Bár az Európai Bizottság (EB) és Magyarország szerdán megállapodott a médiatörvény módosításáról - sőt az várhatóan már ma a kormány, két héten belül pedig a magyar parlament asztalára kerül -, a baloldali és liberális frakciók javaslatára még aznap megkezdődött a jogszabályról szóló vita az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Tegnap azonban az EP összes frakciója egyhangúan úgy határozott, hogy elhalasztják a szavazást a médiatörvényt bíráló határozattervezetről, mégpedig azért, mert a szerdai vita kezdete előtt másfél órával tudták meg, hogy megállapodott a magyar kormány az EB-vel a módosításról. Akkor Martonyi János magyar külügyminiszteren és Neelie Kroes uniós biztoson kívül még senki sem látta a megállapodás szövegét - később ezt Kroes ismertette a képviselőkkel -, de mindenképp új helyzet teremtődött. Miután a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által korábban elfogadott kompromisszumos szöveg átírására már nem volt idő, a frakciók dönthettek volna úgy, hogy ne legyen határozati javaslat vagy szavazhattak volna a tervezetről (nagy valószínűség szerint nem kapott volna többséget), de végül a halasztást választották.
A tervezet - részben túllépve a magyar kormány és az EB megállapodásában foglaltakon (Napi Gazdaság, 2011. február 17.) - a médiatörvény azonnali módosítását kérte volna a kormánytól, s azt is követelte volna, hogy a kormányzat biztosítsa a médiairányítás függetlenségét. Egy újabb tartalmú határozatról egy későbbi időpontban, várhatóan márciusban szavazhat az EP. Ezt a lapunknak nyilatkozó Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azért is tartja kedvezőnek, mert így már a magyar kormányzati módosítás ismeretében határozhatnak.
Eredetileg úgy nézett ki, hogy a magyar kormánynak három ponton kell módosítani a tavaly decemberben elfogadott médiatörvényt. Az Európai Bizottságnak nem tetszett az a paragrafus, amelyik szerint a magyar hatóságok megbírságolhatják azokat a médiaszolgáltatókat, amelyek külföldre telepedve, de Magyarországon fejtik ki tevékenységüket, vagyis például nálunk sugároznak adásokat. Szakemberek szerint ez a rendelkezés azért kerülhetett be a törvénybe, hogy a médiaszolgáltatók ne tudjanak kibújni a magyar jogrendszer alól, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, honnan végzi a tevékenységet. Eddig már több médiaszolgáltató települt külföldre például azért, mert a korábbi médiatörvény alapján ha egy csatorna elérte az országos lefedettséget, akkor naponta híradót kellett volna sugároznia. Ez pedig a televíziók szerint nagyon megnövelte volna a költségeiket - legalábbis így nyilatkozott annak idején például a Viasat3 -, ezért inkább kitelepültek. A médiaszolgáltatók tehát alapvetően nem a bírság miatt költöztek külföldre, bár ezzel az esetleges büntetéstől is megmenekültek, sőt médiaszolgáltatási díjat sem kellett fizetniük a magyar hatóságnak. A hatályos médiatörvény tervezett módosítása megszünteti a külföldre települtek pénzbeli szankcionálásának lehetőségét, de arra módot ad, hogy például a műsorterjesztő kábeltelevíziós cégeknél felfüggesszék a csatorna sugárzását. (A kiskorúak védelmére hozott szabályok súlyos megsértése miatt, annak fennállásáig, de legfeljebb 180 napig be lehet majd tiltani tévéadókat, illetve internetes oldalakat.)
A médiatörvény egy másik pontjának tervezett módosítása után csak azokat a lekérhető szolgáltatásokat, illetve blogokat kell nyilvántartásba venni, amelyeket gazdasági kockázatviselés mellett, üzletszerűen üzemeltetnek. Erre a módosításra már korábban nyitott volt a kormányzat, legalábbis a médiatanács tagjai kilátásba helyezték. Ezzel azonban nem változik más sajtótermékek nyilvántartásba vételi eljárása.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak a médiafogyasztási szokások, a kormányzat szerint ezért került az eredeti jogszabályba az a rendelkezés, amelynek alapján például a lekérhető audiovizuális szolgáltatásokkal szemben is megfogalmazták a kiegyensúlyozottság követelményét. Így ez az elvárás a későbbiekben csak a lineáris televíziók és rádiók esetében áll fenn. Emellett egyértelművé teszik, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek - legyen hiteles, gyors, pontos - a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában.
Diószegi József