Diószegi József

A válságban is szárnyalt a Lufthansa

A gazdasági válság ellenére Budapesten is jól teljesítettek a Lufthansa-cégek az év első kilenc hónapjában.

Már szinte mindenki digitálisan tévézhetne

Akár a lakosság 95 százaléka tévézhetne digitálisan az Antenna Hungária 25 milliárd forintos fejlesztésének köszönhetően.

A Budapest Airport a Magyar Turizmus Zrt-vel közösen csábítja az utasokat

Stratégiai marketing együttműködési megállapodást írt alá Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója és Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója.

Fontos befektetést bukhat el Magyarország! Hogyan dönt a Deutsche Telekom?

Ötszáz fős szolgáltató központot hozna létre a régióban a Deutsche Telekom – értesült a Napi Gazdaság. A néhány millió eurós beruházás lehetséges helyszíneként Szlovákia és Magyarország is felmerült. Döntés még nincs, de esélyeinket rontja a válságadó.

Újabb befektetést hoz Magyarországra a Deutsche Telekom?

Információnk szerint a Magyar Telekom tulajdonosa, a Deutsche Telekom ötszáz főnek munkát biztosító szolgáltatóközpontot akar létesíteni a régióban. Szlovákia mellett Magyarország is szóba került a néhány millió eurós beruházás helyszíneként. Döntés még nem született. A Deutsche Telekom sajtóosztályán a Napi Gazdaság érdeklődésére azt válaszolták, hogy a társaság mindig keresi az új üzleti lehetőségeket a piacon és akkor fog lépni, ha minden szükséges feltétele teljesül. (A távközlési cégeket is sújtó válságadó nem szól mellettünk.) Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első regionális szolgáltatóközpontok (SSc), az ITD Hungarytől kapott tájékoztatás szerint eddig körülbelül 60 (egyes becslések szerint 80) telepedett le Magyarországon, amelyek 25-30 ezer embert foglalkoztatnak.

Itt a rossz hír! Létszámleépítés, osztalékcsökkenés jöhet a Telekomnál

Egy állam finanszírozása hosszú távon nem épülhet bizonyos szektorokra kivetett adókra - nyilatkozta lapunknak Christopher Mattheisen, a társaság elnök-vezérigazgatója, aki szerint a bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát számukra.

Újabb mellékvonalakon indul el a forgalom

A vasúti menetrend december 12-i változásával egy időben a fejlesztési tárca megrendelése alapján hat újabb mellékvonalon indul újra a menetrendváltástól a személyszállítás. Ekkortól Szeged és Budapest között óránként közlekednek majd az InterCity szerelvények. Csökken a Budapest és Eger között közlekedő sebesvonatok többségének menetideje, illetve a Baja és a Szekszárd felől Budapestre közlekedő Gemenc InterCityk is rövidebb idő allat teszik meg az utat. December közepétől a Budapestről koradélután induló railjet minden pénteken és szombaton tovább közlekedik Frankfurtba, visszafelé Frankfurtból Budapestre vasárnaponként lesz lehetőség utazni. További újdonság, hogy december 1-jétől valamennyi nemzetközi pénztárban és az összes nemzetközi vonaton euróban is ki lehet fizetni a vasúti jegy árát.

"Nem tudjuk, mi lesz a mostani állapot vége"

Egy állam finanszírozása hosszú távon nem épülhet bizonyos szektorokra kivetett adókra - nyilatkozta lapunknak Christopher Mattheisen, a társaság elnök-vezérigazgatója, aki szerint a bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát számukra.

A beruházónak is érdeke a jó minőségű sztrádaépítés

Nem ördögtől valóak a ppp-beruházások, sőt az állam számára számtalan előnyt jelentenek - fogalmazott az egyik beruházással foglalkozó szakember -, jóllehet ez egyúttal évtizedekig elhúzódó költséget jelent a büdzsének. A ppp-projektek fontos jellemzője, hogy a teljes körű projektmegvalósítással együtt a koncessziós társaság privát partnerként sokkal több kockázatot vállal, mint egy hagyományos állami beruházás esetén. Az összes beruházási kockázat mellett a privát partnert terhelik az építés és tervezés, az engedélyezés, valamint az üzemeltetés és a karbantartás kockázatai is (beleértve a tervezett felújítást). A használók által okozott károk kijavítása, illetve az eltulajdonított tárgyak pótlása is a koncesszor kockázatkörébe tartozik, ezenfelül a koncessziós társaságnak minden biztosítható vagyoni kárra biztosítást kell kötnie. Ebből következik, hogy például vis maior események bekövetkeztekor a ppp-beruházás előnyt jelent az állam számára.