Nem született megállapodás az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) új szerepét illetően a bank tegnap véget ért éves közgyűlésén Kiotóban, miután a térség szegényebb országai – köztük Banglades és Pakisztán – attól tartanak, hogy a megújult pénzintézet magára hagyná őket. A külső szakértőkből álló bizottság által előterjesztett javaslat értelmében az ADB-nek gyökeresen meg kell újulnia, hogy lépést tartson a földrész gyors növekedésével, hiszen 2020-ban már a lakosság 90 százaléka közepesen fejlett gazdaságban fog élni, és a globális növekedés 45 százalékát Ázsia fogja adni. A koncepció szerint az ADB fő feladata a gyorsabb és környezetvédelmi szempontból fenntartható növekedés előmozdítása, valamint a regionális integráció erősítése lenne. Bár a jelentés a szegénység problémáira is kitér, ez nem oszlatta el egyes országok aggodalmait, annál is kevésbé, mert továbbra is 1,9 milliárd ember él napi két dollárból a kontinensen. A végleges jelentést a jövő évi közgyűlésre készítik el. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tíz tagországa, valamint Japán, Kína és Dél-Korea ugyanakkor a közgyűlés alkalmából megállapodott: közös devizatartalék-alapot hoznak létre annak érdekében, hogy megakadályozzák a tíz évvel ezelőttihez hasonló pénzügyi válság megismétlődését. A jelenlegi kétoldalú devizafedezeti megállapodásokat multilaterális rendszerrel váltják fel. A részleteket kidolgozását a pénzügyminiszter-helyettesek felügyelik majd.
Gáti Tibor