Az elemzők szerint félő, hogy a klímaváltozás sürgető problémája nem kap megfelelő súlyt a nyolcak ma kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján. Félő, hogy a többi tervezett napirendi ponttal, így egyebek között az Afrikának nyújtandó segítséggel együtt háttérbe szorul az USA által Csehországba és Lengyelországba telepíteni tervezett rakétaelhárító rendszer miatti feszültségek következtében. Az intézményi befektetők mindenesetre a csúcstalálkozó előtt nyílt levélben sürgették, hogy a vezető ipari hatalmak tegyék egyértelművé, milyen lépéseket kívánnak tenni a klímaváltozás ellen. A klímaváltozás komoly lehetőségeket jelent, egyúttal azonban kockázatokkal is jár a befektetők számára – hangsúlyozza a nyílt levél, amelyet 17 nagy intézményi befektető írt alá, akik együttesen 3000 milliárd dollárnyi tőkét képviselnek. Ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a megoldásokat és kezelni tudjuk a kockázatokat, egyértelműen meg kell határozni, milyen eszközökkel és intézkedésekkel kívánják kezelni a szén-dioxid-kibocsátás problémáját, és ebben a nyolcak meghatározó szerepet játszhatnak – hangsúlyozza a levél. Abban ma már általános az egyetértés a meghatározó hatalmak között, hogy fel kell lépni a klímaváltozás ellen, az alkalmazandó eszközök terén azonban jelentős a nézeteltérés. Washington most már hajlandó belemenni abba, hogy számszerű célkitűzéseket határozzanak meg az üvegházi gázok kibocsátásának korlátozására, de az EU álláspontjával szemben ellenzi, hogy ezek betartását kötelezővé tegyék. Az uniós tagállamok között eközben megegyezés látszik kirajzolódni a kvótakereskedelem rendszerének átalakítására. Az EU környezetvédelmi minisztereinek múlt hét végi tanácskozásán konszenzus alakult ki, hogy az eddigiekkel szemben meg kellene fizettetni a vállalatokkal a szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket. A miniszterek emellett megkérdőjelezték a jelenlegi rendszert is, aminek értelmében az Európai Bizottság (EB) utólag hagyja jóvá a kormányok által kidolgozott nemzeti allokációs terveket, amelyek alapján az országokon belül a kibocsátási engedélyeket szétosztják. Ehelyett egy uniós allokációs rendszernek kellene elsőbbséget adni a nemzeti tervek fölött – mondta Jacqueline Cramer holland környezetvédelmi miniszter. A vállalatok jelenleg egymás között kereskednek a kapott kvótákkal, de ha az EB határozhatná meg a kibocsátási limiteket, akkor a rendszer centralizáltabbá és átláthatóbbá válna – hangsúlyozták a tanácskozáson.
Gáti Tibor