Bush elnök szerdán jelentette be a Hold és a Mars meghódítására vonatkozó nagyszabású terveit, amelyek értelmében két évtizeden belül emberek által lakott bázist létesítenének a Holdon, és innen indul majd a Marsra 2030 körül az első, ember által vezetett űrhajó is. Ennek érdekében az űrjárművek új generációját fejlesztenék ki, amelyek képesek lesznek embereket szállítani e két égitestre. Bush felkérte a törvényhozást, hagyjon jóvá további közel évi egymilliárd dollárt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA számára az elkövetkező öt évben a projekt finanszírozására. További forrást jelent az űrsiklóprogramra és a nemzetközi űrállomás építésére korábban előirányzott összegek részleges átcsoportosítása. Az űrsiklóprogramot az évtized végéig felszámolnák, a nemzetközi űrállomás üzemeltetését pedig az építés következő fázisa után átengednék a partnerországoknak. A NASA jelenleg évi 4 milliárdot költ az űrsiklókra és egymilliárdot a nemzetközi űrállomásra.
A program azonban a bírálók szerint lényegesen többe kerül a kormányzat által tervezett összegnél, emellett felesleges, mert az űrkutatási célok anélkül is elérhetők, hogy embereket küldenének a Holdra és Marsra, és végül - rendkívül veszélyes a résztvevőkre nézve. Mindez inkább a showbiznisz, mint a tudomány céljait szolgálja. A tervezett Mars-expedíció keretében az űrhajósok legalább három évet lesznek kénytelenek a Földtől távol tölteni, mivel a bolygó elérése önmagában hat hónapot vesz igénybe. Ennek megfelelően három évre elegendő levegőt, vizet, élelmet és üzemanyagot kell magukkal vinniük magukon az űreszközökön kívül. Miután a Föld és a Mars is elnyújtott pályán kering a Nap körül, csak meghatározott időszakokban valósítható meg az űrutazás. A NASA által kidolgozott javaslat értelmében összesen 12 űrhajóra lesz szükség, amelyeket három csoportban kétévenként indítanának.
Gáti Tibor
Bana Péter