Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti, áthidalhatatlannak tűnő nézeteltérések jellemezték az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) csúcsértekezletének első napját. A 34 részt vevő ország vezetői a napirendben sem tudtak megegyezni, nemhogy a tervezett zárónyilatkozat szövegében. A Kanada által az együttműködés erősítése céljából kezdeményezett rendkívüli csúcstalálkozón a latin-amerikai országok a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés lehetőségeire, valamint a szociális problémák megoldására, ezen belül elsősorban a szegénység elleni harcra kívánnak koncentrálni, Washington azonban főként arról kíván tárgyalni, hogy az USA, Kanada és Mexikó által aláírt és 1994. január elsején életbe lépett Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA) 2005. január 1-jéig az amerikai kontinens összes országára kiterjesszék, és ezzel egy 800 millió lakosra kiterjedő szabadkereskedelmi övezetet hozzanak létre. A többi jelen lévő ország azonban ezt vagy eleve elvetette, vagy elsietettnek tartotta. Még Paul Martin kanadai miniszterelnök is rámutatott, hogy a szabad kereskedelem elsősorban a jelentős versenyelőnyben lévő Egyesült Államoknak kedvez. Alejandro Toledo perui elnök azzal érvelt a javaslat ellen, hogy Washington még az agrártámogatások csökkentésére sem hajlandó.
Még nagyobb ellenállásba ütközött az a washingtoni kezdeményezés, hogy a jövőben zárják ki az AÁSZ csúcstalálkozóiról a korruptnak minősített országok vezetőit. Többen rámutattak, nem világos, ki döntené el, mi minősül korrupciónak, mely kormányzatok korruptak és melyek nem. A résztvevők még abban a javaslatban sem tudtak egyetértésre jutni, hogy szólítsák fel a bankokat: számítsanak fel kisebb illetéket a vendégmunkások által hazautalt bérekre, ami egyes bankoknál eléri a 20 százalékot.
Gáti Tibor