Az utóbbi hónapokban több, nagy rombolóerejű töltetet is találtak építkezéseken, ezért felmerült az építési telkek előzetes tűzszerészeti átvizsgálásával kapcsolatos szabályozás kialakításának kérdése. Az új rendelettervezet a robbanószerkezetek kutatásának és feltárásának újraszabályozását célozza, de még sok az eldöntendő kérdés - tudta meg lapunk az IRM-től. A lőszermentesítés kiemelten veszélyes tevékenység. Jelenleg nincs jogilag szabályozva, hogy aki ezzel foglakozik, annak milyen szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie és meddig terjed a jogosultsága - mondta a Napinak Kocsis László, a Védelmi Ipari Szövetség főtitkára.
A Fővárosi Önkormányzatnak jelenleg nincsen az előzetes tűzszerészeti átvizsgálást kötelezővé tevő rendelete, holott az önkormányzatok hozhatnának olyan rendeletet, amely előírja az építtetőnek az építési terület lőszermentesítését. A föld mélyén nyugvó bombák hatástalanítását jelenleg csak az 1999. évi CXLII. számú, tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló kormányrendelet szabályozza. További probléma, hogy nincsenek pontos statisztikák a II. világháború alatt Magyarország területére szórt bombák számáról és elhelyezkedéséről sem, mert a tűzszerészek és a történészek is csak becsült adatokkal rendelkeznek. Annyi biztos, hogy 1944-1945-ben csak Budapestre több tízezer bombát dobtak le a szövetségesek. Emiatt kiemelten veszélyeztetett építési területek a hidak, a pályaudvarok, valamint az egykori ipartelepek környéke - tudta meg lapunk a fővárosi önkormányzattól. Ez a következő években beépülő ipartelepek esetében sok hasonló bonyodalmat jelenthet.
Jelenleg semmi sem szabályozza az építtető vonatkozó kötelezettségeit a munkavállalóval szemben, így egy balesetben a joghézagot kihasználva könnyen kibújhat a felelősség alól. Kivételt csak az állami és a kiemelt beruházások jelentenek - azoknál ugyanis kötelező az előzetes lőszermentesítés.
Csajági Mátyás