Ma még nincs meg a jövő évi parlamenti választások hivatalos − a köztársasági elnök által kijelölt − időpontja, így tehát csak találgatni lehet, hogy jövő kora vagy késő tavaszra esik-e a voksolás. Mindenesetre a pártok már javában kampányolnak, ezt jelzik a különböző utcai rendezvények, illetve az óriásplakáton megjelenő hirdetések.
Már javában tart a kampány
A Café Reklám Kft. ügyvezetője, Gábor Iván szerint már \"benne vagyunk\" a kampányban, amivel azonban az a legnagyobb baj, hogy kevés a tartalom, inkább csak a bejelentkezésnél tartanak a szereplők. Gábor Iván hangsúlyozza, hogy a fogyasztói kommunikációban mindig a tartalom az első: informálni és hitelesen rábeszélni, kiemelve a vevő számára fontos előnyöket. A kormány mellett mára szinte minden jelentősebb politikai pártnak fut már egy óriásplakát-kampánya, Fodor Gábor szlogenje talán a legmegjegyezhetőbb, bár ő is csak Orbán Viktor ellenében pozicionálja magát. Az Együtt−PM Szövetségről sem derül ki, hogy kivel együtt, és ez miért jó a választóknak − mondta a Gábor Iván, aki szerint tehát jól megjegyezhető, a különbséget hangsúlyozó, egyszerű (akár még vicces) szlogenek kellenének, amilyenek a kilencvenes évek kampányaiban még megvoltak. \"NemDF, SZDSZ, ügyeljünk a tiszta hangokra\", vagy pláne \"Ha unod a banánt, választ a narancsot!\" Szellemesség, könnyedség, valós tartalom és szórakoztató stílus − ez tenne jót a kampánynak, és ezzel segíthetnének legtöbbet a politikusok az országnak és a választóknak is − hangsúlyozta Gábor Iván.
Legutóbb a köztér nyert
A pártok 2010-ben listaáron 5,1 milliárd forintot költöttek reklámokra, az utolsó országgyűlési választások évében az igazi nagy nyertes a köztér volt, itt landolt a reklámpénzek 57 százaléka, ráadásul ebben nem szerepelnek azok a forintok, amelyeket a Mahir-cityposztereken költöttek el a pártok. (A Kantar Media nem rendelkezik ezekre vonatkozó adatokkal. Köztéren kizárólag citylight- és óriásplakátadataik vannak, tehát semmi extra felület nincs benne a számokban.) Gábor Iván szerint ahogyan korábban, úgy a jövő évi választások kapcsán is fontos szerepe lesz a köztérnek. (A legutóbbi választások előtt már márciusban nem lehetett óriásplakáthelyet foglalni, az egyéb hirdetők pedig − hogy elkerüljék a reklámzajt − már két hónappal a választások előtt visszafogták aktivitásukat.) Gábor Iván attól tart, hogy a pártok elveszíthetik az erős közterületi kampány feletti kontrollt. \"Jó lenne nem egy polgárháború sújtotta bejrúti utcaképet látni letépett, összefirkált, ráragasztott plakátokból\" − mondja. A közösségi média és az online is erősebb lesz, mint korábban, a social marketing és a kereső marketing nagyon fontos szerephez jut, minden pártnak lesz majd Youtube-csatornája − mondta Gábor Iván. A közösségi médiának tehát minden korábbinál hangsúlyosabb szerepe lesz, de napjainkban a cégeknek sem könnyű feladat jól használni az online teret, ezért a pártoknak is rá kell ébredniük arra, hogy ehhez is nélkülözhetetlenek lesznek a szakemberek − mondta az ügyvezető. A közösségi médiában és az ottani kommunikációban nehezen választható el a kampányidőszak a ciklus többi részétől − mondta korábban Berkes Ákos, a Political Capital közösségimédia-szakértője. Aki úgy látja, hogy eltérő módon, de már a \"régi pártok\" is élnek a közösségi lehetőségekkel, a blogok egy része pedig átvette − vagy legalábbis megingatta − a politikai napilapok véleményvezér szerepét, pártpolitikai kötődésük azonban kontraproduktívvá válhat. Ennek ellenére várhatóan éppen a blogok száma emelkedik majd leginkább, így ugyanis olcsón és jól célozhatóan érhetők el a potenciális szavazók.
A kábelcsatornák is szerephez juthatnak
A legutóbbi jogszabály-módosítás eredményeként a politikai pártok hirdetései megjelenhetnek a közmédia mellett a kereskedelmi csatornákon is, de utóbbiak ingyen sugározhatják a reklámokat. (Korábban nem volt ilyen megkülönböztetés, a kormány most azt szerette volna, ha a hirdetéseket csak a közmédia sugározza, de végül belement abba, hogy mindenütt futhatnak a reklámok, az előbbi feltétellel.) A Kantar Media adatai alapján a pártok 2010-ben tehát listaáron 5,1 milliárd forintot költöttek reklámokra, ennek 22 százalékát a kereskedelmi tévéknél. A pártok korábban is érezték a kereskedelmi csatornák súlyát, hisz például 2006-ban csaknem kétmilliárd forintot költöttek el ezeken a felületeken, ami a teljes reklámbüdzsé 23 százaléka volt. Amíg tehát a kereskedelmi tévék a pártok közkedvelt reklámfelületei voltak, a köztelevízió csak a reklámpénzek töredékéhez jutott. Legutóbb, 2010-ben például a közszolgálati televízió listaáron 181 millió forintra tehetett szert, bár 2006-ban még csaknem a duplája folyt be az MTV-hez és a Duna Televízióhoz, ami négy-öt százalékos részesedést tett ki. A TV2-nél − amely tehát nem kérhet pénzt politikai hirdetésekért − azt még nem dolgozták ki, hogy a hirdetéseket milyen stratégia mentén fogadják be vagy sem − közölte a Napi Gazdasággal a csatorna. Szerettük volna megtudni a közmédia álláspontját is, de tőlük nem kaptunk választ. Gábor Iván szerint egyébként az országos televíziók mellett a kábelcsatornáknak is lehet szerepük a kampányban, hiszen jelenleg több mint száz magyar nyelvű televíziós csatorna van Magyarországon.
