Diószegi József

A benzinár sem növelte a jegyeladást

Hiába nőtt jelentősen az üzemanyag ára az elmúlt hónapokban, ettől nem szálltak többen villamosra, metróra vagy autóbuszra a fővárosban. Tavaly novemberben ugyanis csaknem ugyanannyi (3,14 millió) BKV-jegyet adtak el, mint egy évvel korábban. Az elmúlt év decemberében pedig még jelentősen csökkent is eladott jegyek száma az egy évvel korábbihoz képest. Amíg ugyanis 2009 decemberében több mint négymillió jegy fogyott, addig az elmúlt év utolsó hónapjában csak 3,48 millió jegyet sikerült értékesíteni - tudtuk meg a BKV-tól. Egyaránt megfigyelhető volt 2009 és 2010 decemberében, hogy novemberhez képest több jegy fogy, ami a BKV szakemberei szerint annak tulajdonítható, hogy sokan az év végi szabadságok miatt nem vesznek bérletet, inkább alkalmasint jegyet vásárolnak. Az előbbi számok azonban nem jelentik azt, hogy ezekben a hónapokban pontosan ennyien fel is szálltak a közlekedési társaság járműveire, a társaság viszonteladói ugyanis nem a tényleges, náluk jelentkező kereslettel arányosan, folyamatosan vásárolják a jegyeket, hanem "csomagokban", likviditásuk függvényében. Ez kisebb mértékben a fogyasztókra is igaz: a jegyvásárlás és a jegy felhasználása nem esik egybe, ráadásul a vásárlásra egyéb dolgok is hatással vannak: keresletet generált például, hogy 2010. január 1-jétől 25 százalékkal megadóztatták a munkáltatói bérletvásárlást (2009. december 31-éig adómentesen adhattak a munkáltatók bérletet).

Támogatja a hatóság az internethasználó kiskorúak védelmét

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a jövőben is támogat minden olyan civil törekvést, amely elősegíti az internethasználó kiskorúak védelmét - mondta Szalai Annamária, a hatóság elnöke a Biztonságos internet nap (Safer Internet Day) sajtótájékoztatóján. Az NMHH egyik fontos célkitűzése, hogy a szabályozás adta keretek között csökkentse az interneten elérhető káros tartalmakat és megóvja azoktól a kiskorúakat. A szakmai és civil szférának lehetőséget kell kapnia, hogy pozitív ösztönzőkkel és aktív segítséggel tanítsa meg a gyermekeket: miként tájékozódjanak biztonságosan az internet világában. Szalai Annamária kiemelte, hogy az internet a korlátlan lehetőségek birodalma, és a gyermekek számára a mai világban már elengedhetetlen annak megismerése és aktív használata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a cybertér nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejt magában, amelyek kiszűrésére hatósági eszközök is léteznek, de ugyanilyen fontos a civil tenni akarás és a szülők szerepe is.

Jól vizsgázott a VideoGate

A tesztelési periódus tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyfelek és a szakemberek is elégedettek a Magyar Telekom VideoGate szolgáltatásával. Egy nemzetközi fejvadász cég például az utolsó néhány körös interjúkat videokonferencián/VideoGate-en szervezte és tartotta meg. Ebben az esetben a nagy rugalmasság és a költséghatékonyság jelentette a nagy előnyt. A VideoGate szolgáltatás nélkül szóba sem került volna náluk a videokonferencia-beruházás. Egy magyarországi regionális logisztikai cég a gyorsabb döntéshozatalt és a kevesebb utazást emeli ki előnyként.

Itt a nyilvános Fradiról szóló adásvételi szerződés

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hétfőn nyilvánosságra hozta a Fradi pálya értékesítésével kapcsolatos adás-vételi szerződést.

Magyaroknak külföldről

Az elmúlt néhány évben hét televíziós csatorna döntött úgy, hogy külföldön folytatják a műsorszolgáltatásukat, bár a célközönségük továbbra is magyar - tudtuk meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. Tavaly július 15-ei hatállyal három csatorna - a Z+ Műsorszolgáltató Zrt., az MTV Networks Magyarország Zrt. és a Comedy Central Magyarország Zrt. - jelentette be, hogy felhagy műsorszolgáltatói tevékenységével Magyarországon, ezért kérelmezi az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT), hogy törölje a nyilvántartásból. A cseh médiahatóság arról tájékoztatta az ORTT irodáját, hogy 12 éves időtartamra nyilvántartásba vette a prágai székhelyű MTV Networks S.r.o. műsorszolgáltatót, ezért azok cseh joghatóság alá tartoznak. Egy évvel korábban, 2009. április 30-ai hatállyal fejezte be a Viasat Hungária Zrt. műsorszolgáltatói tevékenységét Magyarországon. A brit OFCOM regisztrációja alapján a Viasat Broadcasting UK a Viasat3 műsorszolgáltatója a jövőben. Korábban pedig a Minimax Zrt., az HBO, az HBO2 költözött külföldre.

Lemondott az m2 intendánsa

Süveges Gergő, az m2 januárban kinevezett intendánsa megválik csatornaigazgatói megbízásától. Süveges miután létrehozta a leendő gyermek-, ifjúsági és családi csatorna működésének alapjait - megtervezte a csatorna kreatív koncepcióját, elkészítette a műsorstruktúra tervezetét és kialakította a stábot -, úgy döntött, hogy márciustól visszatér a műsorvezetői munkához. Döntése indoklása úgy szól, hogy az elmúlt két hónap bebizonyította: a műsorvezetői munkájához szükséges felkészülés mellett csak úgy jut energiája a csatorna működtetésére, hogy annak a családja látná kárát, ezt pedig nem akarta. Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója az m2 működésének irányítására további intézkedésig Dobos Menyhért vezérigazgató-helyettest és Rákay Philipet, az m1 intendánsát kérte fel.

Sokan érdeklődnek a termékelhelyezés iránt

Elsőnek az fmcg-szektor képviselői kaptak az alkalmon és éltek a termékelhelyezés lehetőségével. Az új médiatörvény kínálta hirdetési megoldás alkalmazását egyelőre tanulják a szereplők.

Később marasztalhatják el a médiatörvényt

Bár az Európai Bizottság (EB) és Magyarország szerdán megállapodott a médiatörvény módosításáról - sőt az várhatóan már ma a kormány, két héten belül pedig a magyar parlament asztalára kerül -, a baloldali és liberális frakciók javaslatára még aznap megkezdődött a jogszabályról szóló vita az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Tegnap azonban az EP összes frakciója egyhangúan úgy határozott, hogy elhalasztják a szavazást a médiatörvényt bíráló határozattervezetről, mégpedig azért, mert a szerdai vita kezdete előtt másfél órával tudták meg, hogy megállapodott a magyar kormány az EB-vel a módosításról. Akkor Martonyi János magyar külügyminiszteren és Neelie Kroes uniós biztoson kívül még senki sem látta a megállapodás szövegét - később ezt Kroes ismertette a képviselőkkel -, de mindenképp új helyzet teremtődött. Miután a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által korábban elfogadott kompromisszumos szöveg átírására már nem volt idő, a frakciók dönthettek volna úgy, hogy ne legyen határozati javaslat vagy szavazhattak volna a tervezetről (nagy valószínűség szerint nem kapott volna többséget), de végül a halasztást választották. A tervezet - részben túllépve a magyar kormány és az EB megállapodásában foglaltakon (Napi Gazdaság, 2011. február 17.) - a médiatörvény azonnali módosítását kérte volna a kormánytól, s azt is követelte volna, hogy a kormányzat biztosítsa a médiairányítás függetlenségét. Egy újabb tartalmú határozatról egy későbbi időpontban, várhatóan márciusban szavazhat az EP. Ezt a lapunknak nyilatkozó Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azért is tartja kedvezőnek, mert így már a magyar kormányzati módosítás ismeretében határozhatnak. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a magyar kormánynak három ponton kell módosítani a tavaly decemberben elfogadott médiatörvényt. Az Európai Bizottságnak nem tetszett az a paragrafus, amelyik szerint a magyar hatóságok megbírságolhatják azokat a médiaszolgáltatókat, amelyek külföldre telepedve, de Magyarországon fejtik ki tevékenységüket, vagyis például nálunk sugároznak adásokat. Szakemberek szerint ez a rendelkezés azért kerülhetett be a törvénybe, hogy a médiaszolgáltatók ne tudjanak kibújni a magyar jogrendszer alól, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, honnan végzi a tevékenységet. Eddig már több médiaszolgáltató települt külföldre például azért, mert a korábbi médiatörvény alapján ha egy csatorna elérte az országos lefedettséget, akkor naponta híradót kellett volna sugároznia. Ez pedig a televíziók szerint nagyon megnövelte volna a költségeiket - legalábbis így nyilatkozott annak idején például a Viasat3 -, ezért inkább kitelepültek. A médiaszolgáltatók tehát alapvetően nem a bírság miatt költöztek külföldre, bár ezzel az esetleges büntetéstől is megmenekültek, sőt médiaszolgáltatási díjat sem kellett fizetniük a magyar hatóságnak. A hatályos médiatörvény tervezett módosítása megszünteti a külföldre települtek pénzbeli szankcionálásának lehetőségét, de arra módot ad, hogy például a műsorterjesztő kábeltelevíziós cégeknél felfüggesszék a csatorna sugárzását. (A kiskorúak védelmére hozott szabályok súlyos megsértése miatt, annak fennállásáig, de legfeljebb 180 napig be lehet majd tiltani tévéadókat, illetve internetes oldalakat.) A médiatörvény egy másik pontjának tervezett módosítása után csak azokat a lekérhető szolgáltatásokat, illetve blogokat kell nyilvántartásba venni, amelyeket gazdasági kockázatviselés mellett, üzletszerűen üzemeltetnek. Erre a módosításra már korábban nyitott volt a kormányzat, legalábbis a médiatanács tagjai kilátásba helyezték. Ezzel azonban nem változik más sajtótermékek nyilvántartásba vételi eljárása. Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak a médiafogyasztási szokások, a kormányzat szerint ezért került az eredeti jogszabályba az a rendelkezés, amelynek alapján például a lekérhető audiovizuális szolgáltatásokkal szemben is megfogalmazták a kiegyensúlyozottság követelményét. Így ez az elvárás a későbbiekben csak a lineáris televíziók és rádiók esetében áll fenn. Emellett egyértelművé teszik, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek - legyen hiteles, gyors, pontos - a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában.

A hatékonyságról szól a Hírcentrum

Egy héttel ezelőtt vette át az MTI a szakmai felügyeletet a Magyar Rádió hírműsorai felett - mondta lapunknak Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója. A Krónikák egyelőre ugyanúgy készülnek, ahogy eddig, Barna Dóra, az MTI Hírcentrumának főszerkesztő-helyettese felel a műsorok tartalmáért. A következő hónapokban döntenek a szervezeti, szakmai és személyi változásokról - ha szükségesek -, beleértve a tudósítói hálózat átszervezését is. A terv az, hogy legkésőbb szeptembertől az MTI Kunigunda utcai Hírcentrumából szólaljanak meg a Magyar Rádió hírműsorai. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a médiatörvény alapján idővel minden közmédium, tehát a Magyar Rádió mellett a Magyar Televízió és Duna Televízió hírműsorait is az MTI készíti. A híradásoknak lesz rádiós és tévés változatuk, s ha a téma megkívánja, születhet az MTV-re vagy Duna Televízióra szabott feldolgozás is. Belénessy szerint így gazdaságosabb és hatékonyabb lesz a hírműsorok gyártása. Azt, hogy olcsóbb lesz-e, nem tudja a vezérigazgató, de szerinte elsősorban nem is olcsóságról és létszámcsökkentésről van szó, hanem hatékonyságról.