BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

F. Emese Szabó

10.
18.
00:00

Nem jön össze az adótöbblet

Nem teljesen egyértelmű, honnan szeretne a kormány nagyjából 300 milliárd forint plusz adóbevételt szerezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítségével. Azt már Brüsszel sem hitte el, hogy a pénztárgépek chipesítésével 95 milliárd forint jön be azonnal. Szakértők szerint az átalakítás első körben mindössze pluszinformációt ad a hatóságnak, amelyet fel lehet használni, de pénz még nem jön be ebből automatikusan. Az itt megálmodott 95 milliárd forint mellett nyáron 140 milliárdot tervezett be a kormány a hatékonyabb adóellenőrzés révén, s ezt most újabb 60 milliárddal fejelte meg Matolcsy. A gond ezzel nem az, hogy lehetetlen feladat recesszióban ennyi plusz adóbevételt összeszedni. A hatóság éves szinten nagyjából kilencezer-milliárd forint adót szed be, vagyis ehhez képest a 300 milliárd nem sok.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
10.
18.
00:00

Szakszervezeteket lehetetleníthet el a kormány.

Gőzerővel indult el a Magyar Kormánytisztviselői Kar kiépítése − bár a testület már júliusban megalakult, csak szeptember közepén kezdték el a kampányt, amelyben a tagságot és a közgyűlést megválasztják. A szervezet bemutatkozójából kiderül, hogy a kar a kormánytisztviselők érdekvédelmi szerve lesz, az érintetteket szeptember végén tájékoztatták arról, hogy kikre lehet szavazni, illetve hogyan válhat bárki jelöltté. Szavazni október második felében lehet, a megválasztottak pedig november elején kezdhetik meg a munkát.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
10.
17.
00:00

Hatezer potenciális csalót kapott el a NAV

Szeptember végéig 700 olyan céglovagot kapott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az új ellenőrzési megoldásoknak köszönhetően, amely meg sem kezdhette működését. Emellett több mint 6000 fiktív társaságnak kell felhagynia \"tevékenységével\". Az adóregisztrációs eljárás során a NAV azokat a cégeket vizsgálja, amelyek még nem kezdték meg működésüket, illetve amelyek vezetői változtak. Ilyenkor a gyanús elemek egyszerűen nem kapnak adószámot − tipikusan ilyen, ha egy cégvezető nagy cégbedöntő hírében áll. Az adóregisztrációs eljárás végén adószámot kapott társaságok következő szűrése a kockázatelemzési eljárás. A NAV eddig 26 ezer kérdőívet küldött ki a gazdálkodók személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából. Csaknem ötezer esetben kezdeményezte az adóhatóság az adószám törlését vagy felfüggesztését, mert az adott vállalkozás vagy nem küldte vissza a kérdőívet, vagy nem volt megtalálható a bejelentett címen. Persze a visszaküldés sem garancia, ezek közül több mint ezer cég került fokozott adóhatósági felügyelet alá. Az esetek 90 százalékában ez havi bevallási kötelezettséget jelent, célja, hogy az esetleges csalások szinte rögtön kiderüljenek és a cégek ne tudják komolyan megcsapolni az államkasszát. Hogy a kockázatelemzési eljárás eredményeként kiszűrt hatezer cég tulajdonosai, vezetői korábban mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, azt jól mutatja, hogy az érintettek korábban átlagosan három társaságban voltak érdekeltek, átlagosan 16,1 millió forint adót nem fizettek be és 31,5 millió forint értékű uniós beszerzést titkoltak el − ez összesen majd százmilliárd forint adókülönbözet és 180 milliárd forint eltitkolt beszerzés. E vállalkozások több mint negyede egyébként ma már nem működik. Többségük fantomcég vagy felszámolás alatt álló társaság. Az ellenőrzött cégeknél egyenként átlagosan 22,6 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg korábban a revizorok.

Szerző(k):
F. Emese Szabó