Gáti Tibor

Blackstone-adatok

Tőzsdére vitt részvények értéke 4,1 milliárd dollár Kezelt vagyon 88 milliárd dollár Díjakból és befektetésekből származó nyereség (2006) 8,7 milliárd dollár Nettó nyereség (2006) 2,27 milliárd dollár Átlagos éves megtérülés 22,6 százalék Forrás: FT Alphaville

Gázmezőket kap ajándékba a Gazprom

Az orosz kormány azt fontolgatja, hogy szövetségi státust ad 37 feltáratlan gázlelőhelynek, ami lehetővé tenné, hogy versenyeztetés nélkül megadja a kitermelési engedélyt bármely általa kiválasztott cégnek – közölte egy kormányzati forrás a Reutersszal. A mintegy 11 ezer milliárd köbméterre becsült lelőhelyek megszerzésére a legesélyesebb jelölt az elemzők szerint a Gazprom, amely így egyharmaddal növelné az általa ellenőrzött, amúgy is óriási gázkészleteket. A Kommerszant értesülése szerint Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója levélben kérte Mihail Fradkov miniszterelnököt, hogy a kormány érvénytelenítse a Kelet-Szibériában lévő Csajandinszkoje olaj- és gázmezőre, valamint a Szahalin–3 gázlelőhelyeire kiírt aukciót. Ezt először Alekszandr Ananyenkov, a Gazprom vezérigazgató-helyettese vetette fel, Jurij Trutnyev, a természeti erőforrások minisztere azonban visszautasította, mivel ellenkezne a jogszabályokkal. A Gazprom azzal támasztotta alá a kezdeményezést, hogy a lelőhelyekre azért van szükség, hogy teljesíteni tudja az ázsiai–csendes-óceáni térségbe irányuló exportra kötött szerződéseit. Az ipari és energetikai minisztérium viszont közölte, hogy támogatja a javaslatot.

Drágul a duma

Az orosz törvényhozás a költségvetési bizottság döntése értelmében jövőre 5,2 milliárd rubelt költhet saját kiadásaira, amiből a 450 képviselő összesen havi egymilliót (38 ezer dollár) kap. A képviselőkre jutó költségek az elmúlt három évben 65 százalékkal emelkedtek és évi 11,6 millió rubelt tesznek ki, ami az ellenzék szerint a megfelelő ellenőrzés hiányának és a honatyák által igénybe vett javak és szolgáltatások áttekinthetetlenségének tulajdonítható. A legnagyobb kiadási tételt, 906 millió rubelt a képviselők és az őket szolgáló személyzet bérei teszik ki. Ezt követik 892 millióval a képviselők közlekedésére jutó kiadások, aminek legnagyobb részét a gépkocsiflotta fenntartására költik. A házelnökhelyettesek és frakcióvezetők fuvaroztatására szolgáló 13 BMW 735i típusú gépkocsi üzemeltetése 2,85 millió rubelbe (110 ezer dollárba) kerül, a bizottsági elnököknek fenntartott 15 Audi A6-os 1,95 millióba. A fejezet 235 európai, 40 ázsiai, 15-15 egyesült államokbeli és latin-amerikai, valamint tíz afrikai utat tartalmaz. Kommunikációra 17 millió rubelt irányoz elő a büdzsé, ami azt jelenti, hogy minden képviselő havi 5500 rubelért (210 dollár) telefonálhat. Az akvárium fenntartására viszont csak 93 ezer, temetési szolgáltatásokra 200 ezer rubelt irányoztak elő a jövő évre.

Növeli finomítói kapacitást a Rosznyefty

A legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty 10 milliárd dollárral csökkenteni kívánja jelenleg 25 milliárd dollárra rúgó bankadósságát – közölte Szergej Bogdancsikov vezérigazgató. Ennek érdekében kötvényt bocsátanak ki és eladnak bizonyos – nem stratégiai jelentőségű – vagyonelemeket. Az eurókötvények eladását már e hét végén megkezdik és július közepéig befejezik. Az állami tulajdonban lévő olajcég emellett azt tervezi, hogy új olajfinomítókat épít külföldön és ezzel kilencszeresére növeli finomítói kapacitását. A Rosznyefty, amely idén lett Oroszország legnagyobb olajtermelő és -finomító vállalata, miután a kormány adókövetelések benyújtásával csődbe vitte a magánkézben lévő Jukoszt, jelenleg a legnagyobb bizonyított olajkészletekkel rendelkezik a világ tőzsdén lévő olajcégei között, megelőzve az ExxonMobil Corp.-ot és a BP Plc-t. A cég 22 milliárd dollár hitelt vett fel, hogy megvásárolhassa a Jukosz árverésen felkínált vagyonelemeit.

Norvég gázzal a lengyel függetlenségért

A lengyel és a norvég kormány a hét végén megállapodott egy gázvezeték építéséről és a projekt finanszírozásáról. A megegyezést Jens Stoltenberg norvég és Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök írta alá Varsóban. A projektben az egyezmény értelmében lengyel cégek is részt vesznek – közölte sajtóértekezletén Stoltenberg. Már csak a részletekről kell megegyezni – tette hozzá. Kaczynski is csak annyit árult el, hogy a lengyel fél célja az ellátás diverzifikálása. A részletekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a megépítendő vezeték Dánián húzódna keresztül, a PGNiG lengyel gázvállalat ugyanis májusban megállapodott egy gázvezeték építéséről az energinet.dk dán céggel és a projekt keretében még márciusban 15 százalékos részesedést vásárolt az ExxonMobil amerikai olajmultitól három norvég gázkitermelési projektben. A gázbeszerzés diverzifikálása és norvég földgáz vásárlása már korábban is felmerült Lengyelországban. A Jerzy Buzek vezette jobbközép kormány 2001 szeptemberében – három héttel a parlamenti választások előtt – 16 évre szóló, 11,3 milliárd dollár értékű megállapodást írt alá Norvégiával a két országot összekötő gázvezeték építéséről és gázszállításról. Ennek értelmében a skandináv ország 2008–2024 között 74 milliárd köbméter földgázt szállított volna Lengyelországnak. Az 1100 kilométer hosszú vezetéket az exportáló vállalatok építették volna, mintegy 1-1,5 milliárd dollár költséggel. A norvég fél a beruházás megtérülését akkor látta biztosítottnak, ha a lengyelek évente legalább 8-10 milliárd köbméter gázt vesznek tőlük, de a megvásárolt mennyiség 2011-ben is csak 5 milliárd köbméter lett volna, így a fennmaradó mennyiségre más vevőt kellett keresni, ám ez nem sikerült. Az ellenzék vezető pártja, a baloldali SLD már a megállapodás aláírásakor közölte, hogy várható választási győzelme esetén felülvizsgálja a megállapodást, mert bár egyetért a beszerzés diverzifikálásával, a norvég gáz mintegy 30 százalékkal drágább, mint az orosz. A választás után alakult, Leszek Miller vezette balközép kormány valóban fel is bontotta a szerződést. A következő választáson, 2005 szeptemberében azonban ismét a jobboldal győzött, amely újra napirendre tűzte a gázszállítási megállapodás megkötését Norvégiával, sőt Zbigniew Ziobro, az új kormány igazságügyi minisztere 2006 januárjában közölte, hogy nyomozást indíttat annak megállapítására, ki a felelős azért, hogy nem sikerült diverzifikálni az ország földgázbeszerzéseit.

Európában még gyerekcipőben jár a peregyesítés

A legújabb amerikai importcikk Európában minden bizonnyal a peregyesítés lesz. Az elmúlt hónapokban számos amerikai jogi cég tett előkészületeket arra, hogy ellássa a jogi képviseletet az olyan típusú ügyekben, amikor a különböző kereseteket egyetlen eljárásban egyesítik. Bár eddig kevés volt az ilyen ügyek száma, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Németországban, Svédországban és Portugáliában a jogrendszer már bizonyos esetekben lehetővé teszi a peregyesítést. A példát több más ország is készül követni, az Európai Bizottság (EB) pedig sürgeti, hogy az érdekeltek is próbáljanak magánkereset útján érvényt szerezni a versenyjognak és ne hagyatkozzanak a versenyhatóságokra. Peregyesítésre leginkább a versenyjog, az értékpapírügyletek és munkaügyi viták terén nyílik lehetőség. Az elmúlt években az EB és egyes nemzeti felügyeleti szervek elismerték, hogy a hivatalból indított kereseteknek e téren számos korlátja van, és nyilvános vitákat kezdeményeztek arról, hogyan lehet kedvezőbbé tenni a feltételeket Európában a magánkeresetek ösztönzésére. Az EB 2005-ben indított vitát erről, és az ennek tanulságait összegező jelentést várhatóan az év végéig közzéteszi.

Terrorriadó Nagy-Britanniában

A legmagasabb, „kritikus” szintre emelte a brit kormány a terrorfenyegetettség szintjét, miután szombaton két személy támadást hajtott végre a skóciai Glasgow repülőtere ellen, a megelőző napon pedig két súlyos robbantásos merényletkísérletet sikerült meghiúsítani Londonban. Glasgow-ban házkutatásokat tartottak és a merényletekkel összefüggésben tegnapig öt személyt vettek őrizetbe. A rendőrség összefüggést lát a Londonban pénteken talált pokolgépek és a skóciai támadás között, ezért fokozott rendőri ellenőrzést vezettek be a brit fővárosban. Egyúttal bejelentették, hogy a repülőtér meghatározatlan ideig zárva marad. A repülőtér utascsarnokába szombaton két személy próbált behajtani egy Jeep Cherokee típusú terepjáróval a bejárat üvegajtaján át; a kocsi fennakadt a kapun, és az ütközés pillanatában lángba borult. Öt személy könnyebben megsérült. Az egyik elkövetőn, akit az eset után kórházba szállítottak, nem hivatalos értesülések szerint öngyilkos merénylethez használatos, robbanószerrel megrakott övet találtak. A merényletkísérletek Gordon Brown brit miniszterelnök szerint az al-Kaida terrorhálózat módszereire vallanak és a pokolgépek összetétele is a Bagdadban készült bombákra hasonlít. „Kritikus” szintű terrorriadót akkor léptet életbe a kormány, ha küszöbönálló, igen súlyos terrortámadástól tart.

Továbbra is kivár a Fed

A Federal Reserve (Fed) tegnap a várakozásoknak megfelelően immár nyolcadik egymást követő alkalommal érintetlenül hagyta a jelenleg 5,25 százalékos alapkamatot. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) ülése után kiadott közlemény kiemeli, hogy az infláció továbbra is komoly aggodalomra ad okot, bár a maginfláció némileg enyhült. Az első félévben a FOMC szerint folytatódott a mérsékelt gazdasági növekedés, bár a végleges adatok szerint a GDP csak 0,7 százalékkal bővült az első negyedévben. Elemzők szerint ezek után lényegében kizárható, hogy még az idén kamatot csökkent a Fed.

Kamatemelés Lengyelországban

A lengyel jegybank tegnap meglepetésre az idén másodszor is szigorított: 25 bázisponttal, 4,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az elemzők számítottak arra, hogy a bank előbb-utóbb lépni fog, miután az infláció az első negyedévi 7,4 százalékos gazdasági növekedés nyomán májusban 2,3 százalék maradt, vagyis alig maradt el a jegybank 2,5 százalékos plafonjától. A többség azonban legkorábban júliusra várta a szigorítást. A jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) a kiadott közleményben a bérkiáramlás növekedésével indokolta a lépést, mivel ez növelheti az inflációs nyomást. Az RPP szerint a harmadik negyedévben gyengülhet az infláció a vállalatok kedvező pénzügyi helyzete, valamint a szolgáltató és termelő cégek közötti növekvő verseny következtében. Ez azonban középtávon várhatóan nem lesz elég az infláció leszorításához, amely így meghaladhatja a 2,5 százalékot. A zloty euróval szembeni árfolyama a kamatemelés nyomán 3,7943-ra erősödött a keddi 3,7974-es záró árfolyam után. Elemzők szerint elsősorban a munkaerő-piaci helyzet döntött a szigorítás mellett, és az idén még legalább egy kamatemelésre lehet számítani, valószínűleg szeptemberben. A versenyszférában májusban 8,9 százalékkal nőttek a bérek éves összehasonlításban, miközben a foglalkoztatás 4,4 százalékkal emelkedett. A munkanélküliség az egy nappal korábban közzétett adatok szerint nyolcéves mélypontra, 13 százalékra esett májusban.