Gáti Tibor

Rendbe jött az Ericsson szénája

A második egymást követő negyedévet is nyereséggel zárta a világ legnagyobb hálózati eszközgyártója, a svéd Ericsson AB, miután kevesebb mint felére, 47 ezerre csökkentette létszámát és három éve először nőtt az árbevétele. Ez utóbbi főként a hálózati eszközök iránti kereslet eredménye: a mobilcégek az utóbbi évek takarékoskodása után ismét növelik fejlesztési ráfordításaikat, így felgyorsult a harmadik generációs hálózatok kiépítése. A rivális cégek, mint a finn Nokia és az amerikai Motorola ugyancsak növelték hálózati eszközgyártásból származó árbevételüket. A feltörekvő piacokon, elsősorban Kínában és Indiában gyors ütemben nő a kereslet. A mobil-előfizetők száma jelenleg 1,3 milliárd körül van világszerte, de a becslések szerint három-négy éven belül eléri a kétmilliárdot. Az Ericsson nettó nyeresége 3 milliárd korona (1 euró=9,14 korona) volt az első negyedévben, noha a Bloomberg által megkérdezett elemzők csak 2,34 milliárdra számítottak. A teljes árbevétel 9 százalékkal emelkedett, a megrendelések pedig 22 százalékkal ugrottak meg, ami azt jelzi, hogy folytatódik a forgalomnövekedés. A cég részvényeinek árfolyama az év eleje óta nem kevesebb mint 85 százalékkal emelkedett, 81 százalékkal gyorsabban, mint a Dow Jones európai technológiai indexe.

Fúzióról tárgyal a Novartis és az Aventis

A harmadik legnagyobb európai gyógyszergyár, a svájci Novartis fúziós tárgyalásokat kezd a francia-német Aventis gyógyszergyártóval. A kezdeményezés az Aventistől származik, amely el akarja hárítani az ugyancsak francia Sanofi-Synthelabo - a Chinoin tulajdonosa - 46,5 milliárd euró összegű ellenséges felvásárlási ajánlatát. A Novartis és az Aventis esetleges fúziója esetén a világ második legnagyobb gyógyszergyára jönne létre az amerikai Pfizer mögött. A Novartis közölte, nem biztos, hogy létrejön a megállapodás, de a tárgyalások híre így is meglepte a befektetőket, akik a kezdeményezés elutasítására számítottak, miután francia kormánytisztviselők jelezték, kormányuk a Sanofit támogatja. A svájci cég ugyanis korábban azt a feltételt szabta a tárgyalások megkezdésére, hogy a francia kormány semleges marad az ügyben. Raymund Breu, a Novartis pénzügyi igazgatója szerint azonban Chirac francia elnök és Schröder német kancellár februárban semlegességükről biztosította a céget. Ha a Novartis győz, az azt jelezné, hogy a nagy francia cég is külföldi kézbe kerülhet.

Sikeres volt az USA-ban az SAP

A világ vezető vállalatirányítási szoftvergyártója, a német SAP AG 23 százalékkal, 229 millió euróra növelte nettó nyereségét az első negyedévben, meghaladva a Bloomberg 202 millió eurós elemzői konszenzusát. A szoftverlicenc-bevételek három év után először nőttek: 370 millió eurót tettek ki, 5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi értéket. A cég főként abból profitált, hogy az USA vállalatai növelték szoftverbeszerzési kiadásaikat, s amerikai leányvállalata átszervezésének eredményeképp versenytársai rovására is terjeszkedni tudott a tengerentúlon, 44 százalékkal növelve onnan származó licencbevételeit. Piaci részesedése az USA-ban így az egy évvel ezelőtti 25 százalékról 34 százalékra emelkedett. Európában ezzel szemben, ahol árbevételének felét realizálja, 4 százalékkal kevesebbet tudott eladni és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is visszaesett az értékesítés. Globális piaci részesedése mindazonáltal a december végi 51-ről március végére 54 százalékra emelkedett.

Ma az utolsó francia szénbánya is bezár

Ma bezárják az utolsó szénbányát Franciaországban, miután a nukleáris energia és az olcsóbb külföldi szén életképtelenné tette a kétszáz éves múltra visszatekintő ágazatot. A második világháború után rövid időre virágzásnak indult a szénbányászat: a megnövekedett energiaszükséglet miatt a század eleji 200 ezerről 300 ezerre duzzadt az ágazatban dolgozók száma, miközben a bányákat államosították. Franciaországban azonban 1984-ben már létszámstopot vezettek be a szénbányászatban és bevezették a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét. Ebben az alternatív energiafajták, elsősorban a nukleáris energiatermelés előretörése mellett nagy szerepet játszott, hogy az ágazat nem bírta a versenyt az Egyesült Államokból és Dél-Afrikából származó olcsó szénnel. Egy tonna francia szén 150 euróba, azaz 242,5 dollárba került, míg az amerikai szén ára mindössze 15–20 dollár. 2002-ben már csak három szénbánya működött az országban, ebből tavaly újabb kettő bezárt, s ma kerül sor az utolsóra, az Észak-Franciaországban lévő, több mint kétszáz éve működő La Houve-i bányára. A bánya dolgozóinak többsége a munkanélküliek népes táborát fogja gyarapítani, miközben a foglalkoztatási helyzet a kormány minden erőfeszítése ellenére sem javul. A francia statisztikai hivatal most módosította felfelé adatait: eszerint a munkanélküliségi ráta februárban nem 9,6, hanem 9,8 százalék volt. Ez egyebek között azzal a következménnyel járt, hogy a februári 0,2 százalékos visszaesés után márciusban további 1,4 százalékkal csökkentek a francia gazdaság fő hajtóerejét jelentő fogyasztói kiadások az előző hónaphoz képest.

Államosíthatják a Jukoszt

A Standard & Poor's (S&P) öt fokozattal, BB mínuszról a fizetésképtelenség veszélyét jelző CCC-re rontotta le a Jukosz orosz olajcég hitelminősítését, mivel vagyonának múlt heti bírósági befagyasztása és az orosz adóhivatal 3,5 milliárd dolláros követelése álláspontja szerint rövid távon képtelenné teheti adósságainak törlesztésére. A bíróság döntése értelmében a Jukosz nem adhat el vagyonelemeket és nem használhatja ezeket hitelfedezetként sem. Az S&P egyúttal a rivális orosz Szibnyefty hitelminősítését is B pluszról B-re rontotta, mivel a Jukosznak a két cég tervezett fúziójának meghiúsulása ellenére továbbra is 92 százalékos tulajdonrésze van a cégben. A másik nemzetközi hitelminősítő, a Moody's hasonló okokból három fokozattal, Ba1-ről B1-re rontotta az olajvállalat besorolását és folytatja a cég helyzetének vizsgálatát az esetleges további visszaminősítés céljából. A visszaminősítés aggodalmakat ébresztett a tavaly szeptemberben, nem sokkal Mihail Hodorkovszkij letartóztatása előtt felvett 1 milliárd dollár szindikált bankkölcsön visszafizetését illetően. A bíróság május 7-én tárgyal a Jukosz adóhátralékáról, és kötelezheti a céget, hogy azonnali hatállyal fizesse ki a követelt összeget. A cég ugyan meg fogja fellebbezni a várható döntést, de ennek elutasítása a Moody's szerint fizetésképtelenné teszi a céget, így vagyona lefoglalható az adótartozás fejében. A cég készpénzállománya és egyéb eszközei azonban elegendőek ahhoz, hogy a hitelezők ebben az esetben is a pénzükhöz jussanak. Eric Kraus, a Sovlink brókercég vezető elemzője szerint a hitelminősítők hibát követtek el a Jukosz radikális visszaminősítésével. Az orosz cégnek ugyanis 3,4 milliárd dollár készpénzállománya van, miközben rövid lejáratú adósságai mintegy 100 millió dollárra, a hosszú lejáratúak 1,4 milliárd dollárra rúgnak, így fizetőképességét az sem veszélyezteti, ha tényleg behajtják rajta a megjelölt adótartozást.

Gyenge negyedévet zárt az Electrolux

A vártnál nagyobb mértékben csökkent a világ legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux nyeresége az idei első negyedévben. Az adózás előtti profit 1,63 milliárd korona (210,5 millió dollár) volt, szemben az 1,67 milliárd körüli várakozásokkal, a nettó nyereség pedig több mint 57 százalékkal csökkent. A cég az első negyedévre számolta el annak a mintegy 1,2 milliárd koronának (1 euró=9,15 korona) a legnagyobb részét, amibe a Michigan államban lévő üzemének bezárása és a gyártás Mexikóba való áthelyezése került. A cég a költségek csökkentése érdekében azt is tervezi, hogy a porszívógyártás egy részét Svédországból Magyarországra helyezi át, ami további 200 millió korona költséggel járna, erről azonban még nincs végleges döntés. (A társaság magyarországi vállalata, az Electrolux Lehel Kft. hűtőszekrények és fagyasztóládák mellett jelenleg is gyárt porszívókat.) Az eredmény romlásában szerepet játszott riválisai, az amerikai Whirlpool és Maytag által támasztott fokozódó konkurenciaharc, ami árainak csökkentésére kényszeríti a céget, miközben komoly hátrányt jelent a korona erősödése a dollárral szemben. Az üzemi nyereség az első negyedévben 60 százalékkal csökkent, és a társaság az év egészében is visszaesésre számít.

Tarolt a mobilpiacon a Motorola

New Yorkban 25, Európában 19 százalékkal ugrott meg a Motorola Inc. részvényeinek árfolyama, miután bejelentette, hogy az első negyedévben megháromszorozta nettó nyereségét. A részvényenkénti nyereség az egyszeri tételeket nem számítva 18 cent volt, noha a Wall Street csak 7 centre számított. Az árbevétel 42 százalékkal, 8,56 milliárd dollárra nőtt, jóval felülmúlva a 6,76 milliárd körüli várakozásokat. A mobilkészülék-gyártó üzletág 67 százalékkal, 4,1 milliárd dollárra növelte árbevételét, miután 51 százalékkal, 25,3 millióra emelkedett az eladott készülékek száma. A telefonok árát átlagosan 12 százalékkal emelték a tavalyi utolsó negyedévhez és 16 százalékkal az első negyedévhez viszonyítva. A Motorola eredményei nem egyszerűen meghaladják az elemzői konszenzust, hanem megdöbbentőek - mondta a Loop Capital elemzője. A cég főként a piacvezető, de gyenge első negyedévet záró Nokia rovására terjeszkedett, mivel olcsóbb, de többet tudó készülékeket dobott a piacra. A Nokia árbevétele 2 százalékkal csökkent a negyedévben (NAPI Gazdaság, 2004. április 19., 6. oldal). Az elmúlt években visszaesett kereslet az utóbbi időben ismét megélénkült a színes kijelzővel és beépített kamerával ellátott készülékek megjelenése nyomán. A Motorola az első negyedévben 25 új típust mutatott be, közülük 16 rendelkezik kamerával, de ezek közül még csak 5-6 került a boltokba. A jelek arra mutatnak, hogy a cég az első negyedévben ismét növelni tudta piaci részesedését - mondta Edward Zander, a Motorola januárban hivatalba lépett új elnök-vezérigazgatója. A második negyedévben a cég 8,2-8,6 milliárd dollár árbevételre és bizonyos egyszeri költségeket figyelmen kívül hagyva 14-18 cent részvényenkénti nyereségre számít, noha az elemzők csak 6,92 milliárd dollár árbevételt és 9 cent nyereséget prognosztizáltak. A készülékeladások várakozásaik szerint 60-80 százalékkal emelkednek.

Jaksity György Európa új üzleti sztárjai között

Jaksity György, a BÉT elnöke is ott van azon 25 vezető között, akik a Financial Times szerint meghatározó szerepet játszhatnak a jövő Európájának alakításában.

A Hewlett-Packard Hollywoodba megy

Az amerikai Hewlett-Packard Co. (HP) együttműködési megállapodást kötött a Warner Bros és a DreamWorks hollywoodi filmstúdiókkal a digitalizált tartalomszolgáltatás előmozdítása érdekében. Ilyenfajta együttműködésre eddig csak alkalmilag kötöttek szerződéseket, ezzel a megállapodással viszont a számítástechnikai cég biztosítja, hogy a filmstúdiók az ő szolgáltatásait vegyék igénybe a gyártási folyamat minden lépésénél, az animációs figurák létrehozásától kezdve egészen a klasszikus filmek technikai feljavításáig és digitalizált tárolásáig. A HP ezzel előnyt szerzett riválisaival, elsősorban az eddig a filmstúdióknál előnyben részesített IBM-mel szemben. A Warnerrel kötött megállapodás a régi filmek és tévéjátékok digitalizált minőségi feljavításán és tárolásán kívül arra is kiterjed, hogy a HP szervereinek, szoftvereinek és tárolási technológiáinak felhasználásával új technológiai megoldásokat dolgoznak ki a filmes és tévés utómunkálatokra és terjesztésre. A filmstúdióval közösen kialakított Digital Media Platform nevű szoftver- és szolgáltatási csomag lehetővé teszi a Warner számára, hogy a film-, a televíziós és a videogyártási folyamat valamennyi fázisát digitalizálja. A DreamWorks filmstúdió a HP-val kötött megegyezés értelmében internetes úton veheti igénybe a cég Palo Altó-i központjának számítógépes kapacitását az animációs filmek készítésére. Ez már meg is történt a májusban bemutatandó Shrek 2. című film esetében. Az internetes megoldás előnye egyebek között az, hogy a stúdió csak a ténylegesen igénybe vett számítógépes kapacitásért és szolgáltatásokért fizet. A HP közölte, hogy a légi- és űripari, a biotechnológiai, a fogyasztói elektronikai és más ágazatoknak is fel kívánja ajánlani ezeket a technikákat és szolgáltatásokat.