Gáti Tibor

Gyenge évet zárt tavaly Hollywood

Az értékesítési költségek emelkedése és a jegyeladások visszaesése tavaly erősen megviselte a hollywoodi stúdiók pénzügyi mérlegét, rávilágítva a filmipart fenyegető veszélyekre – derül ki a jelentősebb hollywoodi film- és tévéforgalmazó cégeket tömörítő Motion Picture Association of America (MPAA) jelentéséből. A filmforgalmazásból származó összes bevétel az Egyesült Államokban tavaly 6 százalékkal, 8,99 milliárd dollárra csökkent, a globális forgalmazásból származó bevétel a 2004-ben elért rekordösszegű 25,23 milliárdról 23,24 milliárd dollárra esett. A visszaesés szakértők szerint több tényezőre vezethető vissza, így a filmek gyengébb színvonalára, a videojátékok, a dvd-k és az internet által támasztott versenyre és az illegális terjesztésre. Az összes mozilátogató száma tavaly 8,7 százalékkal, 1,4 milliárdra esett az USA-ban, így már a harmadik egymást követő évben csökkent az érdeklődés. Az átlagos jegyár 3,2 százalékkal, 6,41 dollárra nőtt. Egy film elkészítése átlagosan 60 millió dollár volt az egy évvel korábbi 62,4 millió dollár után, de a marketingköltségek tavaly 5,2 százalékkal, 36,2 millió dollárra emelkedtek a 2004-es 34,4 millióról. Így egy film elkészítésének teljes ára a marketinggel együtt 96,2 millió dollár volt, közel kétszer annyi, mint 1995-ben és több mint négyszer annyi, mint 1985-ben.

Megszaporodtak a milliárdosok a világban

A globális gazdasági fellendülés és a tőzsdék szárnyalása eredményeképpen tavaly minden eddiginél többen mondhatták el magukról, hogy magánvagyonuk értéke 2005-ben meghaladta az egymilliárd dollárt, és természetesen vagyonuk együttes összege is nőtt – derül ki a Forbes magazin most közzétett listájából. A milliárdosok száma tavaly 15 százalékkal, azaz 102 fővel, 793-ra nőtt, együttes vagyonuk 18 százalékkal, 2600 milliárd dollárra emelkedett, aminek közel fele, 1100 milliárd a 371 amerikai milliárdos tulajdonában van. Az európai milliárdosok együttes vagyona 802 milliárd dollár. A listát immár tizenkettedik éve Bill Gates, a Microsoft alapító elnöke vezeti 50 milliárd dolláros vagyonnal, és a befektető Warren Buffett is megőrizte második helyét. A leggazdagabb európai Ingvar Kamprad, az Ikea 79 éves alapítója, a leggazdagabb európaiak között van még Bernard Arnault, aki most először került fel a tízes listára, Theo Albrecht, az Aldi szupermarketlánc tulajdonosa és Liliane Bettencourt, a L’Oreal legnagyobb részvényese. A listán 33 orosz milliárdos található, héttel több, mint 2004-ben, összvagyonuk 172 milliárd dollár, többségük az olaj- és gázbizniszben gazdagodott meg. A jelek szerint volt, aki pótolja a Hodorkovszkij által hagyott űrt. A jelenleg börtönbüntetését töltő egykori Jukosz-vezér azonban a Forbes becslése szerint még mindig közel 500 millió dollár tulajdonosa. Ugyancsak az olajüzletnek köszönheti vagyonát a 11 szaúdi milliárdos, akik együttesen 68 milliárd dollár fölött rendelkeznek. Az ázsiai országok közül India átvette a vezetést Japántól: a 23 indiai milliárdos együttesen 99 milliárd dollárral rendelkezik, míg a 27 japán csak 67 milliárddal. A városok tekintetében New York vezet, ahol 40 milliárdos él, Moszkva a második 25, London a harmadik 23 milliárdossal. A milliárdosok több mint fele nem örökölte, hanem maga szerezte vagyonát, a listán található 78 nő közül azonban csak hat mondhatja ezt el magáról.

A leggazdagabbak

Név Állampolgárság Vagyon* Cég/Ágazat 1.William Gates USA 50,0 Microsoft 2. Warren Buffet USA 42,0 Berkshire Hathaway 3. Carlos Slim Helu Mexiko 30,0 távközlés 4. Ingvar Kamprad Svédország 28,0 Ikea 5. Lakshmi Mittal India 23,5 acél 6. Paul Allen USA 22,0 Microsoft, egyéb befektetések 7. Bernard Arnault Franciaország 21,5 LVMH 8. Alwalid Bin Talal Alsaud Szaúd-Arábia 20,0 befektetések 9. Kenneth Tomson és családja Kanada 19,6 kiadó 10. Li Ka-shing Hongkong 18,8 vegyes *milliárd dollár Forrás: Forbes

Fordulat a japán monetáris politikában

A japán jegybank megszigorította eddigi szuperenyhe monetáris politikáját, miután egyértelművé vált, hogy véget ért a defláció hét évig tartó korszaka.

Spanyolország megnyitja munkaerőpiacát

Spanyolország május elsejétől megnyitja piacát az új uniós tagországok munkavállalói előtt – jelentette be tegnap Madridban José Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök. A lépés meggyőződésünk szerint kedvező hatással lesz a spanyol gazdaságra – közölte a kormányfő, aki előtte Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnökkel tárgyalt. Az országban igen magas a munkanélküliség – a tavalyi negyedik negyedévben 8,7 százalékos volt – és sokan aggódnak, hogy a munkaerőpiac megnyitása megnehezíti az állástalanok számának csökkentését. A svéd és a brit példa azonban azt mutatja, hogy ezek a félelmek alaptalanok – mondta Zapatero. E két országon kívül Írország is megszüntette a korlátozásokat a csatlakozás után a közép- és kelet-európai új tagországok munkavállalóival szemben.

Prága és Pozsony rekordsebességre kapcsolt

A gyors ütemben bővülő autóiparnak és az eurózónában megkezdődött fellendülésnek köszönhetően ugrásszerű növekedésnek indult a tavalyi negyedik negyedévben a cseh és a szlovák gazdaság. Csehországban a prágai statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint 6,9 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben, jóval meghaladva az elemzők által várt 5 százalékot. A növekedés fő mozgatója az erőteljes export volt, aminek nyomán tavaly első ízben szufficitet mutatott a cseh külkereskedelmi mérleg. Ebben döntő szerepet játszott az autóipar: a japán Toyota és a francia PSA Peugeot-Citroën közös gyára tavaly kezdte meg a termelést Kolínban, a Volkswagen (VW) tulajdonában álló Skoda Auto pedig évről évre több autót gyárt. Szlovákiában a statisztikai hivatal további 0,1 százalékponttal, 7,6 százalékra módosította a már korábban bejelentett impozáns negyedik negyedévi GDP-növekedési adatot. A gazdaság dinamikáját főként a beruházások és a lakossági fogyasztás erőteljes növekedése táplálta, amihez hozzájárult, hogy a reálbérek tavaly 6,3 százalékkal emelkedtek. A termelékenység növekedése ugyanakkor az egy évvel korábbi 5,2-ről 3,7 százalékra lassult, ami növeli az infláció kockázatát. Az autógyártás itt is gyors ütemben bővül: a PSA idén nyitja meg üzemét Nagyszombatban, a Hyundai/Kia zsolnai gyára jövőre kezdi meg a termelést. A VW pozsonyi üzeme már eddig is hozzájárult az export növekedéséhez. Az erős negyedik negyedévi növekedés következtében a múlt év egészében mindkét országban 6 százalékkal bővült a GDP, ami lényegesen gyorsabb a Magyarországon és Lengyelországban tavaly regisztrált 4,1, illetve 3,2 százaléknál. A Moody’s tegnap közölte, hogy várhatóan javítani fogja az ország hitelkockázati besorolását, mivel az ERM II árfolyam-mechanizmusban való részvétel erősíti a korona stabilitását. A hitelminősítő egyúttal bejelentette, hogy hasonló okokból stabilról pozitívra módosította Ciprus, Észtország, Lettország, Málta és Szlovénia besorolásának kilátásait.

Nem tudja megismételni tavalyi eredményét az E.On

Idén 3,4 milliárd euró körüli nettó nyereségre számít az E.On német közműcsoport, ami kevesebb mint fele a tavalyi 7,4 milliárdnak – közölte tegnapi sajtóértekezletén Wulf Bernotat vezérigazgató. Ennek oka, hogy a vagyoneladásból kevesebb bevételre számítanak és az áramtermelő üzletág nyeresége sem fog a tavalyihoz hasonló mértékben nőni. A bejelentést követően esett az E.On részvényeinek árfolyama, a befektetőknek az is csalódást okozott, hogy a csoport a kamatfizetés és adózás előtti profitnak (EBIT) csak szerény növekedésére számít idén a tavalyi 8 százalékos bővülés után. Az üzemi eredmény terén viszont további jelentős javulásra számít a csoport, mindenekelőtt az áram- és a gázüzletág révén. Ebben nem kis szerepet kap a magyarországi akvizíció, a Mol földgáztároló és földgázellátó üzletágának megvétele is. (Magyarországon az E.On emellett a Dédász, a Titász és az Édász áramszolgáltatók, valamint a Kögáz és Ddgáz gázszolgáltatók tulajdonosa.) A cég továbbra sem mond le az Endesa megvételéről – hangsúlyozta Bernotat –, ezzel azonban nem oszlatta el a befektetők aggályát, hogy a cég a korábbinál többet lesz kénytelen ajánlani a spanyol áramtermelőért. Az E.On a múlt hónapban 29,1 milliárd eurót kínált az Endesáért, túllicitálva a Gas Natural spanyol gáztermelő cég ajánlatát (NAPI Gazdaság, 2006. február 22., 5. oldal), a madridi kormány azonban ellenzi a külföldi felvásárlást – amire magyarázatot követel az Európai Bizottság.

E.On-adatok

(milliárd euró) 2004 2005 Árbevétel 46,742 56,399 EBITDA 9,741 10,272 EBIT 6,787 7,333 Adózott eredmény 4,339 7,407 Forrás: Bloomberg

Uniós eljárás indul Varsó ellen

Az Európai Bizottság (EB) kettős eljárást indított Lengyelországgal szemben, amiért az megsérti a belső piacra és a versenyre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy akadályozza az olasz UniCredit tulajdonában álló lengyel Pekao és a német HVB-hez tartozó BHP egyesülését. A belső piacra vonatkozó szabályok megsértése ügyében Brüsszel tegnap hivatalos jegyzékben tájékoztatta a lengyel kormányt arról, hogy eljárást indított ellene. Varsónak két hónapja van a válaszra, ha ez Brüsszelt nem elégíti ki, akkor először állásfoglalást tesz közzé, ezt követően pedig az EU bíróságához fordul. A versenyre vonatkozó szabály megsértése miatt Brüsszel külön levelet intézett Varsóhoz, amelyre két héten belül vár választ. Varsó mindemellett a túlzott költségvetési deficit ügyében is fellépésre számíthat az unió részéről. Az uniós pénzügyminiszterek a Bloomberg értesülése szerint a jövő héten hagyják jóvá azt a dokumentumot, amely a költségvetési kiadások csökkentését és a nyugdíjrendszer reformját sürgeti Lengyelországban.