Oroszország birtokában, mint Anatolij Vilkov, az orosz nemzeti kulturális örökségi hivatal vezetőhelyettese közölte, 249 ezer műtárgy, több mint 260 ezer archív okirat, 1,25 millió könyv és egyéb publikáció van, amelyeket Németországból vittek el háborús jóvátétel címén. A moszkvai Puskin-múzeumban például tavaly áprilisban – nem sokkal a Németország fölött aratott második világháborús győzelem 60. évfordulója előtt – nyílt meg ezekből az a kiállítás, amelyen 552 ókori műtárgy, köztük görög bronztárgyak, vázák, etruszk szobrok, csontból faragott kopt amulettek, festett római falmaradványok voltak láthatók. Az időzítés is azt mutatja, hogy Moszkva ezeket győzelmi trófeáknak tekinti, amit nemcsak a német közvélemény, de Christina Weiss, a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány kulturális minisztere is érthetetlennek nevezett. Ezen az sem változtatott, hogy Gerhard Schröder akkori német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt vett részt a moszkvai évfordulós ünnepségen a történelmi megbékélés jegyében.
Németország – más országokkal együtt – már hosszabb ideje sürgeti a szerintük törvényellenesen lefoglalt gyűjtemények visszaszolgáltatását. Irina Antonova, a Puskin-múzeum igazgatója szerint a bírálóknak hálásaknak kellene lenniük azért az öt és fél évig tartó grandiózus munkáért, amit a kiállítás kurátorai és a restaurátorok végeztek annak érdekében, hogy a berlini állatkert közelében lévő bunker romjai alatt talált műtárgyak kiállíthatóak legyenek. Az orosz illetékesek még tárgyalni sem hajlandók a Németországból származó értékek visszaszolgáltatásáról, az Oroszországban érvényes jogszabályok értelmében a háborús jóvátétel címén elvitt tárgyak nem adhatók vissza, csak a felhatalmazás nélkül elraboltak. Az orosz fél emellett ezek esetében is fenntartja a jogot, hogy minden egyes tételről egyenként döntsön.
Gáti Tibor