Gáti Tibor

Félmilliárd dollárral készül Kínába a Shell

A világ harmadik legnagyobb tőzsdén jegyzett olajvállalata, a brit–holland Royal Dutch Shell idén 500 millió dollárt kíván befektetni Kínában. A csoport eddig 3,5 milliárd dollárt invesztált az ázsiai országban, de tovább kívánja növelni súlyát – mondta sajtóértekezletén Lim Ho-kuang, a Shell kínai vállalatának elnöke. A cég 4,3 milliárd dollár értékű olajfeldolgozó vegyesvállalatot működtet a China National Offshore Oil Corp.-pal (CNOOC), Ausztráliából szerezve be a nyersanyagot. A Shellen kívül más olajcégek, így a BP Plc és az Exxon Mobil Corp. is részt vesznek ottani vegyesvállalatokban, amelyek olajfinomítástól töltőállomások üzemeltetéséig a legkülönbözőbb tevékenységekkel foglalkoznak. Kína a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történt csatlakozásakor vállalta, hogy megnyitja üzemanyagpiacát a nemzetközi vállalatok előtt.

Erősödik az infláció a fejlett világban

Januárban 3 százalékra nőtt az átlagos infláció az OECD-tagországokban az energiaárak emelkedése nyomán. A balti államoknak a gyors áremelkedések miatt egyelőre nincs esélyük az euró átvételére.

Elkerülhetetlen a leépítés a Volkswagennél

Miközben a Volkswagennek minden ötödik németországi alkalmazottját el kell bocsátania, az egymással versengő luxusmárkáknak jól megy: a Mercedes és a BMW értékesítése két számjegyű ütemben növekszik.

Felgyorsult a feldolgozóipar növekedése az USA-ban

Az USA-ban a januári 54,8-ról 56,7 pontra nőtt februárban az Institute for Supply Management (ISM) kutatóintézet feldolgozóipari indexe, ami a szektor növekedésének gyorsulását jelzi. Az index értéke november óta a legmagasabb és meghaladta a várakozásokat. A foglalkoztatás, a kibocsátás és a megrendelésállomány egyaránt emelkedett. A beszerzési árak csökkentek, a továbbra is magas energiaárak azonban az elemzők szerint továbbra is kockázatot jelentenek. Az új megrendelések részindexe a januári 58,0-ról 61,9 pontra nőtt, ami 2004. december óta a legmagasabb. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint januárban a vártnál gyorsabban, 0,7 százalékkal emelkedtek a személyi jövedelmek a decemberi 0,5 százalék után. A személyi fogyasztási kiadások (PCE) 0,9 százalékkal nőttek januárban, ami a leggyorsabb ütem július óta, amikor 1,4 százalékos volt a növekedés. Az élelmiszerek és az energiahordozók figyelmen kívül hagyásával számított PCE-index, amit a Fed az egyik legfontosabb mutatónak tekint az infláció alakulása szempontjából, 0,2 százalékkal emelkedett januárban a decemberi 0,1 százalék után. Tavaly januárhoz képest 1,8 százalékos a növekedés, alacsonyabb a decemberi 1,9 százaléknál és ugyancsak elmarad a Fed 1,0–2,0 százalékos célsávjának felső határától.

Megugrott a szlovák folyó fizetési mérleg hiánya

A szlovák folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 111,7 milliárd korona (3,02 milliárd euró) volt, több mint kétszerese az egy évvel korábbi 46 milliárdnak. Ez azonban az elemzők szerint nem jelent problémát, a hiány megugrását ugyanis főként a nagy működőtőke-befektetésekhez, így a francia PSA Peugeot-Citroën nagyszombati és a dél-koreai Hyundai/KIA zsolnai autógyárának felépítéséhez kapcsolódó technológiaimport okozta. Amint az autógyárak megkezdik a termelést és az exportot, radikálisan javulhat a mérleg. Szakértői becslések szerint idén 51 milliárd koronára mérséklődik a folyó fizetési mérleg hiánya, ami a GDP 3,3 százalékának felel meg. A pozsonyi pénzügyminisztérium jelentése szerint a költségvetés február végén 6,35 milliárd korona többletet mutatott. A múlt év hasonló időszakában 1,11 milliárd korona volt a hiány.

Brüsszeli figyelmeztetés Varsónak

Az Európai Bizottság várhatóan szerdán figyelmeztetni fogja a lengyel kormányt: politikai okok miatt meghiúsulhat az a terve, hogy az euró bevezetéséhez szükséges szintre csökkentse az államháztartási hiányt. A Reuters által megszerzett dokumentum szerint Lengyelország nem fogja tudni teljesíteni a konvergenciaprogramban vállalt célkitűzését, hogy 2007-re az előírt 3 százalékra csökkentse a GDP-arányos deficitet, mivel a kisebbségi kormány nem lesz képes megvalósítani az ehhez szükséges intézkedéseket. Nem kizárt azonban, hogy a bizottság még módosítja a szöveget, mielőtt nyilvánosságra hozza és megküldi a tagországok pénzügyminisztereinek, akik a végső állásfoglalást meghozzák a kérdésben. A tervezet szerint a bizottság felgyorsíthatja a túlzott deficit miatti eljárást, amelynek keretében deficitcsökkentési célokat határozhat meg Lengyelország számára. A 2004-ben uniós taggá vált tíz ország közül Lengyelország az egyetlen, amely konvergenciaprogramjában nem jelölt meg hivatalos céldátumot az euró bevezetésére. A bizottság emellett a héten Németországgal szemben is felgyorsítja az eljárást a túlzott deficit miatt, amely így a szankciók kiszabása előtti utolsó szakaszba lép. A szerdán elfogadandó tervezet értelmében Berlin 2007-ig kap időt a hiány 3 százalék alá szorítására. A német államháztartási hiány 2002 óta minden évben túllépi a 3 százalékos plafont, de 2005-ben 3,3 százalékra mérsékelték az egy évvel korábbi 3,7 százalékról. A koalíciós kormány által elfogadott költségvetési tervezet idén is 3,3 százalékkal számol, amit jövőre 2,5 százalékra akarnak leszorítani.

Bizonytalan műtárgysors

Oroszország birtokában, mint Anatolij Vilkov, az orosz nemzeti kulturális örökségi hivatal vezetőhelyettese közölte, 249 ezer műtárgy, több mint 260 ezer archív okirat, 1,25 millió könyv és egyéb publikáció van, amelyeket Németországból vittek el háborús jóvátétel címén. A moszkvai Puskin-múzeumban például tavaly áprilisban – nem sokkal a Németország fölött aratott második világháborús győzelem 60. évfordulója előtt – nyílt meg ezekből az a kiállítás, amelyen 552 ókori műtárgy, köztük görög bronztárgyak, vázák, etruszk szobrok, csontból faragott kopt amulettek, festett római falmaradványok voltak láthatók. Az időzítés is azt mutatja, hogy Moszkva ezeket győzelmi trófeáknak tekinti, amit nemcsak a német közvélemény, de Christina Weiss, a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány kulturális minisztere is érthetetlennek nevezett. Ezen az sem változtatott, hogy Gerhard Schröder akkori német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt vett részt a moszkvai évfordulós ünnepségen a történelmi megbékélés jegyében. Németország – más országokkal együtt – már hosszabb ideje sürgeti a szerintük törvényellenesen lefoglalt gyűjtemények visszaszolgáltatását. Irina Antonova, a Puskin-múzeum igazgatója szerint a bírálóknak hálásaknak kellene lenniük azért az öt és fél évig tartó grandiózus munkáért, amit a kiállítás kurátorai és a restaurátorok végeztek annak érdekében, hogy a berlini állatkert közelében lévő bunker romjai alatt talált műtárgyak kiállíthatóak legyenek. Az orosz illetékesek még tárgyalni sem hajlandók a Németországból származó értékek visszaszolgáltatásáról, az Oroszországban érvényes jogszabályok értelmében a háborús jóvátétel címén elvitt tárgyak nem adhatók vissza, csak a felhatalmazás nélkül elraboltak. Az orosz fél emellett ezek esetében is fenntartja a jogot, hogy minden egyes tételről egyenként döntsön.

Szolgáltató központot hoz létre Magyarországon az InBev

A világ legnagyobb sörgyártója, a belga InBev a korábban megkezdett költségcsökkentés keretében átszervezéseket hajt végre Európában. Ennek keretében 2006 első felében bizonyos tevékenységeket kiszerveznek, az exporttal kapcsolatos szolgáltatásokra viszont új központot hoznak létre, várhatóan Magyarországon, ahol a csoport a Borsodi Sörgyár Rt. tulajdonosaként van jelen. A helyszínről még ebben a félévben születik meg a végleges döntés. Az InBev összesen 360 adminisztratív állást szüntet meg a kontinensen, ezen belül 149-et Belgiumban, 125-öt Németországban, 30-at Magyarországon és 13-at Luxemburgban. Magyarországon ugyanakkor az új központ révén 188, Csehországban pedig 107 új munkahelyet hoznak létre. Felipe Dutra pénzügyi igazgató sajtótájékoztatóján mindazonáltal nem zárta ki, hogy üzembezárásokra is sor kerülhet, miután Nyugat-Európában a fogyasztók sör helyett mindinkább bort és égetett szeszes italokat isznak, és tavaly 1,4 százalékkal csökkent az organikus árbevétel. A csoportnak jelenleg 120 sörgyára van Európában. Az InBev a pénteken közzétett adatok szerint 26 százalékkal, 904 millió euróra növelte tavaly nettó nyereségét, némileg elmaradva az 1,09 milliárd körüli elemzői várakozásoktól, EBITDA-eredménye azonban 15 százalékkal, 3,34 milliárd euróra emelkedett, kissé meghaladva a 3,2 milliárdos prognózist. Az árbevétel 37 százalékkal emelkedett, ami főként a feltörekvő piacoknak köszönhető. A csoport árbevételének több mint felét realizálja Nyugat-Európában. Latin-Amerikában 7,5 százalékkal, Kínában 10 százalékkal, Kelet- és Közép-Európában 11 százalékkal több sört értékesítettek. Az EBITDA-nyereségráta tavaly 26,1-ről 28,6 százalékra nőtt, és a költségcsökkentésre azért van szükség, hogy 2007 végére elérjék a célul kitűzött 30 százalékot.

Nőtt vagy csökkent az orosz fegyverexport?

Az orosz fegyverexport értéke évente egymilliárd dollárral emelkedett azóta, hogy a Roszvooruzsenyije és a Promexport összevonásával 2001 novemberében egyetlen állami ügynökséget hoztak létre Roszoboronekszport néven, noha a független szakértők a globális fegyverpiac zsugorodása miatt minden évben visszaesést jósoltak – írja cikkében a Kommerszant. A növekedéssel kapcsolatos kétségek azonban most a korábbiaknál megalapozottabbnak tűnnek, miután a hivatalos szervek az elmúlt hónapokban többször is fölfelé módosították a 2005-ös exportra vonatkozó adatokat. Az orosz Szövetségi Katonai és Technikai Együttműködési Hivatal november végén 5,1 milliárd dolláros adatot közölt, ami 700 millió dolláros visszaesést jelent az előző évhez képest. December 28-án azonban Putyin elnök már 5,3 milliárdos összegről beszélt, Szergej Ivanov védelmi miniszter január 18-án pedig végső adatként már 6 milliárd dollárról. Február elején azonban Mihail Dmitrijev, az említett hivatal vezetője 6,126 milliárd dollárról számolt be, ami azt jelenti, hogy az első bejelentéshez képest több mint egymilliárd dollárral nőtt az összeg. A módosításokat esetleg lehet az év utolsó heteiben történt ügyletekkel magyarázni, de valószínűbb, hogy kozmetikázták az adatokat annak érdekében, hogy eladási rekordról számolhassanak be. A hivatalos statisztikák eddig a legmegbízhatóbb forrásnak számítottak, a független orosz elemzők szerint azonban ezúttal kételkedni kell az adatok hitelességében. A 2005-ös év legnagyobb vívmánya ugyanakkor az elkövetkező évekre szóló megrendelések összegének megugrása. Ivanov január 18-án közölte, hogy az összeg a korábbi években szokásos 15-16 milliárdról 22 milliárd dollárra ugrott, Dmitrijev pedig február 9-én már 23 milliárdról beszélt, ami már megközelíti a szovjet időkben megszokott szintet. Kérdés azonban – jegyzi meg a Kommerszant –, hogy az elmúlt időszakban jelentős hanyatlásnak indult orosz hadiipar teljesíteni tudja-e ezeket a megrendeléseket.