Diószegi József

Az energiapiac után az egészségügy területén is meg akar jelenni a Magyar Telekom

A technológia, az alkalmazások, szolgáltatások terén számos újdonsággal készül a Magyar Telekom - mondta Pataki Róbert, a társaság stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, aki szerint egyáltalán nem kell temetni az iWiW-et.

A nagyobbak eltűntek a Figyelő környékéről?

A Figyelő eladásának folyamata a tervek szerint halad, jelenleg a kiadó három céggel folytat tárgyalásokat - tájékozatta lapunkat a Sanoma Budapest Zrt., de azt nem árulták el, hogy melyek ezek a cégek. Szakmai körökben két érdeklődésről tudnak, az egyik az IPM kiadója. A Word Communications Kft.-t 2002-ben alapították, a hatályos cégbírósági adatok szerint a társaság jegyzett tőkéje nyolcmillió forint. A kiadó a Hologram V.M. Kft. és egy magyar magánszemély tulajdonában van.

Levegőben lógó milliárdok

Öt éve van napirenden a 900 MHz-es frekvencia szabad tartományának hasznosítása, de mind ez ideig nem történt előrelépés. Pedig minél gyorsabban hasznosítani kellene a 900-as frekvencia szabadon lévő tartományát, hisz az csak akkor nemzeti kincs - ahogy azt az állami szereplők hangsúlyozzák -, ha használják - mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország stratégiai tanácsadója. Az értékesítés eredményeként azonnali - milliárdos nagyságrendű - bevételhez jutna az állam, majd pedig évente több száz millió forintos frekvenciahasználati díjat szedhetne be. További - másodlagos - állami bevételt jelentene az a pénz, amit a cégek fizetnének a 900-as frekvencián végrehajtott beruházásaik után, a későbbi szolgáltatás pedig további összegeket hozna a büdzsének. Az is a frekvencia hasznosítása mellett szól, hogy a mobiltelefon-társaságok 3G hálózata (ami a lakosság 60-70 százalékát fedi le) gazdaságosan tovább nem növelhető, márpedig jelenleg több mint ezer olyan település van az országban, ahol nincs internet. A frekvencia értékesítése tehát rendkívül fontos lenne a vidék felzárkóztatásának érdekében, valamint a verseny élénkítése szempontjából is.

Életjeleket ad az újautó-piac

Biztató jelek érkeznek a személy- és haszonjárműpiacról, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint ugyanis idén januárban ezerrel több, csaknem négyezer új személyautót adtak el, mint egy évvel korábban. Legtöbbet - 1798-at - továbbra is az alsóközép-kategóriásból sikerült értékesíteni, idén az első hónapban 23 százalékkal több fogyott, mint tavaly januárban. E kategóriába tartozó járművek értékesítésének piaci részesedése idén 45,3 százalék volt a tavalyi 49,3 százalék után. Mindkét év első hónapjában a kis autók eladása állt a második helyen, a növekedés itt csaknem 30 százalékos volt. A középkategóriás járművekből szintén 30 százalékkal többet adtak el idén januárban. A sportautók piacán nem történt változás, idén is, tavaly is 20-20 talált gazdára, de a prémium autók iránti kereslet megháromszorozódott idén az első hónapban, amikor 14-et sikerült eladni. Továbbra is kedveltek a prémium terepjárók, hisz a tavalyi januári 118 után idén 172 fogyott belőlük.

Továbbra is felszállásra vár a Malév

Harminc napra felfüggesztették a Malév Zrt. tegnapi rendkívüli közgyűlését, amelyen a társaság idei üzleti tervét tárgyalták volna. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint ennek az az oka, hogy a Malévval kapcsolatban kormányközi tárgyalások folynak, amelyek eredménye hatással lehet a társaság üzleti tervére. Vélhetően az orosz tulajdonosokkal folytatott tárgyalásokra utalt az MNV, amelyet az is lassít, hogy az orosz kormány egy sor más ügyet is rendezni kíván egy füst alatt. A megoldatlan problémák közé tartozik a Szurgutnyeftyegaz által megvásárolt Mol-részvények ügye és a hosszú távú gázszállítási egyezmény is. Martonyi János külügyminiszter az elmúlt napokban Moszkvában tárgyalt, s úgy fogalmazott, hogy nem lehet gyors megoldásra számítani. Az elnapolt közgyűlés révén továbbra is üzleti terv nélkül működő társaság iránt három, egyelőre ismeretlen befektető érdeklődik. Iparági szereplők szinte kizárják, hogy vevőre találjon a Malév, mert az túl drága, a piac viszont túl kicsi a megfelelő működéshez.

A MÁV versenyében a leányvállalat lesz a befutó?

A MÁV által tíz Bombardier Talent motorvonat hat éven át tartó karbantartására kiírt közbeszerzési pályázatra jelentkezők szerdáig pótolhatták hiányosságaikat, miután a vasúttársaság meghosszabbította a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidőt. A MÁV szerint erre azért volt szükség, mert az érvényes ajánlattételre megfelelő időt akartak biztosítani, hogy a pályázók érvényes ajánlatot tegyenek s a versenyhelyzet fennmaradjon. Úgy tudjuk, hogy mindhárom indulónak volt pótolnivalója. A gyártó magyarországi leányvállalatát, a Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft.-t leginkább a bevonni kívánt alvállalkozó képességeiről kérdezte a kiíró. A Bombardier jelenlegi partnerét, a MÁV Gépészet Zrt.-t választotta most is alvállalkozójául. A Talenteket eddig - egy hároméves szerződés keretében - a Bombardier-MÁV Kft. tartotta karban. Az időszak végén járunk, ám abban eltér a Bombardier, illetve a MÁV álláspontja, hogy mikor kezdődött a szerződés. A Bombardier-MÁV véleménye az, hogy az az utasforgalmi üzembe helyezéstől indult, a MÁV pedig azt mondja, hogy a forgalomba helyezés időpontjától kell számítani a vonatonkénti hároméves időszakot, ami májusban jár le. (A két időpont között egy év az eltérés.) A Bombardier-MÁV továbbra is karbantartja a vonatokat, míg a MÁV a bíróságot kérte fel a helyzet tisztázására. Úgy tudjuk, hogy egy másik pályázónak, az osztrák vasúttársaság leányvállalatának, az ÖBB Technische Services GmbH-nak is a MÁV Gépészet lenne az alvállalkozója, de hogy milyen mértékben kívánják bevonni a céget a karbantartásba, az nem volt egyértelmű a pályázat értékelőinek, ezért az ÖBB-nek most ezt kell kifejtenie. Jelenleg úgy is értelmezhető az osztrákok ajánlata, hogy 25 százaléknál nagyobb mértékben vonnák be a MÁV Gépészetet, ebben az esetben pedig nem alvállalkozónak, hanem konzorciális partnernek kellene tekinteni a céget. Az ÖBB-nek ezenfelül számtalan dolgot pótolnia kell - ami akár már újabb ajánlatnak is tekinthető -, a társaság ugyanis "elfelejtette" bemutatni a kért szakembereket, s nem kellő részletességgel szólt a teljesítéshez szükséges eszközökről, berendezésekről sem. Ugyancsak adósak a cégkivonat hiteles magyar nyelvű fordításával. Az ÖBB egyébként Ausztriában nagy gyakorlattal rendelkezik a Talentek karbantartásában. A Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. is elfelejtett egy-két oldalt aláírni a pályázati anyagában, érdemi hiányossága nem volt. A társaság - a másik két céggel ellentétben - nem támaszkodna a MÁV Gépészetre, Dunai Zoltán, a Stadler Rail Csoport országigazgatója szerint ugyanis a cég pusztaszabolcsi üzeme ennek a feladatnak teljes mértékben megfelel. Pénzügyi szempontból egyébként mindhárom ajánlattevő megfelelne a kiírásnak, hisz 2007-2009 között mindegyikük bevétele meghaladta a 150 millió forintot, s ebből 80 millió karbantartásból származott. A Stadler épp hogy megfelelt a kiírásnak, hisz 2007-ben, indulásának első évében 170 milliós bevételre tett szert. Ez a szerződés pedig önmagában körülbelül ennyit hozhatna az elkövetkező hat évben évenként a cégeknek.

Nem kedvez az árverseny

A Magyar Suzuki Zrt. tavaly 170 ezer autót gyártott, amelynek döntő többsége az európai exportpiacokon talált gazdára. A társaság idei tervei - egyelőre - nagyjából 160-165 ezres gyártásról szólnak. Az új Swifthez kapcsolódó beruházás megtörtént, ezért az idén kulcsmodell lesz a gyártási palettán, de jelentősebb beruházást nem terveznek 2011-re, tekintettel a még mindig bizonytalan piaci helyzetre. Urbán László, a társaság vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy mivel könyveiket euróban vezetik és így az árképzésük is euróalapú, a gyenge forint gyakorolt-gyakorolhat egyértelműen negatív hatást a hazai értékesítésre. Az idei perspektíváikat az előző két év tükrében tudják jelen pillanatban megítélni: 2009-ben az előző évhez képest a forint 10-12 százalékkal volt gyengébb az eurónál, értékesítésük drasztikusan visszaesett, habár a válság miatt egyébként is zuhant a kereslet, kül- és belföldön egyaránt. Tavaly ehhez még hozzájött a jen erősödése, ami két év alatt a forinthoz képest 70-75 százalékos, de az euróhoz képest is 60 százalék körüli volt. Az Esztergomban gyártott Suzukik motor-sebességváltó egységeinek döntő hányadát Japánból szerzik be, ezért ez a mozgás mindenképpen érzékenyen érinti a gazdálkodásukat. Idén az euróhoz képest a tavalyihoz nagyjából hasonló, átlagosan 275-ös forint/euró árfolyamot várnak, de - tette hozzá Urbán - nem zárhatják ki a jen további erősödését. Az elmúlt két évben és minden bizonnyal idén is negatívan befolyásolja a cég értékesítési lehetőségeit az árverseny, amelyben a Suzuki - a nagy nyugat-európai, főleg a francia és a német gyártók nyílt vagy burkolt állami szubvencionálása miatt - nagyon nehezen tud helytállni, legyen szó akár külföldről, akár Magyarországról.

Megvágta a Telenor nyereségét a különadó

Nehéz éven van túl a távközlési ágazat: a gazdasági recesszióból történő lassú kilábalás és a hatóság által 2010 januárjában és decemberében végrehajtott hívásvégződtetési díjcsökkentés miatt a Telenor Magyarország 2010-es árbevétele 11,9 milliárd forinttal elmaradt az előző évitől, a 2010-es negyedik negyedévi árbevétel pedig 2,3 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A számlás szegmensnek köszönhetően az előfizetések száma 36 ezerrel, 3,583 millióra emelkedett. A Telenor (használt kártyák száma alapján számított) 32,4 százalékos december végi piaci részesedése némileg elmaradt a 2010 harmadik negyedévi szinttől. Az utolsó negyedévben 4,1 százalékkal csökkent az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel is. Elsősorban az értékesítési költségként elszámolt 9,9 milliárd forintos távközlési különadó miatt 10,4 milliárd forinttal csökkent az EBITDA egyszeri tételek levonása előtti nominális összege. A csökkenés többi részét a kimenő hívásokból származó árbevétel visszaesése okozta, ezt viszont részben ellensúlyozta a működési költségek csökkenése. A cég beruházási költsége 1,1 milliárd forinttal maradt el 2010 negyedik negyedévében az egy évvel korábbitól. Christopher Laska vezérigazgató kiemelte, a biztos jövőhöz szabályozási lépések szükségesek: a frekvenciadíjak reformja, új frekvenciasávok megnyitása, valamint átláthatóbb, kiszámíthatóbb adózási környezet.

Ferihegy-New York vonali verseny

Tavasztól verseny kezdődik a Ferihegy-New York útvonalon: április 6-ától járatokat indít Budapestre az American Airlines is, miközben a Delta Airlines - amely repüli az útvonalat, de a téli időszakban szüneteltette a járatokat - szintén visszatér. Kurt Stache, az American Airlines nemzetközi alelnöke elmondta: indulástól naponta közlekednek majd a gépek, a téli időszakban pedig hetente négy járatot indítanak a két ország között. Az előzetes foglalások nagyon biztatóak. Az európai piacon átlagosan 80 százalékos a gépek kihasználtsága, s ezzel az alelnök is elégedett lenne. Amennyiben a Ferihegy-New York járat sikeres lesz, Kurt Stache lehetőséget lát arra, hogy idővel más amerikai városba is indítsanak gépeket.