A Standard & Poor’s (S&P) szerint a gazdasági stabilitás felborulásával fenyeget a román parlament által megszavazott törvény, amelynek értelmében jövőre 43 százalékkal, 2009-ben pedig további 43 százalékkal emelik a nyugdíjak összegét, amelyek így két év alatt közel kétszeresükre emelkednek. Tény, hogy a nyugdíjak igen alacsonyak, és a lépés eredményeképpen is csak a bruttó átlagbér 31 százalékáról annak 37,5 százalékára emelkednek, de a hitelminősítő szerint ez költségvetési kockázattal jár. Az S&P azonban nem tervez újabb lépést, miután a kormányválság miatt áprilisban pozitívról stabilra rontották az ország BBB mínusz besorolását, mivel az áprilisi döntés már tartalmazta az ezzel kapcsolatos kockázatokat. A hitelminősítő hosszabb távon derűlátó, mivel Románia már az EU tagja, emellett a szerkezeti reformok folytatódására lehet számítani.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyancsak élesen kritizálta a döntést, mivel az várhatóan az inflációs nyomás erősödését és a folyó fizetési mérleg hiányának további felduzzadását fogja magával hozni. A fizetési mérleg hiánya az év első négy hónapjában 116 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, és az IMF, valamint a különböző elemzők már június elején úgy látták, hogy a deficit a tavalyi 10 százalék után idén elérheti a GDP 12 százalékát. Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója májusban figyelmeztetett, hogy a politikai válság a költségvetési kiadások megugrásán keresztül a jelenleg négy százalék alatti infláció felgyorsulásával járhat.
A Traian Basescu államfő vezette Demokrata Párt áprilisban kivált a koalícióból, így a kormány a szociáldemokraták külső támogatására szorul, akik megkérik ennek az árát: most éppen a gazdaságilag nehezen indokolható nyugdíjemelést. Ez a kormány becslése szerint csak jövőre kétmilliárd euróval terheli meg az amúgy is túlfeszített költségvetést. A kormány a tavalyi 1,7 százalék után erre az évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartási hiányt tervezett – amit Brüsszel túl derűlátónak ítélt –, a következő két évre azonban még nem szabott meg keretszámokat. Varujan Vosganian pénzügyminiszter most úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjemelés költségeiből 1,2 milliárd eurót a gyorsuló növekedésből származó többletbevételből, a többit a költségvetés átcsoportosításából, illetve adóemelésekből biztosítják.
