BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

F. Emese Szabó

01.
23.
00:00

A lógós diáknak is vissza kell fizetnie a támogatást

Szerződést köt az állam a felsőoktatásban költségtérítéssel tanuló diákokkal, a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk − mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek. Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felerészben támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig − a végzés utáni húsz évben bármikor − Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évi több százezer forint támogatást − ez vonatkozik arra is, ha a diák nem fejezi be időben a tanulmányait, ám azoknak, akik nem tudnak diplomát szerezni, csak a támogatás felét kell visszafizetniük. Azoknak a nőknek, akik három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
01.
23.
00:00

Előkészületben van az Európai Diákhitel

Egyfajta \"tűzfallal\" kell elválasztani a már bevált Diákhitelt a most bevezetésre kerülő Diákhitel 2 konstrukciótól − mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. (DK) vezérigazgatója. Erre azért van szükség, mert alapvetően különböző pénzügyi konstrukcióról és két kockázati közösségről van szó. Míg a Diákhitel önfenntartó és a hallgatók kockázatközösségére épül, addig a Diákhitel 2 esetében az állami szerepvállalásnak és garanciának jut meghatározó szerep.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
01.
23.
00:00

Ingatlant nem, autót már vettünk tavaly

Tavaly összesen 79,5 milliárd forint illetéket fizettek be a magánszemélyek, ami tízmilliárd forinttal, 12,6 százalékkal marad el a tavalyelőtti bevételektől. Annak ellenére, hogy az öröklés és az ajándékozás egyenesági rokonok között illetékmentes lett 2010 közepétől, csak az ajándékozásnál mutatkozott meg az adatokban. Itt ugyanis jelentős csökkenés volt megfigyelhető − 1,95 milliárd forint után 1,26 milliárd jött be −, míg az öröklésnél 3,9 milliárd forint után tavaly 4,9 milliárd forint volt a többlet.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
01.
23.
00:00

Pörög a bevásárlóturizmus

Eltérően alakult a bevásárlóturizmus a határ menti megyékben. Románia EU-csatlakozása óta folyamatosan csökken a bevásárlóturizmus Békés megyében, ugyanis a fogyasztói árak között ma már nincs nagy különbség. Érzékenyen reagálnak a forint−euró árfolyammozgásra azok a szlovák állampolgárok, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyével szomszédos felvidéki településeken élnek. Amikor egy euróért 320 forintnál is többet adtak, a Miskolctól csaknem kilencven kilométerre lévő Kassáról is átautóztak bevásárolni a borsodi megyeszékhelyre. Győrben főként a hipermarketekben érezhető a szlovák vásárlók jelenléte. Vas megyében viszont évek óta egyre kevesebb az euróját forintra váltó turista, ez leginkább annak tudható be, hogy a határ túloldalán lévő szupermarketekben állandóak az akciók, így sokszor a kint dolgozó magyarok is inkább ott vásárolnak. A benzinturizmus a forintgyengülés vagy -erősödés függvénye: jelenleg Ausztriában érdemesebb tankolni, ugyanis a határszélen 1,38 euró egy liter 95-ös benzin, így a forintot átváltva is olcsóbb, mint Magyarországon.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
01.
23.
00:00

Hová lett a szittya virtus?

A magyar kormány, és annak feje nem is olyan régen még remegő szájszéllel védte a magyar adószuverenitást − kissé érthetetlen vehemenciával. Mint az unió soros elnökének miniszterelnöke igyekezett leszögezni, senki sem avatkozhat bele a mi adópolitikánkba, mert ez annyira belügy, mint Pintér Sándor homlokránca. Mindezt úgy, hogy az Orbán előtt lévő plexin virított a Strong Europe felirat. Mindegy, a magyar mindenhol magyar, márpedig évszázadok óta tudjuk, hogy azt nem ildomos bántani.

Szerző(k):
F. Emese Szabó