A társasági adóalap harmonizálásának eddigi menetéről és fogadtatásáról tájékoztatta tegnap Kovács László, az Európai Bizottság (EB) adópolitikáért felelős tagja a testületet. Bár Kovács csak jövőre tervezi, hogy az EB elé tárja a direktívatervezetet, az utolsó hónapokban felgyorsult a munka. Különösen a tagállamok szakértőinek részvételével dolgozó ad hoc munkacsoportokban érzékelhető, hogy egyre több konkrét érv ütközik, ami jó kiindulópontot nyújt a bizottságnak is a direktíva elkészítéséhez. Az EB tegnapi ülésén is megfogalmazódott, hogy a testületen belül is szükség van orientációs vitára: a biztosok látni akarják, milyen előnyökkel járna az adóalap kiszámításának harmonizálása, amihez Kovács elemzéseket, hatástanulmányokat ígért. Az óvatosság érthető, a tagállamok kényesen ügyelnek arra, hogy ne csorbuljon szuverenitásuk az adópolitikában, különösen a vállalati adó terén, amely az egyik legfontosabb legális versenyeszköz.
Bár Kovács a kezdetektől hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában az adóalap harmonizálását kiterjeszteni az adókulcsokra, több tagállam szakértője is egyfajta trójai falóként tekint a kezdeményezésre. Az ő szempontjaik szerint kevésbé számít a biztos azon érvelése, hogy a multik adójuk mintegy 2 százaléka árán igyekeznek megfelelni a szinte a tagállamokéval megegyező számú adórendszernek. A javaslat elfogadása esetén a 27 tagországban egyfajta módon számolnák ki a társasági adóalapot, ami megkönnyítené az összehasonlítást is, és világosabb lenne, hogy például az alacsonyabb adókulcs nem föltétlenül jelent kisebb adóterhet – ha történetesen kevesebb tétellel csökkenthető az adóalap, szemben egy másik tagországgal, ahol, meglehet, magasabb adókulcsot alkalmaznak, viszont tágabb a leírható kiadások köre. A tagállamok körében – semlegesnek tekintve az egyelőre kivárókat – inkább a harmonizáció felé mozdul a mérleg nyelve. A Benelux országok, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Bulgária, Románia például egyértelműen támogatják, határozottan ellenzi viszont Nagy-Britannia, Írország, Litvánia, Szlovénia, Málta és Ciprus. Magyarország az óvatos kivárók között van. A javaslatot az Európai Parlament szakbizottságában is pozitívan fogadták, de az igazi megmérettetés a jövő hónapban, a pénzügyminiszterek ülésén várható.
Gáti Tibor