Januárban tovább gyorsult a infláció a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 tagországában: a decemberi 2,7 után 3,0 százalék volt az éves érték, havi szinten 0,3 százalékkal emelkedtek az árak a decemberi stagnálás után – derül ki a szervezet tegnap közzétett adataiból. Ez már a második egymást követő hónap volt, amikor a ráta emelkedett, ezt megelőzően októberben és novemberben lassult a szeptemberi 3,3 százalékhoz képest. Az emelkedés oka jórészt az energiahordozók drágulásának felgyorsulása: ezek ára a januárig tartó 12 hónapban 16,7 százalékkal nőtt, míg a decemberig tartó 12 hónapban csak 12,3 százalékkal. A tagországok közül az USA-ban emelkedtek a leggyorsabban a fogyasztói árak, a 12 havi infláció a decemberi 3,4-ről 4 százalékra ugrott. Az eurózónában és Nagy-Britanniában 2,4 százalék volt az érték. Az energiaárak emelkedése mindazonáltal még nem gyűrűzött át a gazdaságok egészére: az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 1,9-ről 1,8 százalékra lassult az OECD-ben.
A gyorsan növekvő balti államokban a magas infláció a legfőbb akadálya annak, hogy az általuk tervezett időben bevezethessék az eurót. Ennek feltétele ugyanis az, hogy az áremelkedés üteme a csatlakozást megelőző 12 hónapban legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlagos inflációját. Ez jelenleg 2,6 százalék körül van, miközben januárban Lettországban 7,5, Litvániában 3,5, Észtországban 4,6 százalékos volt az infláció. Lettországban a 2004. májusi uniós csatlakozás után ugrottak meg a fogyasztói árak, így a lakosság körében nem népszerű a kormány terve, hogy 2008-ban – egy évvel a másik két balti állam után – bevezetik az eurót. Hasonló a helyzet a másik két balti államban is: a legfrissebb felmérések szerint Litvániában és Észtországban egyaránt a lakosság 51 százaléka ellenzi a lépést, amire a jelek szerint nem is fog sor kerülni a jövő év elején. Az infláció tekintetében Oroszország sem lóg ki a sorból: februárban 1,7 százalékos volt a havi áremelkedés az alapvető fogyasztási cikkek ugrásszerű drágulása miatt, így az év első két hónapjában 4,1 százalékkal nőttek az árak és egyre kevesebb az esély arra, hogy az idén egyszámjegyű legyen az infláció.
Gáti Tibor