Gáti Tibor

Kötelező orrplasztikai műtét az autókon

A most elfogadott uniós jogszabály értelmében úgy kell kialakítani a gépkocsik elejét, hogy gázolás esetén kevesebb kárt tegyenek a gyalogosokban és a kerékpárosokban.

Orrplasztikai műtétre kényszerülnek az autógyártók

A most elfogadott uniós jogszabály értelmében úgy kell kialakítani a gépkocsik elejét, hogy gázolás esetén kevesebb kárt tegyenek a gyalogosokban és a kerékpárosokban. Ezzel törvényi kötelezettséggé válik a brüsszeli bizottság és a világ autógyárai között korábban létrejött nem kötelező érvényű megállapodás. Ez azt jelenti, hogy 2005. október elseje után csak olyan gépkocsikat lehet árusítani az EU területén, amelyek megfelelnek azoknak a szigorú biztonsági előírásoknak, amelyeket az új jogszabályban részletesen lefektettek. A világon ez az egyetlen térség, ahol ilyen jogszabályok vannak hatályban; a cél, hogy a halálos autóbalesetek számát 2010-ig a felére csökkentsük - hangsúlyozta Per Haugaard bizottsági szóvivő a Reuters jelentése szerint. Európában a bizottság adatai szerint évente 9000 gyalogos és kerékpáros hal meg és további 200 ezer sérül meg autóbalesetben. Az autógyáraknak nem okoz nehézségeket a jogszabály betartása, mert csak a 2001 óta létező önkéntes vállalásokat teszi kötelezővé. A fogyasztói érdekképviseletek az intézkedést előrelépésként értékelik, mivel az önkéntes vállalások rendszere nem volt hatékony. A most bevezetett jogszabályban előírt tesztet az EU-tagállamok szakértőiből és felügyeleti szerveinek képviselőiből álló járműbiztonsági bizottság dolgozta ki. A brüsszeli bizottság már újabb jogszabályon dolgozik, amely ösztönözné a blokkolásgátló fékek, azaz ABS-rendszerek alkalmazását és megtiltaná gallytörő rácsok felszerelését a járművek orrára.

Abramovics kivonul Oroszországból?

Roman Abramovics orosz milliárdos a Vedomosztyi üzleti napilap jelentése szerint eladta a legnagyobb orosz alumíniumgyártó cégben, az OAO Russian Aluminiumban (RusAl) lévő 50 százalékos részesedését. A becslések szerint 2,5-3 milliárd dollárt érő részvénycsomagot a lap értesülései szerint a másik 50 százalékos tulajdonos, a Basic Element vette meg, amely az ugyancsak milliárdos vagyonnal rendelkező Oleg Deripaska tulajdonában van. A hetedik leggazdagabb oroszként számon tartott Deripaska egyben vezérigazgatója a RusAlnak, amely jelenleg a második legnagyobb primer alumíniumtermelő a világon: tavaly 2,48 millió tonna fémet állított elő. Az 50 százalékos részvénycsomag eladásáról már hónapok óta keringtek hírek Oroszországban, de a Basic Element és az Abramovics befektetéseit intéző Millhouse Capital eddig cáfolta ezeket. A 36 éves Abramovics az autógyártástól az élelmiszer-gyártásig számos érdekeltséggel rendelkezik Oroszországban, emellett politikai funkciót is betölt: a Csukcs-félszigetet magába foglaló Csukotka kormányzóság élén áll. A milliárdos idén júliusban megvásárolta a Chelsea angol futballklubot, majd augusztusban úgy nyilatkozott, hogy tervezi bizonyos oroszországi érdekeltségek eladását, de cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy ki kívánna vonulni Oroszországból. A kivonulásról szóló hírek azután kaptak lábra a sajtóban, hogy az orosz rendőrség júliusban letartóztatta Platon Lebegyevet, a Jukosz olajcégben 61 százalékos tulajdonnal rendelkező Menatep-csoport elnökét. Az orosz versenyhivatal nemrég hagyta jóvá, hogy a Jukosz megvásárolja az Abramovics meghatározó tulajdonában álló Szibnyeftyet. Az akvizícióra várhatóan ez év végén kerül sor.

Jobb bőrben van a Vivendi Universal

A végrehajtott átalakítások nyomán javult a korábban a csőd szélére került Vivendi Universal francia média- és távközlési csoport pénzügyi helyzete az idei első félévben. A nettó veszteség az egy évvel korábbi 12,3 milliárd euróról 632 millióra csökkent. Az elemzők ennél is kisebb veszteségre, 533 millió euróra számítottak, a részvény ennek ellenére közel 3 százalékot erősödött tegnap délelőtt. A tavalyi veszteséget 11 milliárddal növelték az értékcsökkenési leírások. A nettó adósság 35 milliárdról 13,7 milliárd euróra apadt, és a cég a legjobb úton halad afelé, hogy az év végére 13 milliárd, a jövő év végére 5 milliárd euróra mérsékelje. A vállalat az elmúlt 12 hónapban több mint 11 milliárd euró értékű vagyont adott el ennek érdekében. A csoport üzemi nyeresége pro forma alapon 20 százalékkal, 1,68 milliárd euróra emelkedett, jócskán meghaladva az 1,571 milliárdos elemzői konszenzust. A négy fő üzletág közül három - a távközlési, a fizetőtévé, valamint az amerikai filmgyártás és szórakoztatóparkok - jó eredményt ért el, egyedül a Universal Music Group lemezkiadó volt veszteséges. A távközlési üzletágat alkotó Cégétel és Maroc Telecom 32, illetve 36 százalékkal növelte üzemi nyereségét, a Canal Plus fizetőtévé az egy évvel korábbi 68 milliós veszteség után 245 millió euró nyereséget ért el. Az amerikai filmstúdiókat és szórakoztatóparkokat üzemeltető Vivendi Universal Entertainment (VUE), amelyet a szeptember elején létrejött megállapodás értelmében a General Electric Co. ellenőrzése alatt álló NBC tévétársaság vett meg (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 4., 6. oldal), az árbevétel és az üzemi nyereség 6 százalékos csökkenését jelentette, konstans árfolyamon számolva azonban az előbbi 16, az utóbbi 15 százalékkal emelkedett. A Universal Music Group árbevétele 25 százalékkal - konstans árfolyamon 15 százalékkal - csökkent, mivel az engedély nélküli fájlletöltés terjedése következtében más lemezkiadókhoz hasonlóan visszaestek eladásai.

A fogyasztóknál még nincs fellendülés

A tegnap közzétett francia és olasz fogyasztói adatok alapján még nem érkezett el az eurózóna gyors gazdasági fellendülése.

Megcsappant a gazdagok adakozókedve

A tőzsdék elmúlt években tapasztalt gyengélkedése következtében megcsappant a gazdagok vagyona, s úgy látszik, ezzel adakozókedve is az Egyesült Államokban. Tavaly a különböző alapítványok, vállalatok és magánszemélyek összesen 240 milliárd dollárt adományoztak jótékony célokra az USA-ban, ami reálértékben félszázalékos csökkenést jelent 2001-hez képest - írta a Reuters. Ez jelentős visszaesés a kilencvenes évekhez képest, amikor az adományokat kezelő bankok adatai szerint egy évtized alatt 50 százalékkal emelkedtek a karitatív célú adományok. A világ leggazdagabb embere, a Microsoft alapító elnöke is jobban garasoskodik: a Bill & Melinda Gates Alapítvány tavaly 1,157 milliárd dollárt, azaz az egy évvel korábbinál 1 százalékkal többet adott jótékony célokra, noha 2001-ben még 15 százalékkal növelte az összeget - derül ki az alapítvány jelentéséből. A jótékony célú adományok gyűjtésével és elosztásával is foglalkozó Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet tavaly kénytelen volt saját tartalékaihoz nyúlni a befolyó összegek csökkenése miatt. A karitativ kiadások csak azért nem estek vissza tavaly nagymértékben, mert az adományozók egy része több évre szóló kötelezettségeket vállalt. Bár a piacok mostanában már kezdenek magukhoz térni, időre lesz szükség a korábbi áldozatkészség visszatéréséhez. Az adományozási ügyekben tanácsokat adó privát bankok, így például a JP Morgan Private Bank jótékonysági szolgálata szerint a milliomosok jobban megválogatják, milyen célokra áldoznak, s biztosak akarnak lenni abban, hogy érdemes volt áldozatot hozni. Szociális célú befektetéseiktől is olyan mérhető eredményt várnak, mint pénzügyi invesztícióiktól. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi szövetsége (IFCR) például, amely évente több mint 250 millió dollárt oszt szét a a fegyveres konfliktusok és a természeti csapások károsultjainak, új szoftvert vetett be az adományok szétosztásának felgyorsítása és a karitatív tevékenység hatékonyságának javítása érdekében.

A Gazprom cseppfolyósított gázt szállítana az USA-ba

A Gazprom külföldi partnereket keres földgáz cseppfolyósításához és az USA piacain történő értékesítéséhez - közölte Alekszandr Rjazanov, az orosz gázmonopólium elnökhelyettese a szentpétervári orosz-amerikai energetikai csúcstalálkozón. A mintegy 10 milliárd dollár értékű, hosszú lejáratú projekt megvalósításában a külföldi cégek egyebek között a gáz-cseppfolyósítási technológia szállítása és az amerikai értékesítés biztosítása terén működnének közre. Rjazanov a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy már folynak a tárgyalások az egyesült államokbeli ConocoPhilipsszel és reményeik szerint egy hónapon belül aláírhatják a szándéknyilatkozatot egy fölgáz-cseppfolyósító üzem oroszországi felépítéséről. A norvég Norsk Hydro, amely ugyancsak érdeklődik a konzorciumban való részvétel iránt, olyan technológiát kínál, amely lehetővé teszi a cseppfolyósítási költségek csökkentését. Az üzemben a Barents-tengeri Stokman gázmezőn kitermelendő nyersanyagot dolgoznák fel. A mező 3200 milliárd köbméter földgáz- és 31 millió tonna gázkondenzátum-készlettel rendelkezik. A cseppfolyósított gázra (LNG) a várakozások szerint jelentős kereslet mutatkozik az USA-ban, ahol a földgáz iránti kereslet gyorsabban nő, mint a belföldi kitermelés. A csöveken szállított földgáz értékesítése évi 2,5-3 százalékkal bővül, az LNG-é viszont 6,5-7 százalékkal. Tavaly 670 milliárd köbméter volt a teljes földgázfelhasználás az országban, aminek egyhatodát fedezték importból. Spencer Abraham, az USA energiaügyi minisztere a múlt héten Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a gázfelhasználás a következő húsz évben 50 százalékkal fog bővülni, ezért új LNG-terminálokra lesz szükség az import biztosítása érdekében, és számítanak az orosz földgázra. A földgáz jelenleg 84 százalékkal drágább a határidős piacon, mint tavaly volt, miután a tavalyi hideg tél nyomán megnőtt a kereslet.

Chirac és Schröder összefogott

Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár tízpontos infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be az EU-országok gazdasági növekedésének előmozdítására. A digitális televíziózás, a szélessávú hálózatok, a nagysebességű vasútvonalak és a műholdas navigációs rendszer fejlesztését is tartalmazó terv költségeire nem tértek ki, de közölték, hogy a projekt kiegészíti az olasz kormány által javasolt, 2010-ig szóló 50 milliárd eurós tervet. Schröder szerint a német gazdaság három éve tartó stagnálása olyan rendkívüli körülmény, amely felmentést ad a stabilitási paktum által szabott 3 százalékos deficitplafon betartása alól.

Tovább késik a német autópályadíj?

Technikai nehézségek miatt ismét csúszhat az autópályadíj november másodikára tervezett bevezetése a nehéz teherautók számára - közölte tegnap a német közlekedési minisztérium. A négy hétig tartó teszt pénteken indulna, de a rendszer kifejlesztésével megbízott konzorcium - amelynek élén a DaimlerChrysler és a Deutsche Telekom áll -, kénytelen volt elismerni, hogy még nem sikerült minden problémát megoldani. A minisztérium megerősítette azokat a sajtójelentéseket, hogy a szövetségi fuvarozási hivatal (BAG), amelynek jóvá kell hagynia a rendszert, ugyancsak jelezte a novemberi kezdés irrealitását. Az autópályadíjat eredetileg augusztus 31-én tervezték bevezetni, a halasztás eddig 326 millió euró díjbevételtől fosztotta meg a német államháztartást.