Egyfajta \"tűzfallal\" kell elválasztani a már bevált Diákhitelt a most bevezetésre kerülő Diákhitel 2 konstrukciótól − mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. (DK) vezérigazgatója. Erre azért van szükség, mert alapvetően különböző pénzügyi konstrukcióról és két kockázati közösségről van szó. Míg a Diákhitel önfenntartó és a hallgatók kockázatközösségére épül, addig a Diákhitel 2 esetében az állami szerepvállalásnak és garanciának jut meghatározó szerep.
A Diákhitel finanszírozásából egyharmad-egyharmad arányban részesedik az EIB, a Magyar Fejlesztési Bank és a saját kötvénykibocsátás. Idén újabb 40 milliárd forint értékű kötvényprogramot tervez a DK, de az új Diákhitel 2-höz szükséges forrásokat − várhatóan 15 milliárd forintot − az indulás évében teljes egészében banki hitelből fedezik majd.
Az elmúlt napokban fellángolt vitákkal kapcsolatban Bugár Csaba elmondta, hogy sok félreértés övezi a hitelezés megújítását és átalakítását. A szabad felhasználású Diákhitel ezután sem szűnik meg − és ezt minden hallgató felveheti. A hallgatói hitel bebukási aránya a várt 15 százalék helyett mindössze három százalék lett, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítmény. A jelenleg 240 milliárd forintos hitelállományból csak hatmilliárd számít rossznak. A felvett diákhitelek törlesztése nem jelent elviselhetetlen terhet: a hitelek közel harmadát hét év alatt már törlesztették a végzett hallgatók.
Az előkészítés végső fázisában van az úgynevezett Európai Diákhitel. Az unió által is támogatott új konstrukcióban a mesterképzésben részt vevő hallgatók a tervek szerint évente legfeljebb 15-17,5 ezer euró hitelt vehetnének fel − nem egy erre szakosodott szervezettől, hanem kereskedelmi bankoktól. A hitelekre speciális uniós garancia lenne érvényben, így a pénzintézetek vélhetően örömmel hiteleznék meg a mesterképzésben részt vevő diákokat.
