A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, mivel a munkanélküliség csökkenése, a bérek emelkedése és a fogyasztás bővülése miatt az inflációs nyomás növekedésétől tart. A bank az idén már kétszer szigorított és az elemzők többsége most is számított a lépésre. A lengyel gazdaság a beruházások és az export bővülése következményeként 7,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt tíz évben. Bár az infláció az előző havi 2,6-ről júniusban 2,3 százalékra enyhült, a jegybank jelezte, hogy a pénzromlás üteme, ha nem szigorítanak, az év végéig eléri a 3,3 százalékot, túllépve a bank 2,5 százalékos plafonját.
Az elemzők szerint az RPP-t elsősorban a bérek emelkedése aggasztja, ezért az idén még egy, a jövő év első felében pedig további két 25 bázispontos kamatemelésre számítanak. Júliusban éves szinten átlagosan 9,3 százalékkal, a második negyedév egészében 8,9 százalékos rekordütemben emelkedtek a vállalati bérek, a foglalkoztatás éves szinten 4,7 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb ütem a szocializmus összeomlása óta. A GDP bővülésének üteme a második negyedévben 6,1 százalékra lassult ugyan a becslések szerint, de a munkaerőköltségek emelkedése ennek ellenére szükségessé teszi a szigorítást.
Jaroslaw Kaczynski kormányfő bírálta az RPP döntését, amit az általa kinevezett jegybankelnök, Slawomir Skrzypek is ellenzett, mivel - mint közölte - nem tartja aggasztónak a béremelkedés ütemét. Zyta Gilowska pénzügyminiszter a múlt héten még ugyancsak szükségtelennek tartotta a kamatok további emelését, mivel a béremelkedés szerinte nem gyorsabb a termelékenység növekedésénél. A kormány azonban a héten megállapodott a Szolidaritás szakszervezettel, hogy jövő januártól 20 százalékkal, 1126 zlotyra (75 500 forint), azaz a jövőre várt átlagbér 40 százalékára emelik a minimálbért, 9,3 százalékkal növelik a közalkalmazotti béreket és további egy évig változatlanul hagyják a korkedvezményes nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat, amelyeket korábban szigorítani akartak. Mind a pénzügy-, mind a gazdasági miniszter aggályosnak nevezte a minimálbér emelésének mértékét, csak ennél lényegesen kisebbet tartanak elfogadhatónak.
Gáti Tibor