Gáti Tibor

Megszüntetnék a parlag támogatását

Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság agrárügyekért felelős biztosa a szűkös gabonakínálat bővítése érdekében azt tervezi, hogy megszünteti az eddigi korlátozást, amelynek értelmében a termőföld 10 százalékát parlagon kell hagyni a föld regenerálódása érdekében. A javaslat értelmében nullára csökkentik a kötelező parlagföld arányát a 2007. őszi és a 2008. tavaszi vetés idejére, de az agrártermelők ettől még saját belátásuk szerint bevetetlenül hagyhatják földjük egy részét. Jelenleg összesen 3,8 millió hektár földet kötelező parlagon hagyni az EU-ban és a gazdák uniós támogatásra jogosultak a megműveletlenül hagyott földterület után. Az elmúlt években súlyos aszály idején az EB felmentést adott egyes országoknak az ugaroltatási szabályok alól, és lehetővé tette, hogy a gazdák takarmánynövényeket vessenek. A kötelező ugaroltatás uniós szintű megszüntetését most az uniós agrártermelők szervezete, a COPA kérte. Az agrárbiztos javaslatát még jóvá kell hagynia az EB-nek, amely a mostani közlemény szerint arra számít, hogy a lépés nyomán 10–17 millió tonnával nagyobb lesz a 2008-ra várt gabonatermés. A vártnál kisebb termés 2006-ban azzal a következménnyel járt az unióban, hogy a 2006/2007-es piaci év végére beszűkültek a készletek, történelmi magasságokba emelve a világpiaci árakat is – hangsúlyozza a közlemény. Az intervenciós készletek jelentősen lecsökkentek: a 2006/2007-es szezon eleji 14 millió tonnával szemben ma már csak 2,5 millió van a raktárakban, ezt is főleg a Magyarországon tárolt kukorica teszi ki – állapítja meg az EB. Ráadásul búzából és árpából Spanyolországot kivéve elég gyengék voltak az idei első terméseredmények, és a csapadékos időjárás megakadályozta vagy késleltette a betakarítást a nyugat-európai országokban. A tavalyi 268 millió után ez évre eredetileg 275 millió tonnányi gabonatermést vártak, amit a súlyos esőzések után 6 millióval csökkentettek. A 2003-as uniós agrárreform értelmében 2011-ig 10 százalékban rögzítették a kötelező parlagoltatás arányát, de Fischer Boel többször kifejezésre juttatta, hogy a korszerű agrárpolitika viszonyai között anakronizmusnak tartja az egész rendszert és a megszüntetését javasolja a 2003-as reform felülvizsgálatának keretében, amiről még az idén közzéteszi jelentését.

Kétéves csúcson a lengyel infláció

A májusi 2,3-ről júniusban 2,6 százalékra, több mint két éve nem látott szintre gyorsult a 12 havi infláció Lengyelországban, túllépve a varsói jegybank által szabott 2,5 százalékos plafont. Havi szinten változatlanok maradtak a fogyasztói árak. Az elemzők ennél is magasabb rátára, 2,7 százalékra számítottak, és most úgy látják, hogy a bank a júniusi szigorítás után ebben a hónapban még változatlanul hagyja a jelenleg 4,5 százalékon álló irányadó kamatot. A határidős kamatkontraktusok alapján a piac az év végére 5 százalékos kamatot vár, mivel a gyors – az első negyedévben 7,4, a másodikban becslések szerint 6,5 százalékos – gazdasági növekedés a foglalkoztatottság növekedésével és a béremelkedések gyorsulásával jár. A vártnál lényegesen nagyobb lett viszont a folyó fizetési mérleg hiánya, amely az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint májusban 1,2 milliárd euró volt, azaz több mint háromszorosa az egy évvel korábbi 374 milliónak és kétszerese az előző havi 678 milliónak. A Bloomberg elemzői konszenzusa csak 707 millióra, a Reutersé 736 millióra számított. A deficit felduzzadása az elemzők szerint az átutalások, főként az osztalékfizetések megugrásának következménye.

Súlyosbodnak a jelzáloghitel-problémák az USA-ban

A dollár tegnap újabb történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, a részvényárfolyamok minden nagyobb piacon, így New Yorkban és Londonban is estek. Elsősorban az amerikai bankok részvényei gyengültek, miután a Wall Street két legnagyobb hitelminősítője is jelezte, hogy nem enyhülnek, sőt inkább súlyosbodnak a nehézségek az USA másodlagos jelzáloghitel-piacán, az esedékes törlesztések elmulasztásának növekvő száma lenyomja a lakáspiaci árakat. A Standard & Poor’s (S&P) közölte, hogy mintegy 12 milliárd dollár értékű jelzáloglevél leminősítésére készül, a Moody’s pedig máris leminősített 399 fajta jelzáloglevelet és jelezte, hogy további 32 esetében hasonló lépésre készül, ami összesen 5,2 milliárd dollár összegű hitelt érint. Az S&P emellett bejelentette, hogy megváltoztatja a jelzáloglevelek minősítésének módját a visszaélések és az eredeti hitelekre vonatkozó téves adatok eddig nem tapasztalt mennyisége miatt, ami az ezután kibocsátott jelzálogpapírok értékelését is befolyásolja. Ha valóban folytatódik a lakáspiac mélyrepülése, az a vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig érintheti az Egyesült Államok gazdasági növekedését. A másodlagos jelzáloghitelek az USA jelzáloghiteleinek egyötödét teszik ki, így ennek nehézségei kockázatokat jelentenek a kétes kintlevőségekkel bajlódó bankok számára, növelik a hitelköltségeket és kedvezőtlenül érintik a vállalatok pénzügyi eredményeit is. A két hitelminősítő mostani lépése egyebek között azt jelenti, hogy veszteségekre számíthatnak azok, akik jelzáloglevelekbe és a hozzájuk kapcsolódó származékos termékekbe fektettek. A minősítési módszerek megváltoztatása emellett azt jelenti, hogy emelkedni fog a másodlagos jelzáloghitelek kamata. A lépés nyomán gyengültek egyebek között a Lehman Brothers, a Bear Stearns és a Merrill Lynch befektetési bankok részvényei. Az S&P arra számít, hogy a 2006–2008 közötti időszakban átlagosan 8 százalékkal esik az ingatlanok ára. Világszerte emelkedett ugyanakkor az államkötvények árfolyama, miután a befektetők a legkockázatmentesebb értékpapírok felé fordultak.

Erős negyedévre utalnak a német makroadatok

Erőteljesen nőtt a német ipari termelés májusban, ellensúlyozva az áprilisi visszaesést, a külkereskedelmi mérleg többlete pedig nagyobb lett a vártnál. Az adatok arra utalnak, hogy erős második negyedévet zárt a német gazdaság. Az ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal emelkedett havi szinten az áprilisi 2,1 százalékos csökkenés után, noha az elemzők csak 1,8 százalékra számítottak. Éves összehasonlításban 4,6 százalékos volt a növekedés a szezonális tényezők figyelembevételével. A külkereskedelmi mérleg többlete 17,6 milliárd euróra duzzadt az áprilisi 15,8 milliárdról, a várt 16,0 milliárddal szemben, miután az import nagyobb mértékben esett, mint az export. Az előbbi esetében 3,6, az utóbbi esetében csak 0,7 százalékos volt a csökkenés az előző hónaphoz képest, noha az elemzők mindkét vonatkozásban növekedésre számítottak. A külkereskedelem azonban így is pozitívan hat a GDP alakulására a második negyedévben – mutatnak rá az elemzők, akik szerint az export csökkenése csak átmeneti jelenség, különösen ha figyelembe vesszük, hogy májusban 4,4 százalékkal emelkedett a külföldi gépipari rendelésállomány, ami a külföldi kereslet erősödését mutatja. Mindezek alapján a szakértők azt prognosztizálják, hogy a GDP a második három hónapban is 0,5 százalékkal bővült negyedéves összehasonlításban, akár csak az elsőben. A Lehman Brothers elemzői 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén, ami erősen megközelíti a tavalyi – hatéves csúcsot jelentő – 3 százalékos ütemet.

Lökést adhat az olimpia az orosz gazdaságnak

A 2014-es téli olimpia megrendezési jogának elnyerése után jelentős befektetések várhatók annak érdekében, hogy a Fekete-tenger partján lévő Szocsit és környékét alkalmassá tegyék a rendezvény lebonyolítására. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése előtt tartott beszédében Guatemalában 12 milliárd dollárt ígért a célra, és a projektbe várhatóan jelentős összegeket fognak invesztálni a leggazdagabb orosz üzletemberek és a legnagyobb orosz vállalatok. Mindez komoly lökést fog adni az orosz gazdaságnak: az olimpia az orosz Alfa Bank becslése szerint legalább 15 milliárdos tőkeinjekciót indukál, amiből az infrastruktúrafejlesztésben, a szállításban és a szabadidős szektorban működő cégek fogják leginkább kivenni a részüket. Az esemény megrendezése komoly fejlesztéseket igényel: sportlétesítményeket kell létrehozni, illetve felújítani, nyugati színvonalú szállodákat kell létesíteni és át kell építeni a szovjet időkben épült repülőteret. A beruházások középpontjában a Szocsitól 45 perce a hegyekben lévő Krasznaja Poljana sícentrum áll, ahol szállodák, sportlétesítmények és sífelvonók épülnek majd. Az orosz cégek már rá is mozdultak a projektre. Az Interrosz 1,5 milliárd dollárt fog fejlesztésre fordítani – közölte Vlagyimir Potanyin orosz milliárdos, a pénzügyi és ipari csoport elnöke és többségi tulajdonosa. Az egyebek között a Chelsea angol futballklubot birtokló Roman Abramovics ugyancsak részt kíván venni a projektben, hogy milyen összeggel, azt egyelőre nem árulta el. Oleg Deripaszka, a világ legnagyobb alumíniumgyártó vállalata, a RusAl többségi tulajdonosa 2 milliárd dollárt fordít a repülőtérre és egy 180 hektáros komplexum felépítésére. A Gazprom a hírek szerint 375 millió dollárral vesz részt egy síkomplexum létesítésében. A külföldi befektetőket is szívesen látják, de az orosz és kazah cégek előnyben vannak, mert jobban ismerik a piacot – mutatnak rá az ingatlanpiaci szakértők. Az orosz kormány 300 milliárd rubel (11,7 milliárd forint) körüli adóbevételre számít az olimpiához kapcsolódóan, emellett jelentős összegek fognak befolyni a televíziós közvetítési jogokból.

Váratlan vezércsere az UBS élén

A legnagyobb svájci bank, az UBS AG igazgatótanácsa váratlanul menesztette Peter Wuffli vezérigazgatót, és eddigi helyettesét, Marcel Rohnert nevezte ki utódául, aki a bank hagyományainak megfelelően szintén svájci. Wuffli a bankból is távozik. A svájci bankszektorban nem számít ritka esetnek a bankvezetők meglepetésszerű menesztése, Wuffli esete nem egyedülálló. A bank nem indokolta a lépést, és bár az utóbbi időben érték bírálatok az UBS stratégiáját, miután az elmúlt két negyedévben is kiábrándító eredményeket produkált, korántsem biztos, hogy a vezércsere ennek számlájára írható. Egyesek szerint a nyilvánossá vált utódlási harc volt a menesztés oka. Marcel Ospel, a bank távozni kívánó elnöke Wufflit javasolta utódául, de egyedül maradt az igazgatótanácsban ezzel az elképzelésével, és végül felkérték, hogy további három évig maradjon. Mindenesetre egyes elemzők szerint a banknak az eredmények javítása érdekében le kellene választania befektetési banki üzletágát és kizárólag vagyonkezeléssel kellene foglalkoznia az elmúlt időszak néhány kudarca után. Ezek közé tartozik, hogy májusban megszüntették a Dillon Reed Capital Management fedezeti alapot, miután az első negyedévben 150 millió frank veszteséget szenvedett el, elsősorban az amerikai jelzálogpiaci befektetések után. A bank azonban most cáfolta, hogy le akarná választani befektetési bankját. A 49 éves Wuffli 2001-ben lett az igazgatóság elnöke és 2003-ban vezérigazgatója, és komoly érdeme van abban, hogy a bank meredek növekedési pályára állt az elmúlt években. Jelentős ügyfélkört tudtak kialakítani a legvagyonosabbak közül, emellett számos akvizíciót hajtottak végre, aminek eredményeképpen a világ ötödik legnagyobb bankjává váltak a piaci értéket illetően. Az új vezérigazgató, a 42 éves Rohner, aki 2002-ben lett a bank egyik igazgatója, 2006-ban pedig vezérigazgató-helyettese, eddig az UBS koronagyémántjának számító privát banki üzletágat vezette, amely irányítása alatt a legnagyobb európai országokra, így Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára terjesztette ki tevékenységét. Az UBS, amely 1998-ban jött létre az Union Bank of Switzerland és a Swiss Bank Corp. fúziójából, több mint 3100 milliárd frank (2550 milliárd dollár) vagyont kezel, és árbevételének 40 százaléka származik a privát banki tevékenységből.

Csak a BoE emelt kamatot

A brit jegybank (BoE) tegnap ismét kamatot emelt, az Európai Központi Bank (ECB) azonban a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hitelköltségeken. A BoE tavaly augusztus óta immár ötödször szigorított, a 25 bázispontos emelés nyomán 5,75 százalék lett az irányadó kamat, a legmagasabb 2001 augusztusa óta. Az inflációs ráta több mint egy éve meghaladja a BoE 2 százalékos célkitűzését a brit pénzügyi szektor pezsgése és a lakásárak emelkedése miatt, és a monetáris politikai tanács (MPC) közleménye szerint további emelkedéstől lehet tartani. Az elemzők ezért arra számítanak, hogy a bank az idén még legalább egyszer kamatot fog emelni, valószínűleg szeptemberben, kevés ugyanis a jele, hogy a gazdaság reagált volna a korábbi szigorításokra. A döntés után a font árfolyama 26 éves csúcsra, 2,0202 dollárra emelkedett. A bank utoljára májusban emelt kamatot, és Mervyn King, a BoE kormányzója júniusban is a szigorítás mellett volt, de az MPC 5–4 arányban leszavazta. King májusban a szabályok értelmében magyarázó levelet volt kénytelen írni Gordon Brown akkori pénzügyminiszternek, miután a bank által figyelt harmonizált inflációs ráta márciusban 3,1 százalékra emelkedett, több mint egy százalékponttal meghaladva a célszámot. A ráta májusra 2,5 százalékra mérséklődött. Az ECB 4 százalékon hagyta az irányadó kamatot, és Jean-Claude Trichet, a bank kormányzója a döntés utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy továbbra is a likviditásbőség a jellemző és ezután is figyelemmel kell kísérni az inflációt. A hitelköltségek még mindig elég alacsonyak ahhoz, hogy támogassák a gazdasági növekedést az eurótérségben – tette hozzá. A nyilatkozatot a piac egyértelmű jelzésnek vette arra vonatkozóan, hogy az idén további szigorítás várható, az elemzők szerint várhatóan szeptemberben. Ennek nyomán emelkedtek a kötvényhozamok, a kamatkontraktusok alapján a piac máris beárazott egy 25 bázispontos szigorítást és 50 százalék esélyt ad még egy hasonló emelésnek az év végéig.

Veszélyezteti a stabilitást a román nyugdíjemelés

A Standard & Poor’s (S&P) szerint a gazdasági stabilitás felborulásával fenyeget a román parlament által megszavazott törvény, amelynek értelmében jövőre 43 százalékkal, 2009-ben pedig további 43 százalékkal emelik a nyugdíjak összegét, amelyek így két év alatt közel kétszeresükre emelkednek. Tény, hogy a nyugdíjak igen alacsonyak, és a lépés eredményeképpen is csak a bruttó átlagbér 31 százalékáról annak 37,5 százalékára emelkednek, de a hitelminősítő szerint ez költségvetési kockázattal jár. Az S&P azonban nem tervez újabb lépést, miután a kormányválság miatt áprilisban pozitívról stabilra rontották az ország BBB mínusz besorolását, mivel az áprilisi döntés már tartalmazta az ezzel kapcsolatos kockázatokat. A hitelminősítő hosszabb távon derűlátó, mivel Románia már az EU tagja, emellett a szerkezeti reformok folytatódására lehet számítani. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyancsak élesen kritizálta a döntést, mivel az várhatóan az inflációs nyomás erősödését és a folyó fizetési mérleg hiányának további felduzzadását fogja magával hozni. A fizetési mérleg hiánya az év első négy hónapjában 116 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, és az IMF, valamint a különböző elemzők már június elején úgy látták, hogy a deficit a tavalyi 10 százalék után idén elérheti a GDP 12 százalékát. Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója májusban figyelmeztetett, hogy a politikai válság a költségvetési kiadások megugrásán keresztül a jelenleg négy százalék alatti infláció felgyorsulásával járhat. A Traian Basescu államfő vezette Demokrata Párt áprilisban kivált a koalícióból, így a kormány a szociáldemokraták külső támogatására szorul, akik megkérik ennek az árát: most éppen a gazdaságilag nehezen indokolható nyugdíjemelést. Ez a kormány becslése szerint csak jövőre kétmilliárd euróval terheli meg az amúgy is túlfeszített költségvetést. A kormány a tavalyi 1,7 százalék után erre az évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartási hiányt tervezett – amit Brüsszel túl derűlátónak ítélt –, a következő két évre azonban még nem szabott meg keretszámokat. Varujan Vosganian pénzügyminiszter most úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjemelés költségeiből 1,2 milliárd eurót a gyorsuló növekedésből származó többletbevételből, a többit a költségvetés átcsoportosításából, illetve adóemelésekből biztosítják.

Megdrágítja az élelmiszereket a bioüzemanyag

A következő tíz év alatt várhatóan átlagosan 20–50 százalékkal fog emelkedni az élelmiszerek – főként a gabona és a tejtermékek – ára, elsősorban a bioüzemanyag-felhasználás növekedése és ezzel összefüggésben az ehhez felhasznált agrártermékek, így a gabonafélék, az olajos magvak és a cukor iránti kereslet bővülése következtében – közölte tegnap Loek Boonekamp, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) egyik vezetője a szervezet és a FAO közös tanulmányának közzététele alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az áremelkedéshez az is hozzájárul, hogy számos térségben csökkent az agrártermelés. A bioüzemanyag iránti kereslet növekedése és a gyenge tavalyi termés miatti készletcsökkenés, valamint a terméskilátásokkal kapcsolatos aggodalmak felerősödése miatt az elmúlt hónapokban történelmi magasságokba emelkedett a gabona és az olajos magvak világpiaci ára. A 2007–2016 közötti kilátásokat elemző jelentés szerint az idei és a következő szezonban számottevően emelkedni fognak az árak, majd az évtized végéig enyhén csökkennek. A búzaárak 2016/2017-ben tonnánként 183 dollár körül lesznek, szemben az elmúlt évtized 152 dolláros átlagárával. Az idei szezonban 204 dollár körüli ár várható. Az Egyesült Államokban a kukoricából előállított etanol termelése becslések szerint az idén 50 százalékkal nő, majd később lassul az ütem, de 2016-ra a jelenlegi duplája lesz. Az üzemanyaggyártásra használt kukorica a tavalyi 55 millió tonnáról a periódus végére 110 millióra, azaz a kukoricatermés 20 százalékáról annak 32 százalékára nő. Az EU-ban az üzemanyaggyártásra felhasznált búza mennyisége 2016-ig tizenkétszeresére, 18 millió tonnára nő.