Gáti Tibor

Megártott a Holcimnak a hideg tél

A kemény tél, a növekvő olajárak és az alacsony dollárárfolyam miatt az idei első negyedévben a vártnál gyengébb eredményt ért el a világ második legnagyobb cementgyára, a svájci Holcim Ltd. Az árbevétel 1,1 százalékkal csökkent a hideg idő miatt, a leginkább figyelemmel kísért nyereségmutató, az EBITDA-eredmény ugyancsak visszaesett az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése miatt. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 34 centtel drágult a negyedév folyamán, ráadásul a csoporthoz tartozó üzemek egy részének bezárása miatt hosszabbak lettek a szállítási útvonalak is. Az adatok közzététele után 0,4 százalékot esett a részvény árfolyama Zürichben. A nettó nyereség mindazonáltal közel háromszorosára emelkedett, miután a korábbi svájci helyett az IFRS számviteli szabványok bevezetése következtében az idén már nem vették figyelembe a goodwill-költségeket. Az árbevétel és az üzemi nyereség főként Európában és Latin-Amerikában csökkent, amit részben ellensúlyozott, hogy Észak-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és az ázsiai–csendes-óceáni térségben viszont emelkedett. Markus Akerman vezérigazgató mindazonáltal közölte, a vállalat fenntartja korábbi célkitűzését, hogy az EBITDA idei növekedése meg fogja haladni az évi 5 százalékos átlagot. A cég nemrég megvásárolta a nagy-britanniai központú Aggregate Industries Plc-t és a második legnagyobb indiai cementipari csoport, az Associated Cement Companies Ltd 35 százalékát, és az árbevétel az új szerzemények révén a tavalyi 13,22 milliárdról az idén várhatóan 17 milliárd svájci frankra emelkedik. A nettó adósságállomány viszont a tavalyi 7,1 milliárdról az idén 12,9 milliárd frankra nő.

PMI-adatok

Március Április Főindex 50,4 49,2 Részindexek – teljesítmény 51,6 50,3 – foglalkoztatás 48,8 47,6 – új megrendelések 50,4 48,9 – beszerzési árak 59,8 57,2 – felszámolt árak 52,2 50,0 Forrás: Reuters, Dow Jones

Egyre zsúfoltabb az euró előszobája

Hétfőtől három új EU-ország, Lettország, Ciprus és Málta csatlakozik az eurózóna előszobájának tekintett ERM II árfolyam-mechanizmushoz. Az EU pénzügyi vezetőivel aláírt szerződés értelmében valutájuk a következő két évben legfeljebb plusz–mínusz 15 százalékkal térhet el az euróval szemben most megállapított középárfolyamoktól. Lettország és Málta egyébként ennél is többet vállalt: az előbbi plusz–mínusz 1 százalékot, az utóbbi a középárfolyam teljes betartását. (Ezek a valuták már most is az euróhoz vannak kötve, ezért ERM II-tagságuktól senki nem vár nagy pénzpiaci mozgásokat, annál is kevésbé, mert kicsi, nem túl jelentős piacokról van szó.) Lettország 2008-ban kíván csatlakozni az eurózónához, bár elemzők kétlik, hogy addigra a kívánt 3,5 százalék körüli szintre tudja leszorítani az inflációt. A másik két esetben az államháztartási hiány okoz problémát. Ciprus, amely 2007–2008-ra tervezi az euró bevezetését, még az idén, a 2008. január 1-jei belépést tervező Málta jövőre szeretné a 3 százalékos plafon alá szorítani a deficitet. Az egy éve EU-tagok közül Szlovénia, Észtország és Litvánia már tavaly júniusban belépett az ERM II-be.

Minimálbért javasol a német kormány

A német kormány tegnap főbb vonalakban jóváhagyta a minimálbérrendszer kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot annak érdekében, hogy megvédjék a német munkaerőpiacot az olcsó külföldi munkaerő által támasztott versenytől. Ennek értelmében a Németországban működő külföldi cégek kötelesek itt foglalkoztatott munkavállalóiknak ugyanazt a minimálbért fizetni, amit az adott ágazatban kötött kollektív szerződés megállapít. A tervezett jogszabály az építőiparban eddig is alkalmazott gyakorlat kiterjesztését jelenti az összes szektorra. A törvényjavaslat, amit a tervek szerint május közepén véglegesítenek, a megfigyelők szerint nem utolsósorban arra szolgál, hogy megmentse a kormánypártokat a valószínű vereségtől az Észak-Rajna-Vesztfáliában május 22-én tartandó tartományi választásokon. Márciusban 12,5 százalékra nőtt a munkanélküliség Németországban, ami tovább csökkentette a Gerhard Schröder vezette kormány népszerűségét. A javaslatot azonban az alsóház után az ellenzéki többségű felsőháznak is meg kell szavaznia, így kicsi az esélye, hogy törvényerőre emelkedik.

Italvásárlás 14 milliárd dollárért

A Pernod Ricard SA francia szeszesital-gyártó a két cég között létrejött megállapodás értelmében 7,4 milliárd fontért (14,15 milliárd dollár) megvásárolja brit riválisát, az egyebek között a Ballantines whiskyt és a Beefeater gint gyártó brit Allied Domecq Plc-t. A Pernod ezzel megerősíti jelenlétét az USA piacán és erősen megközelíti az égetett szeszes italok gyártása terén első helyen álló Diageót. A francia cég a megállapodás értelmében 545 penny készpénzt és 0,0158 újonnan kibocsátott Pernod-részvényt ad egy Allied-részvényért. Az ügyletben az amerikai Fortune Brands is részt vesz, amely a tranzakció lebonyolítását követően 2,8 milliárd font készpénzért megveszi az Allied által gyártott Sauza tequilát, Courvoisier konyakot és Canadian Club amerikai whiskeyt a Pernod-tól. A francia cég mintegy 9 milliárd euró hitelt vesz fel az ügylet finanszírozására egy bankkonzorciumtól, amelyben egyebek között a J. P. Morgan és a Morgan Stanley vesz részt.

Tovább erősítené a hrivnyát az ukrán jegybank

Az ukrán pénzügyi vezetés a hrivnya múlt heti felértékelése ellenére továbbra is alulértékeltnek tartja a nemzeti fizetőeszközt – derült ki Volodimir Sztelmah jegybankelnök és Viktor Pinzenik pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán. A képviselők egy része Sztelmah menesztését követelte, miután a jegybank a múlt héten a 2000 óta tartott 5,30 hrivnya/dollár árfolyamot feladva 3 százalékkal erősödni engedte a valutát, ami kisebbfajta káoszt okozott a pénzpiacon és a megtakarításait dollárban őrizgető lakosság körében is. Csütörtökön és pénteken a jegybank 5,02-n vásárolt dollárt a hrivnya erősödését fékezendő. Sztelmah közölte, hogy 5,05-ön szeretné átmenetileg stabilizálódni látni az árfolyamot, ugyanakkor jelezte, hogy a jelenleg 13,5 százalékos infláció csökkentése érdekében szükségesnek látja a hrivnya további erősödését. Szintén a dezinfláció jegyében az ukrán kormány közölte az országban töltőállomásokat birtokló három orosz olajcéggel – a TNK-BP-vel, a Lukoillal és az Alliance-csoporttal –, hogy csak akkor garantálja tulajdonjogukat, ha hajlandók csökkenteni üzemanyagáraikat. Emellett megtiltotta a belföldön kitermelt nyersolaj kivitelét és korlátozta a feldolgozott olaj exportját. A lépést az váltotta ki, hogy április első hetében 10 százalékkal drágult az üzemanyag. A három olajcég a felszólítás nyomán levélben kérte Mihail Fradkov orosz miniszterelnököt, lépjen fel a tulajdonjogaikat érintő fenyegetés ellen.

Európában terjeszkednének a kínai autógyárak

Miközben a világ nagy autógyártói legújabb modelljeikkel jelentkeznek a sanghaji autókiállításon, a kínai autógyárak európai terjeszkedésre készülnek.

A legnagyobb akvizíciók

Vásárló Célpont Év Érték* Vivendi Seagram 2000 24,2 Grand Metropolitan Guinness 1997 16,2 Pernod Ricard Allied Domecq 14,2 Diageo Seagram** 2000 5,0 Pernod Ricard Seagram*** 2000 3,2 Hite Brewery Jinro 2005 3,1 Bacardi Sidney Frank Importing 2004 2,0 Scottish & Newcastle Hartwall Oyj Abp 2002 1,7 *milliárd dollár **a Seagram 61 százaléka ***a Seagram 39 százaléka Forrás: Wall Street Journal

Megnyugtatta a piacokat az Intel eredménye

A hordozható számítógépekben használt chipek iránti kereslet bővülése nyomán a vártnál jobban nőtt az Intel nyeresége az első negyedévben.