A Budapesti Iparkamara (BKIK) és a fővárosi Oktatáspolitikai és Ifjúságpolitikai Bizottság (OIB) is csatlakozott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzés-fejlesztést célzó együttműködéséhez.
Budapest területén eddig kilencven szakképző intézményben 15 ezer szakmunkás tanult, ami rendkívül aránytalan forrásmegosztást és rendkívül gazdaságtalan működést eredményezett, főleg a folyamatosan csökkenő létszámú diákság és a szakképesítés népszerűtlenségéből fakadó mutatók fényében. Az együttműködés általános célja ebben az esetben is a szakmunka népszerűsítése. A rendszer célja, hogy a szakmunkák felé orientálja a diákokat, mert egyre kevesebb a képzett szakmunkás, mesterségek szűnnek meg. A tervek szerint 2009 februárjában már működik az az internetes portál, amely átfogó ismereteket nyújt a szakmákhoz szükséges kompetenciákról, továbbá megmutatja, hogy az adott szakmát megszerző fiatalok iránt mekkora kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Ez egy folyamatosan frissülő elektronikus rendszer lesz, amelyből a diákok és a szülők pontosan tájékozódhatnak arról, hogy mit érdemes tanulni - mondta Hefter József, a BKIK kézműipari tagozatának elnöke.
Az hiányszakmáknál a tényleges piaci érvényesülés kérdése még mindig megoldatlan, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a képzésből kikerülő fiatal ténylegesen el tud helyezkedni az adott területen. Ez főleg a kihalófélben lévő szakmáknál problémás, hiszen nagyon kevesen űzik e mesterségeket és a szakképzésből frissen kikerülő munkavállalók lényegében nem tudnak elhelyezkedni. Számukra csak a saját vállalkozás indításának lehetősége marad, ami viszont a magas járulékok, a kialakulatlan ügyfélkör és a működéshez elengedhetetlen infrastruktúra kiépítésének költségei miatt szinte megoldhatatlan feladat. A szakképző intézmények kapuin kilépők számára leginkább a már működő vállalkozásokban való elhelyezkedés lenne a kézenfekvő - mondta Germánné Vastag Györgyi, az OIB elnöke. Ezzel az a probléma, hogy a legtöbb hiányszakmában működő vállalkozás nem képes munkaerő-fejlesztésre, még akkor sem, ha ez volna piaci bővülésük záloga.
Csajági Mátyás