Gáti Tibor

Erősítheti a koronát Gasparovic győzelme

Szlovákiában általános meglepetésre Ivan Gasparovic nyerte az elnökválasztás második fordulóját: a szavazatok közel 60 százalékát szerezte meg, míg egykori pártbeli főnöke, Vladimír Meciar, volt miniszterelnök csak 40 százalékot kapott. A vártnál nagyobb, közel 44 százalékos részvétel azt jelzi: sokan csak azért járultak az urnákhoz, hogy a kisebbik rossznak tekintett jelöltre szavazzanak. Az első fordulóban 48 százalékos volt a részvétel. A külföldi politikusok és szakértők többsége megkönnyebbüléssel fogadta a nemzetközileg nem túl jó hírnévnek örvendő Meciár vereségét, de a szkeptikusabb elemzők szerint Gasparovic előnye csak az, hogy külföldön kevésbé tudják róla, milyen. Az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párton kívül őt támogatta az ellenzéki populista Smer is, amely nemrég népszavazás útján előrehozott választásokat próbált kikényszeríteni. Gasparovic választási kampánya során erősen bírálta a kormány reformjait és a szociális kiadások csökkentését, de arról nem sokat beszélt, mit tenne, ha megválasztanák. Közölte viszont: támogatja az ország uniós integrációját. Szlovákiában az államfő visszaadhatja a parlamentnek a megszavazott törvényeket, amelyeket az egyszerű többséggel újra megszavazhat. Befolyásolni tudja a külképviseletek, diplomáciai missziók személyi összetételét, a hadsereg főparancsnokának számít, rendkívüli állapotot hirdethet ki, nemzetközi szerződések előkészületeiben vehet részt, s azokat aláírhatja. Ez utóbbi jogkörről az előző két elnök, Michal Kovác és Rudolf Schuster lemondott. Rudolf Schuster is küldött vissza törvényeket a parlamentnek: legutóbb például nem írta alá az általános forgalmi adó európai uniós jogharmonizációjáról szóló jogszabályt, amit azonban végül megszavaztak (az ezzel kapcsolatos kockázatokat manapság növeli, hogy a kormány mögött nem áll stabil többség). A pénzpiacok Meciar győzelmére számítottak, így az eredmény az elemzők szerint rövid távon erősítheti a koronát. Ha azonban Gasparovic – aki június közepén veszi át az elnöki posztot – megpróbál gátat vetni a reformoknak, akkor hosszabb távon elriaszthatja a külföldi befektetőket.

Megkétszerezte nyereségét az Intel

Az Intel az első negyedévben közel kétszeresére növelte nyereségét és az eredmény további javulását ígéri az idén.

Sarkozy eladná a családi ezüstöt

A francia kormány egyebek között állami részvénycsomagok eladásával kívánja biztosítani a költségvetési deficit visszaszorítását – nyilatkozta Nicolas Sarkozy, a nemrég kinevezett pénzügyminiszter a TF1 televíziónak. Sarkozy nem részletezte, mely cégek szerepelnek a kabinet privatizációs listáján, de bejelentette, hogy még a nyár végéig eladják a repülőgép-hajtóműveket gyártó Snecma 30–40 százalékát. Közölte, hogy a deficit leszorítása érdekében semmilyen tabura nem lesznek tekintettel, így például nem zárta ki, hogy megfelelő feltételek esetén eladják a jegybank aranykészletének egy részét. A takarékosság jegyében 2007-ig mintegy ötezer fővel csökkenteni kívánják az adóhivatali apparátust, amit már a korábbi kormányok is terveztek. A francia költségvetés hiánya tavaly elérte a GDP 4,1 százalékát, és az ez évi 3,6 százalékos célkitűzés betartása is problematikusnak ígérkezik, ez pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy 2005-re a korábban bejelentett terveknek megfelelően a stabilitási paktumban meghatározott 3 százalékos plafon alá szorítsák a hiányt. A Snecma, amelynek privatizációját több éve készítik elő, becslések szerint 6 milliárd eurót ér, így egy 40 százalékos részvénycsomagért 2,4 milliárd eurót kasszírozhat az államkincstár. A kormány eredetileg 4 milliárd euró privatizációs bevétellel számolt az idén, de a Snecma eladása esetén emelheti a célkitűzést. Sarkozy újból leszögezte, hogy jelenleg nem tervezik a százszázalékos állami tulajdonban lévő, Électricité de France (EdF) és a Gaz de France gázművek privatizációját, de meg kívánják változtatni állami vállalati státusukat, korlátolt felelősségű társasággá alakítva a két céget. A két közszolgáltató dolgozói múlt csütörtökön országos sztrájkot tartottak a kormány tervei ellen tiltakozva, mivel attól tartanak, hogy az átalakítással elvesztik közalkalmazotti besorolásukat az ezzel járó privilégiumokkal együtt.

Beszáll a két legnagyobb orosz üzembe az Alcoa

A világ legnagyobb alumíniumtermelő vállalata, az egyesült államokbeli Alcoa Inc. megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az orosz RusAl alumíniumcéggel a Volga menti Szamarában, valamint a Rosztov közelében lévő Belaja Kalitvában található alumínium-hengerműről. A két cég vegyesvállalatot hozna létre - nyilatkozta Alekszandr Buligin, az orosz csoport vezérigazgatója a Vedomosztyinak. A RusAl kisebbségi részesedéssel is beéri, ahhoz azonban ragaszkodnak, hogy a vegyesvállalat a RusAl által gyártott nyersalumíniumot dolgozza fel és lemezeket szállítson a RusAl konzervdobozokat gyártó részlegének, a Rostarnak – tette hozzá. Eredetileg május 1-jéig szerették volna tető alá hozni a vegyesvállalati megállapodást, de a határidőt egy hónappal meghosszabbították. Az Alcoa várakozásaik szerint korszerű gyártási technológiát hoz az oroszországi üzemekbe. Az 1960-ban épült szamarai üzem a legnagyobb alumíniumtermelő Oroszországban, tavaly mintegy 174 ezer tonna alumíniumot állított elő. Az 1954 óta működő Belaja Kalitva-i gyár a második legnagyobb, éves kapacitása eléri a 120 ezer tonnát, de tavaly csak 41 ezer tonna alumíniumot gyártott. A RusAl az előbbiben 99,2 százalékos, az utóbbiban 81,3 százalékos tulajdonnal rendelkezik. A RusAlban korábban 50 százalékos részesedéssel rendelkező Roman Abramovics orosz milliárdos a Vedomosztyi jelentése szerint még tavaly eladta tulajdonrészét a másik 50 százalékos tulajdonosnak, a Basic Elementnek, amely az ugyancsak milliárdos vagyonnal rendelkező Oleg Deripaska tulajdonában van.

Bejöttek az akvizíciók a General Electricnek

Az akvizíciók és az ipari megrendelések bővülése nyomán növelte nyereségét az első negyedévben a világ legnagyobb vállalata, a General Electric.

Luxus minden mennyiségben

A világ legnagyobb luxuscikkgyártó cége, a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton megemelte ez évre szóló nyereségprognózisát, miután tegnap közzétett adatai szerint az idei első negyedévben tovább gyorsult az árbevételnek a múlt év második felében beindult növekedése. A legkelendőbbek a cég által gyártott ékszerek és órák – egyebek között a Tag Heuer és a Zenith – voltak, az ezeket előállító részleg forgalma 17 százalékkal emelkedett, noha korábban ez volt az egyik legrosszabbul teljesítő üzletág. Ugyancsak jelentősen hozzájárult az eredményhez a szeszes italokat, köztük a Dom Perignon és a Veuve Clicquot pezsgőt és az Hennessy konyakot gyártó részleg. A Fendi szőrmékről és Christian Dior illatszerekről is ismert csoport árbevétele ugyan csak 2 százalékkal, 2,85 milliárd euróra emelkedett az első három hónapban, de ez is meghaladta a Dow Jones 2,81 milliárdos elemzői konszenzusát, ráadásul az erős euró hatását kiszűrve és az időközben megszűnt márkákat figyelmen kívül hagyva 10 százalékos volt a növekedés. Mindez azt jelzi, hogy négy év pangás után ismét fellendülőben van a luxuscikkgyártó szektor, nem utolsó sorban annak nyomán, hogy egyre jobban megerősödik az idegenforgalom – mutatnak rá az elemzők. A világ legnagyobb kozmetikai csoportja, a francia L'Oreal 1,3 százalékkal, 3,73 euróra növelte árbevételét az első negyedében, főként a feltörekvő piacokon elért sikerek révén. Az erős euró hatását és az akvizíciókat nem számítva 5,4 százalékos volt a forgalom emelkedése – közölte a cég szóvivője. A francia csoport az árbevétel erőteljes növekedésére számít a közeljövőben, főként a fejlődő piacokon kiépített pozíciói révén.

Indul az orosz adóreform

Az orosz kormány tegnap 35,6-ről 26 százalékra csökkentette az egységes szociális adót, ugyanakkor az így kieső bevétel pótlása céljából növelte az olajipart terhelő adókat, illetve illetékeket. A szociális adó csökkentése – ha a parlament is jóvá hagyja az erről szóló törvénytervezetet – 2005. januártól lép hatályba és évi 280 milliárd rubellel (10 milliárd dollár) enyhíti a munkaadók adóterheit. Putyin elnök célja ezzel a lépéssel a gazdaság ösztönzése, hogy 2010-ig megkétszerezzék a bruttó hazai terméket (GDP). A kormány emellett úgy döntött, hogy ez év második felétől rendeleti úton növelik az olajexport után fizetendő illetéket és törvényt hoznak az olajkitermelés adójának emeléséről. E két intézkedés együttesen 2,5–3,5 milliárd dollárral növeli az államkincstár bevételeit.

Egyre optimistábbak az amerikai vállalatvezetők

Húsz éve nem látták olyan kedvezőnek az amerikai vállalatvezetők az USA gazdaságának kilátásait, mint most - derül ki a Conference Board kutatóintézet negyedéves felméréséből: az üzleti bizalomindex az előző negyedévi 66-ról 73 pontra szökött fel az idei első három hónapban. Ilyen magas utoljára 1983 utolsó negyedévében volt az index értéke, ami 50 pont felett azt jelzi, hogy több volt a pozitív, mint a negatív válasz a kérdésekre. A jelenlegi helyzet megítélését jelző részindex az első negyedévben 10 ponttal, 78 pontra ugrott, míg a kilátásoké 6 ponttal, 72 pontra emelkedett. A megkérdezett cégvezetők fele arra számít, hogy ágazatukban emelkedni fog a foglalkoztatottak száma, noha egy évvel ezelőtt kevesebb mint 16 százalék számított erre. Ez arra utal, hogy a munkaerőpiac bővülése várható a közeljövőben. Az üzleti bizalom javulása a közelmúltig nem járt együtt az alkalmazottak számának bővítésével, a cégek visszariadtak attól, hogy vállalják az új felvételekkel járó kötelezettségeket. Márciusban azonban országos szinten (az agrárszektort nem számítva) 308 ezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma, így eloszlottak az aggodalmak, hogy a gazdasági fellendülés nem fog együtt járni az utóbbi években jócskán megcsappant foglalkoztatottság emelkedésével. Az Institute for Supply Management (ISM) kutatóintézet elmúlt napokban közzétett indexei ugyancsak azt jelzik, hogy az erősödő fellendülés közepette a foglalkoztatás javulása várható a feldolgozóiparban és a szolgáltatószektorban egyaránt.

Tovább nő a cseh költségvetési hiány

Az eddig bejelentett pénzügyi reform- és takarékossági intézkedések nem elegendőek a jövő évi cseh költségvetési hiány tervezett csökkentéséhez – írta a Hospodárske Noviny. A lap számításai szerint ezek alapján 140 milliárd korona deficit várható, 22 milliárddal több, mint amennyit a kormány kilátásba helyezett, és 25 milliárddal több az ez évre tervezett rekorddeficitnél. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter, aki e héten ismerteti a koalíciós pártok vezetőivel a 2005-ös büdzsé koncepcióját, a lap értesülései szerint egyebek között javasolni fogja a rendőrök, tűzoltók, fegyőrök, vámügyi alkalmazottak tervezett 33 százalékos béremelésének elhalasztását, és további 70 ezer állami alkalmazott bérének befagyasztását. A béremelés elhalasztása mintegy 15 milliárd korona megtakarítást jelentene. Ugyancsak kellemetlen hír a kabinet számára, hogy cseh jegybank a gazdasági fellendülést fenyegető veszélyekre figyelmeztetett. A kormányzótanács március 26-i ülésének tegnap közzétett jegyzőkönyve szerint rontja a kilátásokat a magánberuházások, a háztartási megtakarítások növekedésének lelassulása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, valamint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat szerkezeti egyensúlyának megbomlása. A tavalyi negyedik negyedévben 3,1 százalékkal bővült a cseh GDP, ami a jegybank szerint „viszonylag kielégítő”, és a januári ipari termelési adatok azt jelzik, hogy tartható az idei 3 százalékos növekedési előrejelzés, a kilátásokat azonban bizonytalanná teszi, hogy a nagyarányú munkanélküliség – januárban 11 százalékos volt az állástalanok aránya – és az áfa idei emelése által előidézett áremelkedések fékezik a magánfogyasztást. A kormányzótanács egyes tagjai mindazonáltal bíznak abban, hogy a májustól tervezett áfacsökkentés növelni fogja a fogyasztói kiadásokat.