Nem ördögtől valóak a ppp-beruházások, sőt az állam számára számtalan előnyt jelentenek - fogalmazott az egyik beruházással foglalkozó szakember -, jóllehet ez egyúttal évtizedekig elhúzódó költséget jelent a büdzsének. A ppp-projektek fontos jellemzője, hogy a teljes körű projektmegvalósítással együtt a koncessziós társaság privát partnerként sokkal több kockázatot vállal, mint egy hagyományos állami beruházás esetén. Az összes beruházási kockázat mellett a privát partnert terhelik az építés és tervezés, az engedélyezés, valamint az üzemeltetés és a karbantartás kockázatai is (beleértve a tervezett felújítást). A használók által okozott károk kijavítása, illetve az eltulajdonított tárgyak pótlása is a koncesszor kockázatkörébe tartozik, ezenfelül a koncessziós társaságnak minden biztosítható vagyoni kárra biztosítást kell kötnie. Ebből következik, hogy például vis maior események bekövetkeztekor a ppp-beruházás előnyt jelent az állam számára.
A projekt költségeit az állam a koncessziós társaság havi teljesítése alapján rendelkezésre állási díj keretében téríti meg. Ez az összeg nemcsak az építés és az üzemeltetés költségeit foglalja magában, hanem tartalmazza a projekt előfinanszírozására, előkészítésére fordított kiadásokat is. A rendelkezésre állási díj teljesítményfüggő, vagyis ha például egy autópálya bármelyik része valamilyen okból nem áll rendelkezésre (például sávlezárás esetében), a díjból egy előre meghatározott képlet szerint számított összeget vonnak le. A koncessziós időszak lejártával az állam egy alapvetően felújított autópályát vesz át, ami semmilyen további költséget nem jelent számára. Az átadást követően általában az ilyen jellegű projekteknél további 2-3 éves garanciáról állapodnak meg a felek. Ez azt is jelenti, hogy az állam a teljes folyamatot ellenőrzi, a pályáztatási szakasztól kezdve egészen a koncessziós időszak utolsó garanciális periódusáig. Ha egy hibát nem javítanak ki az előre meghatározott határidőn belül (ez a határidő lehet pár óra, amennyiben például az autópálya biztonságossá tételéről van szó, illetve néhány hét, összetettebb gondok esetén) az állam úgynevezett teljesítménypontokat számít fel, amelyek forintosított értékét levonják a rendelkezésre állási díjból. Ezeket magas áron szabják meg - messze meghaladhatják a hiba értékét -, hogy a vállalatnak minél nagyobb érdeke fűződjön a hibák mielőbbi kijavításához.
Az állam számára azonban az a legfőbb előny, hogy nem kell előfinanszíroznia a projektet, minden költség előre látható és jól kalkulálható, ezenfelül a ppp-projektek költségei folyó évi költségvetési kiadásként számolandók el. A beruházás csak az évente fizetendő rendelkezésre állási díj mértékéig terheli az ESA'95 szerint számított költségvetést, tehát a projekt csak az éves kifizetések mértékéig van hatással például a maastrichti mutatókra - mondta a szakember. Ráadásul a ppp-beruházások még az állam állandó kiadásait is csökkentik, hiszen az építkezéshez és az üzemeltetéshez szükséges erőforrások biztosítása a koncesszort terheli, ezért az állami apparátus más feladatokra irányítható át. A ppp-beruházások másik jellemzője a szerződéskötés és az autópálya megnyitása között esetenként rendelkezésre álló rendkívül rövid idő. A ppp-konstrukcóban megszületett beruházásokat általában a központi költségvetés szűkössége indokolta.
