Küszködnek a cégbíróságok az elektronikus ügyintézéssel
Az első hónap tanúsága szerint egyelőre nem jelent nagy könnyebbséget a cégbíróságoknak az elektronikus ügyintézésre való átállás.
Küszködnek a cégbíróságok az elektronikus ügyintézéssel
Az első hónap tanúsága szerint egyelőre nem jelent nagy könnyebbséget a cégbíróságoknak az elektronikus ügyintézésre való átállás: a július elsejét közvetlenül megelőző, illetve az azóta tartó időszakot a cégbíróságok szerint inkább az jellemezte, hogy megsokszorozódott az ügyek száma.
A szakmunkák felé orientálnák a diákokat
A Budapesti Iparkamara (BKIK) és a fővárosi Oktatáspolitikai és Ifjúságpolitikai Bizottság (OIB) is csatlakozott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzés-fejlesztést célzó együttműködéséhez. Budapest területén eddig kilencven szakképző intézményben 15 ezer szakmunkás tanult, ami rendkívül aránytalan forrásmegosztást és rendkívül gazdaságtalan működést eredményezett, főleg a folyamatosan csökkenő létszámú diákság és a szakképesítés népszerűtlenségéből fakadó mutatók fényében. Az együttműködés általános célja ebben az esetben is a szakmunka népszerűsítése. A rendszer célja, hogy a szakmunkák felé orientálja a diákokat, mert egyre kevesebb a képzett szakmunkás, mesterségek szűnnek meg. A tervek szerint 2009 februárjában már működik az az internetes portál, amely átfogó ismereteket nyújt a szakmákhoz szükséges kompetenciákról, továbbá megmutatja, hogy az adott szakmát megszerző fiatalok iránt mekkora kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Ez egy folyamatosan frissülő elektronikus rendszer lesz, amelyből a diákok és a szülők pontosan tájékozódhatnak arról, hogy mit érdemes tanulni - mondta Hefter József, a BKIK kézműipari tagozatának elnöke. Az hiányszakmáknál a tényleges piaci érvényesülés kérdése még mindig megoldatlan, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a képzésből kikerülő fiatal ténylegesen el tud helyezkedni az adott területen. Ez főleg a kihalófélben lévő szakmáknál problémás, hiszen nagyon kevesen űzik e mesterségeket és a szakképzésből frissen kikerülő munkavállalók lényegében nem tudnak elhelyezkedni. Számukra csak a saját vállalkozás indításának lehetősége marad, ami viszont a magas járulékok, a kialakulatlan ügyfélkör és a működéshez elengedhetetlen infrastruktúra kiépítésének költségei miatt szinte megoldhatatlan feladat. A szakképző intézmények kapuin kilépők számára leginkább a már működő vállalkozásokban való elhelyezkedés lenne a kézenfekvő - mondta Germánné Vastag Györgyi, az OIB elnöke. Ezzel az a probléma, hogy a legtöbb hiányszakmában működő vállalkozás nem képes munkaerő-fejlesztésre, még akkor sem, ha ez volna piaci bővülésük záloga.
Élénkülhet az agglomerációs kereslet a második félévben
Az ingatlanforgalmazó vállalkozások az év első negyedévében kismértékű forgalomcsökkenést vártak, az év második negyedévében viszont mintegy 5,5 százalékpontos növekedést prognosztizálnak az elkövetkező fél évre - derül ki az Ecostat legfrissebb ingatlanbarométeréből. Az elemzés szerint ez arra utal, hogy az ingatlanpiac forgalma a következő időszakban élénkülhet. A forgalmazó vállalatok a lakossági kereslet bővülésére - főleg az építési telkek és a lakásingatlanok esetében - elsősorban a budapesti agglomerációban, a főváros zöldövezetében és a megyeszékhelyeken számítanak. A nem lakossági vásárlók részéről - vagyis a vállalatoktól, önkormányzatoktól és egyéb piaci szereplőktől - több kereskedelmi és szolgáltató épület vásárlását várják a jövőben; leginkább a fővárosi agglomerációban található ilyen ingatlanok iránti kereshet nőhet. Mind a lakossági, mind a nem lakossági vásárlóknál a keresletcsökkenés az üdülőövezetekben, a kisebb vidéki városokban és a községekben várható. A külföldi befektetői csoportokban valamivel jobban bíznak az ingatlanforgalmazó cégek, mint a hazaiakban. 2008 második negyedévében az ingatlanforgalmazó vállalatok konjunktúraindexe 5,48 százalékponttal, 50,6 százalékra növekedett az elmúlt negyedévben mért értékhez viszonyítva. Budapesten a várakozások szerint az ötvenöt négyzetméternél kisebb alapterületű lakások lesznek a legkelendőbbek. Ez egybevág azzal a ténnyel, hogy a vásárlók többsége csak hitelfelvétellel tud lakáshoz jutni. Ez fokozottan igaz az alacsony jövedelmű csoportokra, amelyek ingatlanvásárláskor jelentős összegű hitel felvételére kényszerülnek. Az elemzés rámutat, hogy a fizetőképes vásárlóközönség tartalékainak jelentős részét lekötik az elmúlt évek kedvezményes hitelkonstrukciói. A stagnáló piaci körülmények alól csak a jó helyen fekvő, új építésű lakások forgalma számít kivételnek. Ezeket az ingatlanokat továbbra is keresik, és lényegében bármekkora összegért el lehet adni őket. Az Ecostat felmérése alapján a közép-magyarországi régióban a legnagyobb a különbség a lakásárak tekintetében, mert itt van a legnagyobb eltérés a legolcsóbb és a legdrágább lakás-négyzetméterárak között. Szentendrén - ahol az ingatlanpiacot túlkínálat jellemzi - a legdrágábbak az új építésű lakások, mint ahogy a használt lakások ára is ebben a városban a legmagasabb, sőt a panellakások ára is meghaladja a budapestiét. Gödöllő is az élmezőnybe tartozik, Érd pedig a legolcsóbb a régióban.
A Daimler további szereplőkre számít
A kormány két kelet-magyarországi beruházást is nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított a közelmúltban, de a képzetleneken nem segítenek az új beruházások.
A képzetleneken nem segítenek az új beruházások
A kormány két kelet-magyarországi beruházást is nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított a közelmúltban. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint mind a Richter Gedeon Nyrt. debreceni biotechnológiai kutatóközpontja, mind a Daimler AG kecskeméti Mercedes-gyára jótékony hatással lesz a nemzetgazdaság versenyképességére és Kelet-Magyarország munkaerő-piaci fejlődésére is, hiszen a Richter 110, a kecskeméti beruházás közvetlenül 2500, közvetve pedig százezer munkahelyet fog teremteni. A Richter leendő debreceni kutatóközpontja a munkaerő szempontjából a diplomás munkakörökre épít és nem támaszt magas élőmunkaigényt, mert szinte minden gépesített technológiával működik majd. Emiatt a betanított, illetve a szakmunkások tömeges felvétele nem valószínű - mondta lapunknak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. pr-vezetője. Vannak olyan vállalkozók, akik a gépiparban tevékenykednek, egyben beszállítói tevékenységet is végeznek külföldi autógyáraknak, és komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy az új kecskeméti gyár felé is sikerül nyitniuk. Egyelőre azonban nem biztos, hogy ebben a Daimler AG is partnerként tekint majd rájuk, mivel információink szerint csak a kiszemelt terület egy részét építik be - közölte a Napival Kozsuckhné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója. Az üresen maradó területekre további beruházókat várnak, tehát a helyi vállalkozók legfeljebb a második vonalban jöhetnek szóba beszállítóként. A dél-alföldi régióban ráadásul kevés a felsőfokú műszaki végzettségű szakember, és a vállalkozások egy része fél, hogy azt a kevés megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező mérnököt és szakmunkást is elszipkázza az új gyár. Az biztos, hogy a vállalkozások a magas bérköltségek, a járulékfizetési kötelezettségek miatt nem képesek olyan bérfejlesztésre, amivel versenyben maradhatnának a Daimlerrel szemben - mondta az igazgató. A kormány szerint az oktatáspolitikai fejlesztések párhuzamosan haladnak a gazdaságpolitikai innovációval és a térség fejlesztésével, hiszen az Új Magyarország fejlesztési terv részeként a Kecskeméti Főiskola 2,4 milliárd, a Debreceni Egyetem 4,9 milliárd forintos céltámogatást kap a szakemberképzés fejlesztésére. Ezzel együtt kérdés, hogy a leendő debreceni Richter-üzem vagy a 2012-re elkészülő Mercedes-gyár friss diplomás pályakezdőket vagy releváns munkatapasztalattal rendelkező profikat fog-e alkalmazni. Mint ahogy az is kérdéses, hogy a kiemelt beruházások mennyiben járulnak hozzá a tízszázalékosnál nagyobb munkanélküliséggel küszködő dél-alföldi régió vagy általában Kelet-Magyarország munkaerő-piaci korrekciójához, hiszen a munkanélküliek itt is jellemzően az alacsony képzettségű rétegekből kerülnek ki, és felzárkóztatásukhoz a rendelkezésre álló rövid idő aligha lehet elég.
Újra pénzt osztott az NKTH
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) tegnap hirdette ki a 2008. évi Nemzeti Technológiai Program első fordulója győzteseinek névsorát. A kétfordulós program célja a kutatási és fejlesztési szféra (k+f) ösztönzése, illetve a technológiai alapú innováció megalapozása a vállalkozások és nonprofit, valamint a költségvetési konzorciumok számára. A második forduló idén kiemelt prioritást kapott, így 30 milliárd forintos kerettámogatás vált elérhetővé a pályázók számára - mondta Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A pályázat első fordulójára 65 milliárd forint támogatási igénnyel összesen 136 beadvány érkezett, amelyből huszonhét bizonyult sikeresnek. A nyertesek között 13,7 milliárd forint céltámogatást osztottak szét, aminek hatvanöt százaléka vállalatokhoz, negyvennyolc százaléka kis- és középvállalkozásokhoz (kkv) került. Az elbírálás hangsúlyos eleme volt, hogy a pályamű hosszú távú, interdiszciplináris projektként, piacképes termék előállítására és ebből fakadóan a nemzetgazdaság versenyképességének növelésére irányuljon, továbbá az is, hogy a pályázó jelentős önerővel is hozzájáruljon saját projektjének megvalósításához. A nyertesek között szerepel a Richter Gedeon Nyrt., a Rába Holding Nyrt. is. A nanotechnológia gyógyszeripari alkalmazásának projektje 1,3 milliárd forintos költségvetésű, amiből egymilliárd forint állami támogatásként érkezik a Richterhez. A Rába Holding 1,26 milliárdos járműipari projektjének megvalósításával a technológia- és a termékfejlesztés által új termékek létrehozását, valamint korszerű tervezési és termelésirányítási eljárások kialakítását tűzte ki célul.
Nincs vészhelyzet az árhullám miatt
Elérték Magyarországot azok az árhullámok, amelyek az elmúlt időszak esőzései nyomán indultak a Felső-Tisza vízgyűjtő területeiről, de az utánpótlás az előrejelzések szerint elmarad, mert az elmúlt huszonnégy órában nem esett, és az előrejelzések szerint a következő hat napban nem várható komolyabb csapadék. A költségek már jóval százmillió forint fölött vannak, de az elmúlt évek tapasztalatainak és az árvízvédelmi szakemberek előkészítő munkájának köszönhetően sehol sem fenyegeti árvíz a lakott területeket - mondta tegnap Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kóthay László vízügyi szakállamtitkárral és Láng Istvánnal, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetőjével közös sajtótájékoztatóján. A Hernád a vártnál lassabb áradás miatt nem tetőzött a korábban hétfő reggelre jelzett időpontban, de a folyó szintje valószínűleg bőven a 474 centiméteres rekord alatt marad. A felső szakaszon sikerült elkerülni a helikopteres beavatkozást, viszont vasárnaphoz képest újabb 350 kilométeres részen kellett elrendelni árvízvédelmi készültséget. Emiatt hétfőn reggel a Tisza tizenegy szakaszán harmadfokú, hét szakaszán másodfokú készültséget rendeltek el és ezeken a területeken a következő napokban a harmadfokú szintet meghaladó készültségre számítanak a szakemberek. Már jóval az árhullám érkezése előtt kialakították az ideiglenes védelmi rendszert; a termőföldek védelme érdekében két helyen bontották meg a töltéseket, amivel mintegy 2,5 millió köbméter vizet tereltek vissza az apadó Hernádba. Harmadfokú készenlét várható a Krasznán is, míg a Szamoson a Tisza visszaduzzasztó hatása okoz gondot: a vásárosnaményi torkolati részen első fokú a készenlét, egyelőre figyelőszolgálatot tartanak a vízügyi szakemberek. Áradással fenyeget a Tisza középső szakasza is. Hétfőn reggel Szolnoknál 487 centiméteres vízállást mértek, a tetőzés mára várható, hétszáz centiméternél magasabb vízállásnál. A hét második felében első fokú árvízvédelmi készültség lesz a Tiszafüred és Csongrád közé eső szakaszon is, ami közlekedési korlátozásokat vonhat maga után - a folyó felsőbb szakaszain már tegnap leálltak a kompok -, folyamatosan ellenőrzik a védvonalak állapotát, a töltésen átnyúló műtárgyakat, azok zárását. Az árhullám a jövő hét végéig valószínűleg elönti a tiszai strandokat, a hullámtéri területeket és a szolnoki hullámtéri kerteket is, ami nagy mennyiségű hordalék lerakódását is eredményezheti. Az idén induló uniós fejlesztéseknek köszönhetően néhány éven belül jóval könnyebbé válik majd az árhullámok kezelése. Az állandó védelemhez szükséges körtöltések kialakításának becsült költsége 2,1 milliárd forint, erről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül már megszületett a megállapodás az önkormányzatok és az állam között. A munkálatok várhatóan 2009 folyamán kezdődnek, jelenleg a programok előkészítése zajlik. Árvízvédelmi fejlesztésekre 2007 és 2013 között 150 milliárd forint összegű európai uniós támogatást kap a magyar állam, amiből 110 milliárdot a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére (VTT) szántak. A még Vásárhelyi Pál által tervezett rendszerre építő, az árvíztől védendő területekre is továbblépő projekt keretében a kormány június végén 157 millió forint céltámogatást adott a beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztését célzó beruházás előkészítésére. A Vásárosnamény és Lónya közti területet érintő munkálatok során 2011 végére tizenkilenc település árvízvédelmi biztosítása valósul meg. A VTT végleges költsége ebben a térségben várhatóan eléri a 6,3 milliárd forintot.
Olcsóbb lehet az átlátszó beton
Napokon belül megszülethet a megállapodás az üvegbeton tömeggyártásáról egy magyar gyártóval. A nemzetközi szinten is díjazott litracon előállítási költségei pillanatnyilag egyértelműen a luxuskategóriába sorolják az építőanyagot, de a gyártástechnológia megváltoztatása után a remények szerint jöhet a széles körű felhasználás.
Magyar gyártóval tárgyal az üvegbeton feltalálója
Napokon belül megszülethet a megállapodás az üvegbeton tömeggyártásáról. A nemzetközi szinten is díjazott litracon előállítási költségei pillanatnyilag egyértelműen a luxuskategóriába sorolják az építőanyagot, de a gyártástechnológia megváltoztatása után a remények szerint jöhet a széles körű felhasználás.
