Nem hozott komoly enyhülést az unió fizetési határidők csökkentésére vonatkozó direktívája. Fél éve lépett hatályba, hogy a fizetési határidő állami megrendelés esetében általánosságban nem lehet több 30, egyéb megrendelők esetében 60 napnál, ám a tagállamok többségének nem sikerül betartania ezeket az előírásokat. Az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén, mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napot. A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot − derül ki az Atradius Hitelbiztosító felméréséből.
Magyarország júliustól vezette be az új szabályozást − a direktíva maga március közepén lépett életbe −, vagyis egyelőre nem tudni, ért-e valamit, hiszen egy júliusban megkötött szerződéssel kapcsolatban adott esetben még nem is keletkezett fizetési kötelezettség. Arról nem is szólva, hogy bizonyos esetekben 60 nap is meghatározható, s azt sem lehet tudni, mennyire érzi a számláit, megrendeléseit speciálisnak az állami szektor. A magyarországi számlák kifizetése átlagosan majdnem 30 nap alatt megtörténik. Ez meglepően jól hangzik, ám a belföldi számlák ötödét késve fizetik ki, a külföldieknél ez az arány 17,8 százalék .
Külön kimutatás nem áll rendelkezésre, de az egyéb információk arra engednek következtetni, hogy az állami szektor nem a megbízhatók között szerepel. Az állami szektor lejárt tartozása közelíti a százmilliárd forintot. A magyar beszállítóknak így nemcsak a halasztott fizetés idejét, hanem a késedelmet is ki kell böjtölniük − a belföldi ügyletek négyötödét fizetik halasztva.
