Csajági Mátyás

Gyorsítják a Mercedes-gyár engedélyezését

Szerdán aláírt egy keretmegállapodást a Daimler AG, a magyar kormány és Kecskemét városa, amelynek értelmében a vállalat új, prémium kategóriás autókat előállító gyárat létesít Kecskeméten. A tervek szerint 2012-től a jelenlegi A- és B-osztályú Mercedesek utódai gurulnak majd le a kecskeméti futószalagokról. A 800 millió euró értékű beruházás csaknem 2500 közvetlen és további százezer közvetett munkahelyet teremt. A kabinet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a gyárat, ezáltal egyszerűsödik és rövidül az engedélyezési folyamat - mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter a kormányülés után. A későbbi tervek között szerepel az is, hogy a telephelyhez vasúti kapcsolatot és autópálya-csatlakozást is építenek. Az összehangolt fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek köszönhetően 2007-ben 31 milliárd forint, 2008-ban pedig több tíz milliárd forint adóbevétel várható az intézkedéseknek köszönhetően - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő. A mintegy 3500 ellenőrzés radikálisan csökkentette a feketegazdaság szempontjából legfertőzöttebb ágazatok - a dohány- és az üzemanyag-kereskedelem - illegális forgalmát és a legális cigarettaforgalom hat százalékkal növekedett, ami 1350 millió eladott cigarettát jelent. A dohányáru becsült illegális kereskedelme már 2007-ben tíz százalék alá szorult.

Mennyi lesz a minimálbér, mikor nem kell dolgozni?

Nagy harc jöhet az őszi OÉT-üléseken.

Nagy harc jöhet az őszi OÉT-üléseken

Az év végén kifut a hároméves megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. Az OÉT-oldalak véleménye a folytatásról eltér egymástól.

Ellenőrzik a diákok szünidei munkavállalását

Nem jellemző Magyarországon az illegális gyermekmunka, ám fontos a feltárásuk, mert szinte minden esetben olyan súlyos jogsértésekkel párosulnak, mint például a feketemunka vagy a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára. Az idén hat munkáltatónál tíz gyermekkorú foglalkoztatására bukkantak, a felderített esetek jellemzően az építőipar és a mezőgazdaság területén fordulnak elő. A Munka törvénykönyve védi a fiatalkorú munkavállalókat is: csak szülői hozzájárulással, iskolai szünetben, nappali tagozatos tanulói jogviszonyú diákok foglalkoztathatók, a 15-16 éves korosztálytól. Tizenöt éves kor alatt csak a művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységek keretében engedélyezett a munkavégzés - ám ezekhez is szükséges gyámhatósági engedély. Ugyanezek a megszorítások vonatkoznak a 15-16 éves korosztály nyári szünidőn kívüli foglalkoztatására is. Fontos kitétel, hogy a fiataloknak ugyanazt a munkabért kell kapniuk az elvégzett munkáért, mint a felnőtteknek és maximum napi 8, heti 40 órában foglalkoztathatók.

Vadásznak a feketemunkára

Az idei vizsgálatok szerint a feketemunkából és a munkavédelmi szabályok megsértéséből fakadó kihágások huszonöt százaléka esik a legfertőzöttebb ágazatra, az építőiparra. Bár a tavalyi adatokhoz képest a felére csökkent a feltárt esetek száma, a magas index még mindig jelentős problémára világít rá. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a 2008. januártól júniusig tartó időszakban összesen 32,6 ezer munkáltatót ellenőrzött és hetvenhárom százalékuknál talált olyan szabálytalanságot, ami jogaikban sértette vagy fizikai épségükben veszélyeztette a munkavállalókat. Több mint negyvenezer embert foglalkoztattak feketén, harminckétezret veszélyes munkakörülmények között. A főmunkaidőn kívüli ellenőrzések jelentősen hozzájárultak a szabálytalanságok feltárásához - mondta Papp István, az OMMF elnöke múlt pénteki sajtótájékoztatóján. A tapasztalatok szerint a munkáltatók hétköznap még hellyel-közzel betartják a szabályokat, de hétvégén hajlamosak a legalapvetőbb munkavédelmi előírások és munkaügyi rendelkezések áthágására is. Az ellenőrök számos esetben találkoztak például a leesés vagy beomlás elleni védelem, továbbá a védőburkolatok, illetve érintés elleni védelem teljes hiányával. További problémát okoz a munka-egészségügyi előírások - ezen belül a zaj-, illetve a légzésvédelmet biztosító védőeszközök - hiánya, valamint az, hogy a munkáltatók általában elfelejtik bejelenteni a rákkeltő anyagok használatát. Jellemző még az előzetes és az időszakos egészségügyi vizsgálatok hiánya. Munkaügyi szempontból a túlmunka, a pihenőidő, a nyilvántartásra, szabadságra, a munkabér védelmére vonatkozó, valamint a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyása a leggyakoribb. Az építőipar fokozatosan javuló tendenciái mellett a vagyonvédelmi, a vendéglátó és a feldolgozóipari vállalkozások területén előretört a feketefoglalkoztatás. Az ilyen típusú jogsértések a januártól júliusig terjedő időszakban 19 ezer munkavállalót érintettek. Az OMMF fontosnak tartja az utóellenőrzéseket is, mert bár a munkaadók többsége eleget tesz a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó határozatok betartásának, de a rendszeres vizsgálatok rendre újabb és újabb hiányosságokat tárnak fel - mondta Papp István.

Csendes éj-művelet dél-budán a Zöld Pardon és a Rio körül

A Petőfi híd budai hídfőjénél működő Rio és a Zöld Pardon környezetében a folyamatossá vált rendbontás és a kellemetlen zajok által kiváltott lakossági bejelentések nyomán Újbuda városvezetése 2008. július 1-jével elindította a Csendes éj műveleti tervet. A szórakozóhelyekre vezető útvonalakat fokozottan ellenőrzik, megtiltják a közterületi alkoholfogyasztást, állandóvá teszik az éjszakai rendőri jelenlétet, amivel megkísérlik csökkenteni a közlekedési szabálysértések, az autófeltörések és a rablások számát - mondta Molnár Gyula, Újbuda polgármestere. A két szórakozóhely tulajdonosa is kiveszi a részét a megelőzésből: a Zöld Pardon tulajdonosa a szórakozóhely főbejáratával szembeni park közvilágításának felújítását vállalta a rablások visszaszorítása érdekében, míg a Rio üzemeltetője parkolásgátló oszlopokat helyez a hídi lehajtóra.

Visszaállítanák a fizikai munka becsületét

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a gazdasági kamarák között sorra születnek a megállapodások a szakképzés megújítása érdekében. A héten két együttműködési megállapodást is kötött az SZMM, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) és a Magyar Agrárkamarával (MA). A megállapodások célja, hogy a különböző szakképzésekben részt vevő tanulók száma és felkészültsége rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez, továbbá a fizikai munka és a gyakorlati tudás presztízse emelkedjen a társadalomban. A szakképzés területének egyik legfőbb problémája, hogy a szakmák követelményrendszere (SZVK) nem követi a munkaerőpiac változó igényeit, hiszen a szakmák jelentős része olyan vizsgakövetelményeket is támaszt, melyekre már nincs szükség, olyanokat viszont nem, amelyek az adott területen nélkülözhetetlenek. A másik probléma a képzési kapacitás kérdése, hiszen közel hárommillió olyan munkavállaló van, akinek munkaköre betöltéséhez OKJ-s szakképesítés szükséges, ezzel szemben az aktív korúak közül 900 ezren semmilyen szakképzettséggel sem rendelkeznek. A már meglévő tudás beszámíthatósága, az előzetesen megszerzett szakmai ismereteknek a tanulmányi időbe történő integrálása sem a munkáltató, sem a munkavállaló számára nem tervezhető, valamint az érvényes OKJ-rendszer strukturálatlan, túlzottan sok szakképesítést tartalmaz, a képesítésekhez tartozó kompetenciák pedig nem egyértelműek. A szakképzési rendszer hibáin túl azonban a fizikai munka társadalmi megítélése is negatív irányba fordult a rendszerváltás után. Ennek okai a kilencvenes évek elején az állami vállalatok felszámolásából fakadó elbocsátási hullám rossz emlékeiben, valamint abban az újonnan kialakult véleményben gyökerezik, hogy a fizikai munka anyagilag sem kifizetődő. Így a képzések fajtái és formái között szelektáló tanulók, illetve szüleik általában a fizikai pályák mellőzése mellett döntenek. Az SZMM és a gazdasági kamarák közös programja ezeket a problémákat kívánja orvosolni. A gyakorlati képzést végzők pedagógiai felkészítésén, a folyamatos évközi ellenőrzéseken és a minőségalapú szakmai vizsgarendszer kialakításán, valamint a kamarák szakmai kompetenciájának kibővítésén túl a megvalósítás több kérdést is felvet. Egyfelől a térségi, integrált szakképzés gondolata reális, másfelől túlságosan is a munkavállalói oldal serkentésére koncentrál, viszont a munkaadói oldal problémáira, a munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség enyhítésére nem tér ki. Ebből könnyen következhet, hogy a szakképzett munkaerő térségi igényeket figyelembe vevő képzése ugyan megvalósul, viszont a munkaadói oldal képtelen lesz alkalmazni a munkavállalókat. Ebben az esetben csak a szakképzett álláskeresők tábora bővülne, továbbá a térségek konstans munkaerőhiánya is megmaradna. A munkaerőhiánnyal küszködő területek közül az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legégetőbb a munkáshiány. Ugyanitt a legnagyobb a munkanélküliség is. A kormány 2009-től a szociális juttatások, ezzel párhuzamosan az alkalmi munka nyilvántartásának rendszerét is elektronikus útra tereli, ami átláthatóbbá tenné mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal helyzetét.

Sokan sokszor visszaéltek az AM-könyvvel

Jövőre jelentősen átalakítaná a kormány az alkalmi munkavállalás feltételeit. A tervek szerint a papíralapú adminisztrációt felváltaná az e-ügyintézés - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára.

Jobban beleszólhat a szakképzésbe a kamara

Májusi adatok szerint hétszeresére nőtt a tanulószerződéses középiskolai tanulók száma - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) elnökével közös tájékoztatóján. Az SZMM adatai szerint 1998-ban még csak 6616 szakipari tanuló végezte szakmai gyakorlatát gazdálkodó szervezeteknél, az idei felmérések szerint ez a szám 42 892-re nőtt. Egy tegnapi megállapodás értelmében a kamara a minisztériumtól kapott minőségellenőrzési, vizsgáztatási és szakképzési jogosítványai alapján a munkaadók munkaerő-piaci érdekeit figyelembe véve gondoskodik a leendő munkavállalók gyakorlatorientált képzéséről és a képzést végző szakemberek folyamatos felkészítéséről. Az együttműködés alapján a középfokú oktatáshoz szervesen kapcsolódó szakmai-gyakorlati képzést a tanulók az SZMM és az MKIK felügyelete alatt egy, az adott szakmában tevékenykedő gazdálkodó szervezetnél töltik. Az MKIK 2004 óta tizenhat szakképesítés tekintetében vállalta a tanulószerződéses rendszer működtetését, fejlesztését és ellenőrzését. Ez a feladatkör most újabb tizenegy hiányszakmával bővült.