F. Emese Szabó

Csábító a gyed extra, de fontos előrelátónak lenni

Heteken belül kiderül, pontosan mit is ért a kormány a \"gyed extra\" fogalma alatt. A korábban meglengetett ígéretek szerint január elsejétől alakul át a gyermekek után járó kedvezmények szabályozása, ennek révén pedig olyan rendszer jön létre, amelyben nem ér fel büntetéssel, ha egy anya idejekorán vissza akar menni dolgozni. A jelenlegi támogatási rendszer szerint a szülést követően a terhességi gyermekágyi segélyt kapja az anya (ez 168 napig jár, mértéke a korábbi munkabértől függ). Ezt követően a gyerek kétéves koráig jár a gyed, amely szintén a munkabérhez igazodik, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyerek kétéves kora után egy évig jár a gyes, ami a mindenkori nyugdíjminimum összege.

Harmincmilliárd sem elég a fejlesztésre

Az uniós programozási időszakban több tízmilliárd forint jutott bölcsődék és óvodák fejlesztésére. A férőhelyek száma így is kevés, a bölcsik esetében különösen.

Csökkenhet a hús áfája jövőre

Kevesebb kivásra és evásra számít a kormány 2014-ben, kis növekedést vár az szja-ban a bértömeg emelkedése miatt. A különadók tíz százalékát adják a bevételeknek, az áfában pedig nem látszik a kedvezményes kulcs kiterjesztésének hatása.

A számok húsáfacsökkentésre utalnak

Kevesebb kivásra és evásra számít a kormány 2014-ben, kis növekedést vár az szja-ban a bértömeg emelkedése miatt. A különadók tíz százalékát adják a bevételeknek, az áfában pedig nem látszik a kedvezményes kulcs kiterjesztésének hatása.

Startolhat az országos szociális nyilvántartás

Ma szavaz az Országgyűlés az országos szociális nyilvántartásról. A javaslat szerint az államkincstár, a kormányhivatalok és az önkormányzatok által nyújtott valamennyi támogatás és juttatás egy közös adatbázisba kerül, legyen szó akár a gyermekek után járó rendszeres és egyedi támogatásokról, akár a rászorultsági elven nyújtott tűzifa-támogatásról vagy közgyógyellátásról.

Kétszer annyi a rossz hitel itt, mint az eurózónában

Magyarországon 14, az eurózóna országaiban átlagosan hét százalék volt a nem teljesítő hitelek (NPL) összesített aránya a teljes hitelállományon belül 2012 végén. A bankok azonban nem követik a Nyugat-Európában már elterjedt hitelportfólió-eladási gyakorlatot, holott az Ernst & Young álláspontja szerint a magyarországi hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk ezen eszközöktől, hogy újra növekedési pályára állhasson a bankszektor. A rosszhitel-portfólió eladásával a bankok kitisztíthatják mérlegüket, csökkenthetik tőkeköltségüket, növelhetik likviditásukat. Nyugat-Európában már fejlett tranzakciós piac működik, de a már a régióban is kialakultak a keretek, például Lengyelországban. A magyarországi pénzintézetek a nem teljesítő hiteleiket csupán esetenként és kisebb csomagokban adják el. Az Ernst & Young korábbi előrejelzése szerint az idén tetőznek a nem teljesítő hitelek az euróövezetben, arányuk elérheti a teljes hitelezés 7,5 százalékát. Jövőre már javulás várható ezen a területen is, 2017-re pedig 4,3 százalékra csökkenhet a rossz hitelek aránya.

Főtaxi: vita a szakszervezeti képviseletről

Folynak a tárgyalások a Főtaxinál a reptéri fuvarok után leadandó összegről, ám vita alakult ki arról, képviselheti-e a taxisokat az egyeztetéseken szakszervezet: Cser Ágnes, a Személyszállításban Dolgozók Szakszervezetének képviseljője, érdek-képviseleti elnök szerint van ilyen jogosítványuk, a Főtaxi vezetése azonban ezt vitatja. A probléma az, hogy a főtaxis járművezetők nem alkalmazottak, hanem franchise-partnerek, illetve azok alkalmazottai. Cser szerint ennek ellenére a szakszervezet jogosult képviselni őket a Főtaxi Zrt.-vel folytatott tárgyalásokon. Vizy András, a Főtaxi szóvivője szerint a franchise-partneri viszonyban értelmezhetetlen a szakszervezeti érdekképviselet, miután ez munkaviszonyhoz kötődik. A szakszervezeti képviselet jogossága azért vált vitás kérdéssé, mert a Főtaxi október 1-jével meg akarja emelni a reptéri fuvarok után leadandó összeget és erről megkezdődtek a tárgyalások. A Főtaxi nem fogadja el tárgyalópartnerként a szakszervezetet.

Megmenekült a Gyulai és a Zalai is

A gyulai önkormányzat 850 millió forintért megvásárolta a felszámolás alatt álló Gyulai Húskombinát eszközeit, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től. Az adásvételi szerződést tegnap írták alá Gyulán. A húskombinát megmentését Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és Varga Jenő felszámolóbiztos is kiemelt eseményként aposztrofálta. Budai szerint ez bizonyítja, hogy az állam is lehet jó gazda, Varga szerint pedig ez az első példa, hogy lehet reorganizációs típusú felszámolással is eredményt elérni. Az eszközöket az önkormányzat a Gyulahúsnak adja majd bérbe. Azért nem csak az állam képes húsüzemet menteni. Érvényes megállapodással zárult ugyanis a Zalai Baromfifeldolgozó értékesítése, a Puten Invest Kft. a szerződéskötést követően november közepén újraindíthatja a pacsai üzemet − közölte a felszámoló TM-Line Zrt. vezérigazgatója, Somogyi Ferenc. A baromfi-feldolgozót második körben mintegy 600 millió forint vételárért hirdették meg, mert az első körben, 720 millió forint értékben meghirdetett nyilvános felhívásra egyetlen pályázat sem érkezett.

Nem lehet törvénnyel szabályozni a határidős fizetést

Nem hozott komoly enyhülést az unió fizetési határidők csökkentésére vonatkozó direktívája. Fél éve lépett hatályba, hogy a fizetési határidő állami megrendelés esetében általánosságban nem lehet több 30, egyéb megrendelők esetében 60 napnál, ám a tagállamok többségének nem sikerül betartania ezeket az előírásokat. Az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén, mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napot. A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot − derül ki az Atradius Hitelbiztosító felméréséből.