Gáti Tibor

Áttörés az uniós alkotmány ügyében?

Gerhard Schröder német kancellár és Leszek Miller lengyel kormányfő tegnapi varsói tanácskozásán kirajzolódtak egy lehetséges kompromisszum alapvonalai az unió alkotmányát illetően. A két politikus az újságíróknak nyilatkozva nem tért ugyan ki a részletekre, de közölték, hogy még az EU soros ír elnökségének időszakában, azaz az év első felében megszülethet a megállapodás az alkotmány ügyében. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Bertie Ahern ír miniszterelnök és Jacques Chirac francia elnök tegnapi találkozójukat követően. A statútum fő célja, hogy biztosítsa a májusban 25 tagúvá bővülő unió hatékony működését, de az erről folyó tárgyalások a decemberi uniós csúcstalálkozón összeomlottak, miután nem sikerült megegyezésre jutni abban a kérdésben, mekkora legyen az egyes tagállamok szavazati súlya az EU legfőbb döntéshozó testületében, a miniszteri tanácsban. A megegyezést Spanyolország és Lengyelország akadályozta meg azzal, hogy a végsőkig kitartottak a 2000-ben aláírt nizzai szerződésben rögzített jelenlegi rendszer fenntartása mellett, amely a tényleges súlyuknál nagyobb szavazati jogokat ad nekik, közel ugyanakkorát, mint a legnagyobb népességű tagállamoknak, azaz Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olaszországnak. Velük szemben a német és a francia kormány a Brüsszel által javasolt úgynevezett kettős többség elvét támogatta. Ennek értelmében egy javaslat megszavazásához az szükséges, hogy a tagállamok többsége támogassa, amelyek azonban legalább az unió teljes népességének 60 százalékát képviselik. A kompromisszum lehetőségét az teremtette meg, hogy Lengyelország az elmúlt hetekben jelezte: kész változtatni korábbi álláspontján, Spanyolországban pedig kormányváltás történt.

Varázslatos évet zárt a Harry Potter kiadója

A tavaly júniusban megjelent ötödik Harry Potter regény sikere nyomán 45 százalékkal nőtt 2003-ban a Bloombsbury Publishing Plc nyeresége.

Bloomsbury-adatok

(millió font) 2002 2003 Árbevétel 68,0 83,1 Adózás előtti eredmény 11,1 15,4 Adózott eredmény 6,7 9,7 EPS (penny) 9,9 14,1 Forrás: Dow Jones

Újabb korrekcióra kényszerült a Shell

A brit-holland Shell két hónapon belül immár másodszor csökkentette a kőolaj- és földgázkészleteire vonatkozó becslését és elhalasztotta éves eredményeinek múlt péntekre várt közzétételét.

Büntetőper indul a Parmalat vezetői ellen?

A milánói ügyészség indítványa alapján 29 vezetőn kívül két könyvvizsgáló cég és a Bank of America ellen is vádat emelhetnek az olasz Parmalat ügyében.

Putyin radikális adóreformot ígér

Vlagyimir Putyin orosz államfő az elnökválasztás után alig egy héttel radikális adóreformot helyezett kilátásba a gazdasági növekedés ösztönzése és a kőolajszektor túlsúlyának enyhítése céljából. A befektetések és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében csökkentik a munkaadók társadalombiztosítási járulékterheit. A részletekről csak annyit közöltek, hogy ez 2005-ben 9 milliárd dollárnak megfelelő megtakarítást jelent a vállalatok számára. A reformok révén Putyin szerint tíz év alatt megduplázódhat az orosz GDP. A példátlanul alacsony, 13 százalékos személyijövedelemadó-kulcs ugyanakkor nem változik. A kieső adóbevételek pótlására növelik az olajcégek adóterheit, ami egyúttal lehetővé teszi, hogy mérsékeljék az olajszektor túlsúlyát a gazdaságban és a világpiaci olajáraktól való függőséget. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csak óvatosan emelik az adót, hogy az ne akadályozza meg az olajszektor további növekedését. Konkrét számokat egyelőre nem tettek közzé, de kormányilletékesek korábban úgy nyilatkoztak, hogy 3 milliárd dollár pluszbevételt várnak az intézkedéstől.

Privatizációs botrány Lengyelországban

A vezető lengyel kormánypárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) parlamenti frakciójának elnöksége lapértesülések szerint szerda esti viharos tanácskozásán úgy döntött, hogy a G-8 energiaszolgáltató csoport privatizációja körül kirobbant botrány miatt lemondásra szólítja fel Leszek Miller miniszterelnököt. Krzysztof Janik, az SLD közelmúltban megválasztott vezetője sajtóértekezletén azonban cáfolta, hogy tegnapi találkozójukon a kormányfő lemondását sürgette volna. A lapinformációk arra utalnak, hogy a pártvezetés csak az időzítés tekintetében megosztott, és az az álláspont látszik felülkerekedni, hogy Miller csak május 1., a lengyel uniós csatlakozás időpontja után távozzon. A posztot a Rzeczpospolita információi szerint Józef Oleksy volt miniszterelnök, jelenlegi belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes venné át. Az SLD népszerűsége már hosszabb ideje zuhan: a kétpárti baloldali koalíció a legfrissebb felmérések szerint a júniusi európai parlamenti választásokon mindössze 8 százalékra számíthatna, ami koalíciók esetében a parlamenti küszöböt jelenti. A legfrissebb botrányt az váltotta ki, hogy Zbigniew Kaniewski kincstárügyi miniszter szerdán lemondta a tárgyalásokat a G-8 lengyel energiaszolgáltató csoport kisebbségi tulajdonrészének eladásáról. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány elállt az energiaszektorban ez évre tervezett legnagyobb privatizációs ügylettől, ami pedig fontos tétel az idei költségvetési tervekben. A viszszalépést a párt parlamenti képviselői kényszerítették ki, mert az ügylet azt a látszatot keltette volna, hogy a kormány meghajol a leggazdagabb lengyel vállalkozó, Jan Kulczyk érdekei előtt. Menet közben ugyanis kihullottak a nemzetközi vállalatok, köztük a spanyol Iberdrola, a német E.ON és a belga Electrabel, és csak Kulczyk cége maradt állva, amely azonban a kormány által vártnál kevesebbet ajánlott a G-8 25 százalékáért.

Ömlik a pénz a laposképernyő-gyártásba

A világ legnagyobb folyadékkristályos (LCD) képernyőgyártója, az LG Philips LCD – a dél-koreai LG Electronics és a holland Philips Electronics 50–50 százalékos vegyesvállalata – közölte, hogy a rohamosan növekvő szükségletek kielégítésére a következő tíz évben 25 ezer milliárd vont (21 milliárd dollár) fektet be lapos képernyős tévékészülékek gyártásába, a korábban bejelentett 2900 milliárd vonon felül. Az új, úgynevezett hetedik generációs üzemben főként vékony LCD képernyőket gyártanának 2006 második felétől. A képernyőgyártók világszerte milliárdos összegeket fordítanak újabb és újabb üzemek létesítésére, amelyekben a nagyobb üveglapok felhasználása lehetővé teszi a költségek csökkentését. Ezt egyebek között az kényszeríti ki, hogy a növekvő kínálat fokozatosan leszorítja a lapos képernyők árát. A most bejelentett program komoly kihívás a rivális Samsung Electronics számára, amely tavaly közölte, hogy ugyanebben az időszakban 20 ezer milliárd vont invesztál új gyártósorokba. A Samsung emellett a múlt hónapban jelentette be, hogy közös vállalkozást hoz létre a japán Sonyval, amelyben 2100 milliárd von befektetéssel ugyancsak lapos képernyőket fognak gyártani. Az LG Philips nem közölte, miből kívánják finanszírozni a most bejelentett fejlesztést, de várhatóan hamarosan kiderül, mikor kerül sor a korábban bejelentett első nyilvános kibocsátásra, amelynek keretében 1 milliárd dollár értékben dobnak piacra részvényeket. A cég világpiac-vezető a nagyméretű LCD-képernyők terén 21,1 százalékos részesedéssel, megelőzve a Samsungot és a tajvani AU Optronicsot.

Éves csúcson az olajár

Tegnap az amerikai könnyűolaj a hétfői 3,5 százalékos emelkedés után 36 centtel hordónként 37,80 dolláros árat ért el, ami 12 hónapos rekordot jelent. Londonban viszont némileg csökkentek a kőolajárak azt követően, hogy hétfőn ismét 12 havi csúcsot döntöttek, miután a madridi merénylet növelte az aggodalmat a kínálatot illetően. A Brent-olaj hordójáért kedd délután 33,29 dollárt kértek Londonban, ami 51 centtel maradt el a csúcstól. Az árakat az hajtotta felfelé, hogy a gyanú mindinkább az al-Kaidára terelődik a madridi merényletekért, emellett a piacot továbbra is aggasztja, hogy az OPEC, amely a világ kőolajexportjának mintegy felét adja, csökkenteni kívánja a kitermelési kvótákat. A keresletet ugyanakkor bővíti a száguldó kínai gazdaság exponenciálisan növekvő nyersanyagszükséglete és a nyár közeledtével emelkedő üzemanyag-fogyasztás az Egyesült Államokban. Az üzemanyagkészletek már most is a normális szint alatt vannak az USA-ban, és az új környezetvédelmi normák korlátozzák a finomítók teljesítményét. Az elemzők egy része szerint a tartósan 30 dollár feletti olajár már fékezi a globális növekedést, és a felhasználók is mind nagyobb aggodalommal figyelik a fejleményeket. Egyes német ágazati illetékesek szerint a magas olajár jobban veszélyezteti a német gazdasági növekedést, mint az erős euró. Az amerikai könnyűolaj idei átlagára megközelíti a 35 dollárt hordónként, szemben a tavalyi – egyébként húsz év óta a legmagasabb – 31 dollárral.