A kormány két kelet-magyarországi beruházást is nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított a közelmúltban. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint mind a Richter Gedeon Nyrt. debreceni biotechnológiai kutatóközpontja, mind a Daimler AG kecskeméti Mercedes-gyára jótékony hatással lesz a nemzetgazdaság versenyképességére és Kelet-Magyarország munkaerő-piaci fejlődésére is, hiszen a Richter 110, a kecskeméti beruházás közvetlenül 2500, közvetve pedig százezer munkahelyet fog teremteni.
A Richter leendő debreceni kutatóközpontja a munkaerő szempontjából a diplomás munkakörökre épít és nem támaszt magas élőmunkaigényt, mert szinte minden gépesített technológiával működik majd. Emiatt a betanított, illetve a szakmunkások tömeges felvétele nem valószínű - mondta lapunknak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. pr-vezetője.
Vannak olyan vállalkozók, akik a gépiparban tevékenykednek, egyben beszállítói tevékenységet is végeznek külföldi autógyáraknak, és komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy az új kecskeméti gyár felé is sikerül nyitniuk. Egyelőre azonban nem biztos, hogy ebben a Daimler AG is partnerként tekint majd rájuk, mivel információink szerint csak a kiszemelt terület egy részét építik be - közölte a Napival Kozsuckhné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója. Az üresen maradó területekre további beruházókat várnak, tehát a helyi vállalkozók legfeljebb a második vonalban jöhetnek szóba beszállítóként. A dél-alföldi régióban ráadásul kevés a felsőfokú műszaki végzettségű szakember, és a vállalkozások egy része fél, hogy azt a kevés megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező mérnököt és szakmunkást is elszipkázza az új gyár. Az biztos, hogy a vállalkozások a magas bérköltségek, a járulékfizetési kötelezettségek miatt nem képesek olyan bérfejlesztésre, amivel versenyben maradhatnának a Daimlerrel szemben - mondta az igazgató.
A kormány szerint az oktatáspolitikai fejlesztések párhuzamosan haladnak a gazdaságpolitikai innovációval és a térség fejlesztésével, hiszen az Új Magyarország fejlesztési terv részeként a Kecskeméti Főiskola 2,4 milliárd, a Debreceni Egyetem 4,9 milliárd forintos céltámogatást kap a szakemberképzés fejlesztésére. Ezzel együtt kérdés, hogy a leendő debreceni Richter-üzem vagy a 2012-re elkészülő Mercedes-gyár friss diplomás pályakezdőket vagy releváns munkatapasztalattal rendelkező profikat fog-e alkalmazni. Mint ahogy az is kérdéses, hogy a kiemelt beruházások mennyiben járulnak hozzá a tízszázalékosnál nagyobb munkanélküliséggel küszködő dél-alföldi régió vagy általában Kelet-Magyarország munkaerő-piaci korrekciójához, hiszen a munkanélküliek itt is jellemzően az alacsony képzettségű rétegekből kerülnek ki, és felzárkóztatásukhoz a rendelkezésre álló rövid idő aligha lehet elég.
Csajági Mátyás