Gáti Tibor

Pusztító aszály Ukrajnában

Az Ukrajnát sújtó aszály miatt eddig mintegy 400 ezer hektárnyi területen pusztult el a termés – közölte pénteken a kijevi mezőgazdasági minisztérium. Az aszály eddig a termőterület 60 százalékát érinti, de mivel az elkövetkező öt-hét napban, azaz május végéig nem várható csapadék, ez az arány tovább romolhat – tette közzé a hivatalos közlönyben megjelent közleményében az ukrán meteorológiai intézet vezetője. A napi legmagasabb hőmérsékletek várhatóan elérik majd a 28–36 fokot. Hivatalos termés-előrejelzést nem közöltek, de a szakértők szerint minden újabb aszályos nap további mintegy 250 ezer tonnával csökkenti a termést. Tavaly 34,25 millió tonna volt a teljes termés. Az UkrAgroConsult a múlt héten a korábbi 17,7 millióról 16-17 millió tonnára vette vissza a búzatermésre és 10,3 millióról 9,5-9,7 millióra az árpatermésre vonatkozó korábbi előrejelzését. Az elemzők szerint a kormány az aszály hatására várhatóan érvényteleníteni fogja két héttel ezelőtt hozott, de még ki nem hirdetett döntését, hogy megemeli a búzaexport kvótáját. A meteorológusok szerint a termés mintegy 30 százaléka tönkremehet abban az esetben, ha május végéig nem jön meg az eső. Egyes térségekben, így például a herszoni régióban a teljes termést pusztulás fenyegeti. Nyugat-Ukrajnában viszont egyes területeken, így például a hmelnyickiji, rovnói, zsitomiri, ternopoli járásban átlagos vagy azt meghaladó termés várható. A piaci résztvevők szerint a belföldi élelmiszer-ellátás nincs veszélyben, de könnyen lehet, hogy exportra semmi sem marad. A hírek hatására pénteken nem kevesebb, mint két százalékkal, héthavi csúcsra, tonnánként 162 euróra drágult a búza határidős jegyzése.

Kevesebbet költöttek a franciák(kimaradt!!)

Áprilisban meglepetésre csökkentek a fogyasztói kiadások Franciaországban, ami azonban részben a számítási módszerek változásának következménye. A párizsi statisztikai hivatal (INSEE) adatai szerint a feldolgozóipari termékekre fordított kiadások a márciusi 0,2 százalékos emelkedés után 0,3 százalékkal csökkentek. Az INSEE korábban 0,7 százalékos növekedést jelentett márciusra, amit azért módosított lefelé, mert bázisul már nem a 2000. évi, hanem mindig az előző évi árakat veszi figyelembe.

Megpecsételődött a Nabucco-projekt sorsa?

Vlagyimir Putyin elnök a vezető osztrák politikusokkal folytatott szerdai megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a találkozó másnapján Salzburg közelében megnyitják az orosz gáz tárolására szolgáló 2,4 milliárd köbméter kapacitású tárolót. Ez a kapacitás az éves osztrák gázfelhasználás egyharmadának felel meg. Az orosz Gazprom még tavaly szeptemberben 2027-ig meghosszabbította az Ausztriába irányuló gázszállításokról szóló szerződést. Ausztria, mint Putyin a sajtóértekezleten hangsúlyozta, az első uniós ország, amellyel Oroszország ilyen szerződést köt, ami nem véletlen, mert Oroszország legnagyobb és legmegbízhatóbb tranzitpiaca. Az orosz gázexport egyharmada Ausztrián halad keresztül. Az osztrák OMV és a Gazprom tegnap szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az orosz gázóriás részesedést szerez az osztrák–szlovák határ közeli Baumgartenben lévő közép-európai gázelosztó központban, amely jelenleg az OMV százszázalékos tulajdonában van. A központ, amely a három legfontosabb európai gázelosztó központ egyike, tavaly egész évben 7,7 milliárd köbméteres forgalmat bonyolított le, idén viszont már havonta 1,3 milliárd köbméter a forgalma. A Gazprom a kontinens legnagyobb központjává kívánja fejleszteni a létesítményt – hangsúlyozta közleményében Alekszej Miller, az orosz cég elnöke. A Turkish Weekly című török lap szerint az OMV-vel most kötött megállapodással végképp megpecsételődött a Nabucco gázvezetékprojekt sorsa, hiszen abban meghatározó szerepet játszana az osztrák cég. Az osztrák fél a tárgyalások során emellett közölte, hogy csatlakozni szeretnének az orosz és a szlovák vasúttársaság közös, nagyszabású projektjéhez, amelynek keretében egyebek között az Oroszországból Kassáig tartó széles nyomtávú vasútvonalat meghosszabbítják Pozsonyig, ahol a Duna partján logisztikai központot hoznak létre. Az osztrákok abban reménykednek, hogy a vasútvonalat egészen Bécsig meghosszabbítják és ott is felállítanak egy logisztikai központot.

Nem lankad a német vállalkozók optimizmusa

A német vállalatok továbbra is rendkívül biztatónak találják mind a jelenlegi helyzetüket, mind a kilátásaikat, ami arra utal, hogy folyatódik az előző negyedévek gyors gazdasági növekedése – derül ki az Ifo gazdaságkutató tegnap közzétett jelentéséből. A bizalomindex májusban 108,6 pont volt, ami megfelel az április értéknek, és csak 0,1 százalékponttal marad el a német újraegyesítés utáni, tavaly decemberi csúcstól. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 113,1-ről 112,5 pontra esett, az üzleti várakozások részindexe viszont 104,3-ról 104,8 pontra emelkedett. Az adatok az elemzők szerint alátámasztják, hogy a német gazdaság a dinamikus növekedés útjára lépett és ismét az EU motorjává vált. Bár a kiskereskedelem és az építőipar visszaesést mutat, a feldolgozóiparban és a nagykereskedelemben ezzel szemben növekedés tapasztalható. A vállalatok úgy látják, hogy a feldolgozóipar virágzik, ami a többi szektorban és a lakossági fogyasztásban is éreztetni fogja hatását – mondta a Reutersnek Gebhard Flaig, az Ifo szakértője. A német statisztikai hivatal néhány órával korábban tette közzé a végleges első negyedévi GDP-adatokat, amelyekből kiderül, hogy a lakossági fogyasztás gyengülése 0,8 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. A GDP az előzetes adatoknak megfelelően az előző három hónaphoz képest 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban 3,3 százalékkal, a munkanapok számával korrigálva pedig 3,6 százalékkal bővült az idei első negyedévben. A gazdaságot elsősorban a belső felhasználás, ezen belül a beruházási dinamika húzta, a nettó export ezzel szemben 1,2 százalékkal, a fogyasztói kiadások pedig 1,4 százalékkal csökkentek.

Meghétszerezte nyereségét a Lenovo

Márciusban véget ért pénzügyi évében 161,14 millió dollár nyereséget ért el a kínai Lenovo Group Ltd., amely mintegy hétszerese az előző évben elkönyvelt 22,21 milliónak. A csoport 2005-ben vette meg 1,25 milliárd dollárért az IBM pénzügyi nehézségekkel küszködő pc-gyártó üzletágát, de tevékenységének súlypontját mindinkább Ázsiába helyezi át az olcsó munkaerő és a jobb értékesítési lehetőségek miatt. A csoport Kínában az első számú pc-gyártóvá vált, de japáni és egyesült államokbeli vállalatai meglehetősen gyengén teljesítenek. A cég Ázsiában növelte piaci részesedését, de a globális rangsorban a korábbi harmadikról a negyedik helyre csúszott le, miután megelőzte az addigi negyedik, a tajvani Acer Inc. A Lenovo részvényei január és március között 10 százalékot veszítettek értékükből. Az elemzők szerint az éleződő verseny közepette nem lesz elég a költségek és az árak leszorítása, sok függ attól, hogy milyen új termékekkel áll elő a cég.

Az energiabiztonságról tárgyalt Putyin Bécsben

Vlagyimir Putyin elnök tegnap délután Bécsbe érkezett 24 órás látogatásra, amelynek napirendjén főként a kétoldalú kereskedelem kérdései szerepeltek. Az államfő találkozott Heinz Fischer osztrák államfővel, megbeszéléseket folytatott Alfred Gusenbauer kancellárral és a kormány más tagjaival, emellett egy üzleti fórumon is részt vett. A két fél egyebek között az energiaszállítások biztonságáról tárgyalt. Ausztria szinte teljesen Oroszországból fedezi gázszükségletét, de Bécs vezető szerepet játszik az Oroszországot megkerülő Nabucco gázvezeték megépítését szolgáló projektben. A látogatás ideje alatt több üzleti szerződést is aláírnak. Jelenleg már több jelentős osztrák érdekeltség működik Oroszországban, így a Raiffeisen bank, a Voestalpine acélmű, az építőanyagokat gyártó Wienerberger és a csomagolóanyagokat előállító Mayr-Melnhof, Oleg Deripaszka orosz milliárdos pedig nemrég vásárolt 30 százalékos részesedést a Strabagban. A látogatás során az orosz AvtoVAZ autógyár és a kanadai székhelyű, de Ausztriában működő Magna International megállapodást írt alá arról, hogy 1,6-1,7 milliárd dolláros beruházással autógyárat épít a Volga menti Togliattiban, ahol évente 450–480 ezer gépkocsit fognak gyártani. Ugyancsak Putyin látogatására időzítették a megállapodást arról, hogy a Deripaszka tulajdonában lévő GAZ autógyár 11,3 milliárd rubelt (436 millió dollár) fektet az osztrák AVL List GmbH céggel közös, járműmotorokat gyártó projektbe.

Egykulcsos adót vezetnek be Csehországban

A prágai kormány tegnap intézkedéscsomagot fogadott el az adórendszer átalakításáról és a szociális kiadások csökkentéséről, amelynek fő célja, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt 2008-ban 3 százalék alá, 2010-ig 2,3 százalékra szorítsák le az idén várható 4 százalékról. A terv értelmében jövő januártól egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót vezetnek be az eddigi négy kulcs helyett, amelyek közül a legalacsonyabb 12, a legmagasabb 32 százalékos. A társasági adó kulcsát az eddigi 24-ről 19 százalékosra mérséklik, viszont az élelmiszerek, gyógyszerek, a tömegközlekedés és a sajtótermékek esetében alkalmazott kedvezményes áfakulcsot 5-ről 9 százalékra emelik. A kormány emellett csökkenteni kívánja a családi pótlék és a táppénz összegét, 30 koronás (263 forint) vizitdíjat, 60 koronás kórházi napidíjat és 90 koronás sürgősségi ellátási díjat kíván bevezetni. A reformokat nemcsak az ellenzéki pártok utasítják el, de egyes elemeit a hárompárti koalícióhoz tartozó képviselők egy része is, ami kétségessé teszi a reform parlamenti elfogadását, tekintettel arra, hogy a koalíció és az ellenzék egyaránt 100 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban. A jobbközép kormány közölte, hogy előrehozott választásokat kezdeményez, ha a nyáron esedékes szavazáson leszavazzák a reformokat. Szakértők szerint a kormánypárti képviselők be fogják látni a reformok szükségességét, és a kormány arra a két ellenzéki képviselőre is számíthat, akik távolmaradásukkal lehetővé tették, hogy januárban bizalmat kapjon a törvényhozásban, hiszen ők új választás esetén minden valószínűség szerint elveszítenék mandátumukat. A Topolánek vezette előző kormány tavaly feladta az euró bevezetésére korábban kitűzött 2012-es céldátumot és újat azóta sem tűztek ki. Csehország az új uniós tagállamok közül a leggazdagabb: az egy főre jutó GDP eléri az EU-átlag 74 százalékát és viszonylag kicsi a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmek között.

Újra a régi a Marks & Spencer

Közel egy évtizede a legjobb eredménnyel zárta márciusban véget ért pénzügyi évét a legnagyobb brit ruházati kiskereskedelmi áruházlánc, a Marks & Spencer Group Plc (M&S). Az adózás előtti nyereség – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 28,5 százalékkal, 965,2 millió fontra (1,9 milliárd dollár) nőtt, ami csak hajszállal marad el az 1998-ban elkönyvelt egymilliárd fontos rekordprofittól. Az árbevétel 10 százalékkal, 8,6 milliárd fontra emelkedett. A kiemelkedő eredmény a ruházati és élelmiszercikkek iránt megnövekedett keresletnek tudható be, ami egyebek között a Twiggyt, Myleene Klaast, Brian Ferryt és más hírességeket felvonultató reklámkampánynak köszönhető. A Magyarországon is jelen levő, világszerte 520 üzletet üzemeltető cég 80 millió font jutalmat oszt szét az alkalmazottak között, akik nagyban hozzájárultak a fellendüléshez. A fordulatban nem kis szerepet játszott Stuart Rose vezérigazgató, aki 2004-ben vette át a cég irányítását. A társaság részvényeinek árfolyama azóta megduplázódott, tegnap azonban több mint 3 százalékot esett, mivel az elemzők szerint a kamatok emelkedése várhatóan fékezni fogja a forgalom további növekedését. Az M&S mindazonáltal közölte: a következő három évben világszerte tízezer fővel kívánja növelni ma 50 ezres alkalmazotti létszámát.

Németország megnyitja áram- és gázpiacát

Németország elvben készen áll arra, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően a július 1-jei határidőig megnyissa áram- és gázpiacát, de az áramfogyasztó cégek szerint fennmarad a kevés nagy cég domináns helyzete, így az árak esésére nem lehet számítani. Berlin már a 90-es évek második felétől lehetővé tette, hogy az áramfogyasztók szabadon választhassanak a szolgáltatók között, majd ezt a gázpiacra is kiterjesztette, ami ezen a nyáron fog materializálódni, amikor Európában elsőként megnyílik a gázkontraktusok tőzsdei kereskedése. Ezzel messze megelőzi szomszédait, köztük Franciaországot, ahol az EdF és a Gaz de France az uniós jogszabályok ellenére továbbra is monopolhelyzetben van és a teljes piacot ellenőrzi. Németországban a villamosipari szövetség (VDEW) becslései szerint a 44 millió háztartás egyharmada az elmúlt években vagy szolgáltatót váltott, vagy kedvezőbb feltételeket harcolt ki magának. A kereskedelemben és az iparban 60 és 100 százalék között van a szolgáltatót váltó fogyasztók aránya. Papíron az EU másik fontos előírása, az áramtermelés és -szállítás különválasztása is megtörtént Németországban, a tényleges szétválasztás azonban egyelőre meglehetősen távolinak tűnik, és Brüsszelnek még igen nagy nyomást kell gyakorolnia, hogy az áramhálózat tulajdonjogát elválassza a tényleges elosztástól. Az energiacégek és a politikusok egyaránt ellenzik a tulajdonosi szétválasztást, mivel ezzel szerintük eltűnnének a tényleges tulajdonosok. Az árampiacot továbbra is a négy nagy szolgáltató – az E.On, az RWE, az EnBW és a Vattenfall Europe – uralja, amelyek az áramtermelés 80 százalékát ellenőrzik, emellett birtokolják az országot behálózó magasfeszültségű távvezetékeket és jelentős részesedésük van a végfelhasználókhoz legközelebb álló helyi közműcégekben. Az árampiaci felügyelet eddig annyit tudott tenni, hogy megnyirbálta az áramszállításból származó profitokat, és megtiltotta, hogy a szolgáltatók hosszú távú szerződésekkel magukhoz láncolják a fogyasztókat. A fogyasztók szerint azonban az árak mindezek ellenére túl magasak, bár a NUS Deutschland tanácsadó cég szerint az iparvállalatok által fizetett ár az elmúlt 12 hónapban közel 3 százalékkal csökkent és várhatóan tovább mérséklődik. A gázpiacon még nagyobb a koncentráció, miután az E.On importcége, az E.On-Ruhrgas ellenőrzi a gázmennyiség kétharmadát.