Gáti Tibor

Éves csúcson az olajár

Tegnap az amerikai könnyűolaj a hétfői 3,5 százalékos emelkedés után 36 centtel hordónként 37,80 dolláros árat ért el, ami 12 hónapos rekordot jelent. Londonban viszont némileg csökkentek a kőolajárak azt követően, hogy hétfőn ismét 12 havi csúcsot döntöttek, miután a madridi merénylet növelte az aggodalmat a kínálatot illetően. A Brent-olaj hordójáért kedd délután 33,29 dollárt kértek Londonban, ami 51 centtel maradt el a csúcstól. Az árakat az hajtotta felfelé, hogy a gyanú mindinkább az al-Kaidára terelődik a madridi merényletekért, emellett a piacot továbbra is aggasztja, hogy az OPEC, amely a világ kőolajexportjának mintegy felét adja, csökkenteni kívánja a kitermelési kvótákat. A keresletet ugyanakkor bővíti a száguldó kínai gazdaság exponenciálisan növekvő nyersanyagszükséglete és a nyár közeledtével emelkedő üzemanyag-fogyasztás az Egyesült Államokban. Az üzemanyagkészletek már most is a normális szint alatt vannak az USA-ban, és az új környezetvédelmi normák korlátozzák a finomítók teljesítményét. Az elemzők egy része szerint a tartósan 30 dollár feletti olajár már fékezi a globális növekedést, és a felhasználók is mind nagyobb aggodalommal figyelik a fejleményeket. Egyes német ágazati illetékesek szerint a magas olajár jobban veszélyezteti a német gazdasági növekedést, mint az erős euró. Az amerikai könnyűolaj idei átlagára megközelíti a 35 dollárt hordónként, szemben a tavalyi – egyébként húsz év óta a legmagasabb – 31 dollárral.

Abramovics eladná a fele Szibnyeftyet

Roman Abramovics a Financial Times értesülései szerint tárgyalásokat folytat a brit–holland Shell, az amerikai ChevronTexaco és a francia Total olajcéggel a tulajdonában lévő 92 százalékos Szibnyefty-pakett felének eladásáról. Az orosz milliárdos, aki tavaly Londonba tette át székhelyét, miután 150 millió fontért megvásárolta a Chelsea angol első osztályú fociklubot, szeretné nyélbe ütni az üzletet, mielőtt a korábban egyesült Jukosz és Szibnyefty válásának folyamata befejeződik. Erre azonban kevés az esélye, különösen mivel a tervezett akvizícióhoz Putyin elnök hozzájárulására is szükséges, márpedig elemzők szerint az államfő nem adta jóváhagyását az orosz olajvállalat ellenőrző pakettjének eladásához. Abramovics, aki az orosz oligarchák ellen tavaly indult hajtóvadászat hatására úgy döntött, hogy megszabadul oroszországi vagyonától, a feltevések szerint a moszkvai bíróság március elejei határozata után kezdett vevőt keresni olajrészvényeihez, miután ennek nyomán visszakapja a fúzió keretében átadott Szibnyefty-részvényeit. Ami a három potenciális vevőt illeti, a Shellnek jól jönne az üzlet a hírnevét megtépázó botrány után, aminek következtében Sir Phil Watts elnök és Walter van der Vijver, a kőolaj- és földgázüzletág vezetője március elején távozni kényszerült. A cég januárban kénytelen volt bejelenteni, hogy bizonyított kőolaj- és földgázkészletei a 2002 decemberében becsült 19,5 milliárddal szemben csak 15,6 milliárd hordó olajegyenértéknek felelnek meg, ami értékben több mint százmilliárd dollár különbséget jelent. Jók a Texaco esélyei is, amely kész a legjobb ajánlatot tenni. A Total vezetői korábban úgy nyilatkoztak, hogy csak fokozatosan kívánnak belépni az orosz piacra, ennek ellenére egyes források szerint nem zárkóznának el az akvizíció elől.

Kapósak az Oracle adatbázis-kezelői

A világ második legnagyobb szoftvergyártója, az amerikai Oracle Corp. a várakozásoknak és saját korábbi előrejelzéseinek megfelelően 11 százalékkal növelte nettó nyereségét üzleti éve februárban véget ért harmadik negyedében, miközben árbevétele 9 százalékkal emelkedett. Ez utóbbiban nagy szerepet játszott a dollár gyengesége, az árfolyamhatást nem számítva 2 százalék lett volna a forgalomnövekedés – mondta Jeff Henley pénzügyi igazgató. A licencbevétel, azaz az új szoftverek eladása 12 százalékkal, 847 millió dollárra nőtt, ezen belül az adatbázis-kezelő szoftverek eladásából 700 millió dollár folyt be. A növekedés motorját ez utóbbi jelentette, 16 százalékos emelkedéssel. Az alkalmazások 140 millió dollár árbevételt hoztak, ugyanannyit, mint egy évvel korábban, ami Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója és társalapítója a gyilkos versenynek tulajdonít. Az Oracle a harmadik legnagyobb cég az üzleti alkalmazások piacán a német SAP AG és az amerikai PeopleSoft Inc. után. A vállalat nemrég tett 9,4 milliárd dolláros ellenséges ajánlatot a PeopleSoft megvételére, de a versenyhatósági funkciót betöltő washingtoni igazságügyi minisztérium ellenzi az akvizíciót és bírósági keresetet nyújtott be annak megakadályozására. Az üzleti feltételek és ezzel a vállalatok technológiai célú ráfordításai ha mérsékelten is, de várhatóan tovább javulnak, így a cég a folyó negyedévben 17-18 cent részvényenkénti nyereségre és 6–10 százalékos árbevétel-növekedésre számít – mondta Henley.

Oracle-adatok

(millió dollár) 2003. III. n.-év 2004. III. n.-év Árbevétel 2307 2509 Adózott eredmény 571 635 EPS (dollár) 0,11 0,12 Forrás: Dow Jones

Az EP megszavazta az országjelentéseket

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel megszavazta a csatlakozó országokról szóló jelentéseket, amelyek nagy vonalakban követik a brüsszeli bizottság tavaly őszi elemzését. A képviselőket elsősorban az élelmiszer-biztonság helyzete aggasztja, úgy látják, hogy továbbra is nagy hiányosságok mutatkoznak az állat-egészségügyi szabályok betartása terén. A csatlakozó országok mellett Románia és Bulgária felkészülésének állását is értékelték, és ennek során igen sok bírálat érte Romániát. Az EP plenáris ülése felszólította Bukarestet, hogy fokozza a belépés érdekében szükséges erőfeszítéseket. Elsősorban az igazságügyi apparátust kritizálták, emellett sürgették a kormányt a jogrend garantálására és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolására. Megengedhetetlennek tartják a mindent átszövő korrupciót illetve, hogy a kormányzat nem lép fel ellene. Az EP külügyi bizottságában már korábban megvitatták Emma Nicholson brit bárónő jelentését, és enyhítettek a szövegen, amely a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére szólította volna fel a brüsszeli bizottságot. Ehelyett egy új stratégia kidolgozását javasolják, amellyel, mint szerdán már kiderült, nyitott kapukat döngetnek: a bizottság április 27-én hozza nyilvánosságra felülvizsgált stratégiáját. Románia eddig a 30 fejezetből 22-t zárt le a csatlakozási tárgyalásokon, de az EP elsősorban azt kérdőjelezi meg, hogy Bukarest képes is lesz érvényt szerezni a vállaltaknak, azaz meghonosítani az EU joganyagát. Románia – brüsszeli megítélés szerint – még mindig nem üti meg a piacgazdaság mércéjét, ami nélkül idén aligha zárhatja le a tárgyalásokat. Az EP figyelmezteti a bukaresti kormányt: nem tekintheti készpénznek a 2007-es csatlakozás ígéretét.

Megmenekülhet a Parmalat

Az olasz Parmalat a tegnap létrejött megállapodás értelmében egy évre szóló, 105,8 millió euró összegű hitelt kap egy 21 bankból álló konzorciumtól, amiből az elkövetkező 12 hónapban biztosítani tudja a termelést tejüzemeiben. A csoport tavaly decemberben kért csődvédelmet, miután elismerte, hogy korábbi vezetése idején 3,95 milliárd hiányt tüntettek el a könyvek meghamisításával. Az ezt követően kinevezett csődbiztos, Enrico Bondi várhatóan a jövő héten mutatja be a Parmalat szerkezeti átalakítását célzó tervét az olasz ipari minisztériumnak. A csoport várhatóan eladja több nemzetközi érdekeltségét, köztük a magyarországit is, adósságának egy részéért részvényeket ad, és tevékenységét a továbbiakban a tejfeldolgozásra, valamint az üdítőital-gyártásra korlátozza.

Indulhat a kazahsztáni olajprojekt

A brit–holland Shell bejelentette, hogy végleges megállapodásra jutott partnereivel, az olasz ENI-vel, a francia Totallal, az amerikai ExxonMobillal és ConocoPhilipsszel és a japán Inpexszel arról, hogy 29 milliárd dollárt invesztálnak a kazahsztáni Kasagan olajmező feltárásába és kiaknázásába. A 2000-ben felfedezett olajmező becslések szerint 38 milliárd hordó olajkészletet rejt: ez jelenleg a legnagyobb kiaknázatlan olajkészlet a világon. Ebből mintegy 13 milliárd hordót tudnak felszínre hozni. A kitermelés 2008-ban kezdődik, kezdetben napi 75 ezer hordóval, a teljes termelés pedig napi 1,2 millió hordó lesz. A Shell 16,67 százalékkal részesedik a projektből, ami azonban hamarosan 20,37 százalékra nő, mivel megveszi a British Gas részesedését. A projekt központi szerepet játszik a kazah kormány célkitűzésének teljesítésében, hogy 2015-re a jelenlegi háromszorosára, napi 3,2 millió hordóra növelje az olajkitermelést. A konzorcium a megállapodás értelmében kártérítést fizet Kazahsztánnak a belső vitái okozta hároméves késésért, ennek részleteit azonban üzleti titokként kezelik. Az olaj ára pénteken alig változott, így továbbra is közel áll a rekordszinthez, mivel a piac a kínálat szűkülésétől tart részint az OPEC esetleges kitermeléscsökkentése, részint az amerikai olajtartalékok megcsappanása miatt. Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 9 centtel, 35,54 dollárra esett, míg a Brent olajé 1 centtel, 31,58 dollárra emelkedett.

FIAT-adatok

(milliárd euró) 2002 2003 Árbevétel 55,65 47,27 Adózás előtti eredmény –3,96 –0,319 Adózott eredmény –3,95 –1,90 Forrás: Dow Jones

Megduplázódott a román folyó mérleg hiánya

A román folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 2,92 milliárd euró volt - jelentette tegnap a bukaresti jegybank. Ez közel kétszerese a 2002-ben regisztrált 1,62 milliárdnak, és Mihail Tanasescu pénzügyminiszter becslése szerint a GDP 5,8-5,9 százalékát teszi ki. Ez kisebb ugyan a bukaresti kormány által korábban becsült 6,5 százaléknál, de a Nemzetközi Valutaalap, amelyet aggaszt az inflációs nyomás erősödése, így is sokallja. A hiány felduzzadása a külkereskedelmi mérleg romlásának a következménye: a deficit az egy évvel korábbi 2,75 milliárdról 3,95 milliárd euróra nőtt, miután az import 12,3 százalékkal bővült, míg az export csak 6,4 százalékkal. Bukarest hétfőn kezd tárgyalni az új hitelmegállapodásról a nemzetközi pénzintézet illetékeseivel, akik novemberben közölték, hogy ennek feltétele a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése, az infláció megfékezése és a privatizáció felgyorsítása. A romániai reformokkal az Európai Unió sem elégedett. Pat Cox, az Európai Parlament (EP) elnöke a Brüsszelbe látogató Adrian Nastase román miniszterelnökkel találkozva hangsúlyozta, hogy az EP külügyi bizottsága által egy héttel korábban közzétett jelentésben megfogalmazott bírálatokat tekintsék nyomatékos felhívásnak azzal kapcsolatban, hogy mit kell még tennie a bukaresti kormánynak a 2007-re tervezett uniós csatlakozás érdekében. Cox ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, hogy a román reformok lassúsága miatt szétválasztanák a román és a bolgár csatlakozási menetrendet. Megismételte, hogy Bukarestnek elsősorban a korrupció elleni harc, a jogrendszer reformja, az emberi jogok és az örökbefogadási ügyek terén vannak sürgős tennivalói.