasható a lengyel jegybank tegnap közzétett előrejelzésében. Ez a munkaerő iránti kereslet erősödésével jár, ami várhatóan további béremelkedéshez és a foglalkoztatás emelkedéséhez vezet. Az eddig megjelent havi adatok alapján az első negyedévben egyértelműen a GDP hét százalékot meghaladó bővülésére lehet következtetni – írja a jelentés. A jegybank közel három év után először szerdán kamatot emelt, miután az infláció márciusban elérte a 2,5 százalékot, de Slawomir Skrzypek, a központi bank elnöke sietett közölni, hogy a lépést nem kell feltétlenül egy agresszív kamatemelési sorozat részének tekinteni. A 25 bázispontos szerdai emelésre az elemzők többsége számított, de abban már megoszlik a szakértők véleménye, hogy az elkövetkező hónapokban várható-e további szigorítás. Dariusz Filar, a jegybank monetáris politikai tanácsának (RPP) tagja tegnap úgy nyilatkozott, hogy a GDP növekedésének üteme az első negyedévben várható több mint hét százalék után – a tavalyi 5,8 százalék után – az év egészében meghaladhatja a hat százalékot. Az infláció azonban szerinte az elkövetkező hónapokban 2,5 százalék alatt marad. A varsói pénzügyminisztérium tegnap a végleges márciusi makroadatok alapján megerősítette korábbi előrejelzését, hogy az első negyedévre 7,1 százalékos gazdasági növekedést vár. A kiskereskedelmi forgalom márciusban éves összehasonlításban nem kevesebb mint 19,2 százalékkal emelkedett a februári 17,5 százalék után. A szerdán közzétett adatok szerint a munkanélküliség a februári 14,9-ről márciusban 14,4 százalékra mérséklődött.

Elszabadulhat a román deficit

A 3 százalékos uniós plafon fölé emelkedhet a román államháztartási hiány idén, ha a parlament megszavazza a már elfogadott tervezetet módosító képviselői indítványokat – figyelmeztetett a bukaresti törvényhozásnak írt levelében Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az elfogadott költségvetési terv 2,8 százalékos hiánnyal számol a tavalyi 1,7 százalék után, miután a januárban uniós taggá vált ország jelentős összegeket költ a csatlakozási szerződésben vállalt infrastruktúra-fejlesztésre. A képviselők által beterjesztett indítványok – így például az újrabefektetett vállalati nyereségre adott adómentesség – a GDP 1,6 százalékának megfelelő bevételcsökkenést, illetve kiadásnövelést eredményeznek – írta a miniszter –, így elfogadásuk esetén a tárca kénytelen lesz a költségvetési tervezet módosításával biztosítani a szükséges forrásokat. Tavaly meglehetősen kaotikusan alakultak az állami kiadások, a román kormány többször is módosította a költségvetési tervezetet. Az Európai Bizottság és az IMF egyaránt a fiskális politika szigorítását sürgette, mivel a bevételre vonatkozó becsléseket eltúlzottnak, a kiadási terveket pedig irreálisnak találták. A kormánykoalíció felbomlása és az államfő felfüggesztése nyomán kialakult politikai válság a költségvetés fellazulását eredményezheti – figyelmeztetnek az elemzők.