Diószegi József

AH: Az internetnek is szerepe lesz

Az Antenna Hungária (AH) a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) hálózatán 2013. október 15-től féléves ingyenes hibrid televíziós (HbbTV) tesztsugárzást indít MinDig TV Plusz néven. A HbbTV (Hybrid Broadcast Broadband TV) a digitális földfelszíni televíziós hálózaton kialakított interaktív szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi szabvány, mely lehetővé teszi, hogy a DVB-T (földfelszíni) vétellel és internetcsatlakozással is rendelkező televíziókészülékeken a lineáris televízió- és rádióprogramok mellett internethálózaton eljuttatott különböző multimédiás tartalmakkal is kiegészüljön a MinDig TV szolgáltatás. A HbbTV technológia Európa jó néhány országában (például Németország, Franciaország, Hollandia, Svájc) már bizonyított és számos népszerű kereskedelmi szolgáltatás működik.

Jövőre kerülhetnek piacra a Rába és a Volvo közös gyártású autóbuszai

Már zajlik az az eljárás a Rába Jármű Kft.-nél, amelynek eredményeként több magyar kisvállalkozás juthat szerephez beszállítóként. Az itthoni tartalom növelése érdekében a Rába beszállítói programot hirdetett magyar kkv-k számára, június 30-ig a várakozásokat meghaladó, összesen több mint háromszáz magyarországi vállalkozás jelezte részvételi szándékát. Egyelőre a beérkezett anyagok feldolgozása folyik, ennek lezárulta után határozzák meg azt a szűkebb kört, amely potenciális beszállító lehet − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a társaság. A Rába azzal számol, hogy a beszállítók köre a volumen növekedésével bővül majd, a multinacionális vállalatok beszállítóikat alapos, szabályozott folyamatban választják ki, ami egy-két évet is igénybe vehet. A cég szerint a szigorú feltételeket teljesítő magyar vállalkozások termékei jó eséllyel bekerülnek majd a Volvo nemzetközi ellátási rendszerébe és lényegesen nagyobb darabszámban juthatnak el a globális piacra, mint ha csak a magyar piacra termelnének.

Folyószámlahitelhez jutnak a vasúttársaságok

A KDB Bank Európa Zrt. és a K&H Bank Zrt. nyújthat folyószámlahitelt a MÁV Zrt.-nek − derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A vasúttársaság összességében 2,6 milliárd forint ilyen hitelkeretre írt ki pályázatot, két − 1, illetve 1,6 milliárd forintos − részben. Az első rész nyertese a KDB Bank lett, mellette a CIB Bank Zrt. és az Erste Bank Hungary Zrt. indult az eljáráson. A második rész esetében pedig a K&H nyert, amelynek itt az Erste volt a versenytársa. A hitelkeretek \"költsége\" összességében 115 millió forint. A Győr−sopron−ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. egy 1,8 milliárd forintos hitelkeretre vonatkozó pályázatot írt ki, amely szintén két (egymilliárd, illetve nyolcszázmillió forintos) részből állt. A GYSEV pályázatának mindkét részét az UniCredit Bank Hungary Zrt. nyerte el − a GYSEV-nek 73 millió forintba kerül majd a hitelkeretek megszerzése. Az első esetben az indulók között volt a KDB és az MKB Bank Zrt., a második részben is ugyanezek a pénzintézetek szálltak ringbe, de mellettük megjelent még a K&H is.

A fő bevásárlók továbbra is sokat tévéznek

Augusztusban a teljes lakosság átlagosan napi négy óra 26 percet tévézett. A nők napi átlagban 40 perccel többet néztek tévét, mint a férfiak. Az ötven év felettiek több mint öt óra negyven percet időztek a képernyők előtt. Az életkor vizsgálatából az derül ki, hogy legrövidebb ideig, átlag kevesebb mint három órát, a 18−29 évesek, míg leghosszabb időt, öt óra negyven percet az ötven év fölöttiek tévéztek. A televíziók számára kereskedelmi szempontból legértékesebb korosztály, a 18−49 évesek körében is népszerű időtöltés a televíziózás, bár átlagosan \"csak\" három óra 38 percet töltöttek a tévék előtt augusztusban.

A MÁV Zrt. évente hatmillió forintot fizet vissza utasainak

A MÁV Zrt. tavaly a késések után valamivel több mint hatmillió forintot fizetett az utasoknak, ami több mint kilencezer átalány-kártérítési igényt takar − tájékoztatta a cég a Napi Gazdaságot. Ez elenyésző az éves utasszámhoz viszonyítva, évente ugyanis több mint 139 millióan választják belföldi utazásukhoz a MÁV-Start vonatait. Idén hasonló számok várhatóak, eddig mintegy hárommillió forintot fizetett a vasúttársaság, azzal a különbséggel, hogy az idei kifizetés arányaiban kevesebb, 3950 igény között oszlik meg. Nyitott kérdés, hogy miként érinti a vasúttársaságot az Európai Bíróság (EB) friss döntése, amely szerint a közlekedési cégeknek vis maior esetén is kártérítési kötelezettségük van. (Az EB az osztrák ÖBB vasúttársaság keresetére hozott határozatot, ezért a sajtó kizárólag a vasúti szolgáltatókra értelmezte a döntést, ugyanakkor a bíróság az összes személyszállítóra értette, így a vis maior után fizetendő kártérítés vonatkozik a távolsági buszokra és minden tömegközlekedési cégre. Egy rendeletmódosítás szerint pedig a légitársaságoknak nemcsak a járattörlés, hanem a hosszú késések miatt is fizetniük kell.)

A magyar televíziós filmek is ott voltak Cannes-ban

Október 7-től 10-ig tartották meg Cannes-ban a MIPCOM nemzetközi televíziós vásárt. Az évente ismétlődő rendezvényen négyezer potenciális vevő és több mint tízezer látogató szokott megfordulni − most 1700 kiállító mutatkozott be. A világ legjelentősebb televíziói és azok termékei jelentek meg egy-egy standon és gyűjtöttek ötleteket egymástól. A magyar filmpiac termékei közül kilenc alkotás jelent meg, szerepelt a kínálatban a Pillangó című tv-film, amelyet Vitézy László rendezett, A tartótiszt című dokumentumfilm, illetve a Befogad és kitaszít a világ című tudományos ismeretterjesztő film. Kilenc olyan filmet is megvételre kínáltak, amelyet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra programon keresztül támogatott. Bár a mecenatúrás forrás elnyerésének feltétele, hogy az elkészült filmet valamelyik magyar tévécsatorna mutassa be először, nagy lehetőség volt ez a vásár a filmeseknek arra, hogy műveiket más országokban is megismerjék.

A közösségi médiával versenyeznek majd az óriásplakátok a kampányban

Messze vannak még a jövő évi parlamenti választások, de a pártok már elkezdték a kampányt − ám egyelőre hiányoznak az üzenetek.

A közmédia csaknem nyolcvanmilliárdból gazdálkodhat

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel − derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről szóló előterjesztésből, amelyet az MTI beszámolója szerint az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága támogatott. (Az MTVA idei költségvetésében is hasonló összegek szerepelnek.) Az Alap médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira 59,2 milliárd forint szerepel az előterjesztésben, a Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft.-re több mint 900 millió, a Digitalizációs Műhelyre pedig mintegy 300 millió forint. A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintból gazdálkodhat, az MTVA kamatfizetési kötelezettsége pedig 4,9 milliárd forintot tesz ki. A dokumentumból kiderül továbbá, hogy az MTVA költségvetéséből 2,7 milliárd forintot fordítanak támogatásokra, több mint 230 millió forint pedig a Közszolgálati Közalapítványhoz kerül. A Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.

A Sólyomnak van pénze a bankban

Az 50 gépes üzemméretre kapott 160 millió euróból 30 millióval gazdálkodhatna a Sólyom-társaság, mert hat géppel indult volna első körben, ám amíg nincsenek meg az engedélyek, addig a pénz csak elvileg áll rendelkezésre.