Csaba Ferenc

Jól mennek a svájci órák

A nemrég még temetett svájci óragyártás kiemelkedően jó hónapot zárt októberben. A svájci óragyártók szövetségének jelentése szerint az 1,199 milliárd svájci frankos (1,03 milliárd dollár) októberi exportbevétel történelmi csúcs, és 5,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Október végéig egy év alatt 8,87 milliárd frank értékben exportáltak svájci órákat, ami 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi kivitelt. A világ legnagyobb óragyártója, a Swatch névre szóló részvényei megtartották ugyan az értéküket, ám a bemutatóra szóló papírok árfolyama 0,2 százalékkal emelkedett.

Tárgyal a SanPaolo és a Dexia

Tárgyalásokat folytat az olasz SanPaolo IMI és a belga Dexia a két bank egyesüléséről, amivel Európa negyedik legnagyobb bankja jöhetne létre. A SanPaolo 15,4 milliárd eurós piaci kapitalizációjával Olaszország harmadik legnagyobb bankja, a Dexia piaci értéke 17,7 milliárd euró. A belga bank számára a legfőbb vonzerőt a SanPaolo olaszországi fiókhálózata, az olasz félnek pedig a Dexia nemzetközi kapcsolatai jelenthetik. A teljes egyesülésnek az elemzők és a kereskedők szerint mindazonáltal kicsi az esélye. Úgy vélik, hogy az olasz pénzügyi piac még nem érett meg a nemzetközi megmérettetésre, és bizonytalanságot jelent a jövő évi választás is. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a Dexia megvásárolja a Fideuramot, a SanPaolo alapkezelő egységét, de ígéretesnek tűnhet számára a Banca OPI-vel, a SanPaolo lakossági bankjával való együttműködés is. A hírek nyomán a Fideuram és Dexia részvényárfolyama emelkedett, a SanPaoloé viszont valamelyest csökkent. A SanPaolo magyarországi leányvállalata a jelenleg 29 fiókot működtető és hálózatát folyamatosan bővítő Inter-Európa Bank, amely az első kilenc hónapban 29 százalékkal növelte az adózás előtti nyereségét. Elemzők szerint a pénzintézet 2004 évi nettó nyeresége jelentősen meghaladja majd a tavalyi 2 milliárd forintos profitot.

A miniszter tovább működtetné az atomerőművet

Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter megfontolandónak tartja azt a lehetőséget, hogy a Jaslovské Bohunice-i V1 atomerőmű egyes és kettes blokkját egyaránt 2008-ban szereljék le. A csatlakozási szerződésben Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy a Pozsonytól 65 kilométerre fekvő erőmű egyes blokkját már 2006. december 31-éig, a kettes blokkot pedig 2008 végéig leszereli, amiért 2013 végéig összesen 410 millió eurós kompenzációt hívhat le. Rusko az atomerőművek biztonságával foglalkozó Relko cég szakmai jelentésére hivatkozik, amely szerint a két reaktorblokk együttes leszerelése kevesebb kockázattal járna. Az atomerőmű ellen korábban legélesebben fellépő Ausztria pozsonyi nagykövetének helyettese, Mariann Wrba a The Slovak Spectatornak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a szlovák kormánynak nem csupán Szlovákia, de a szomszédos országok biztonságát is szem előtt kell tartania. Amador Sanchez Rico, az EU közlekedési és energiaügyi szóvivője közölte: az Európai Bizottsághoz egyelőre nem érkezett meg a szlovák javaslat, ha viszont mégis beterjesztik, akkor a jóváhagyáshoz valamennyi tagországnak el kellene fogadnia, aminek meglehetősen kicsi az esélye. A 24 EU-tag meggyőzését Ján Figel szlovák biztos is kemény diónak tartja, elismerve, hogy Brüsszelben mindezidáig egyetlen pozitív reakcióval sem találkozott. A halasztás ellen legkeményebben a Greenpeace környezetvédő csoport tiltakozott. Juraj Rizman szóvivő szerint csupán politikai blöffről van szó, semmiféle szakmai érv nem szól Rusko javaslata mellett. Egyelőre a szlovák kormány sem döntött arról, hogy támogatja-e a gazdasági miniszter előterjesztését, az ellenzéki Smer pártnak a reaktorok 2015-ig való működtetésére tett indítványát azonban egyértelműen elutasította. A gazdasági minisztérium szóvivője közölte: csupán alternatívát kínálnak, és ha az unió bármely tagállama ellenzi a csatlakozási szerződéstől eltérő megoldást, lemondanak róla.

IMF-kritika Moszkvának

Az olajeladásból származó hatalmas bevételt az államadósság csökkentésére kellene fordítani, és erőteljesebben fel kellene lépni az infláció ellen – jelentette ki háromnapos moszkvai látogatása végén Rodrigo Rato, az IMF vezérigazgatója. Az IMF-nek Moszkva mindössze 3,5 milliárd dollárral tartozik, az orosz állam teljes külföldi adóssága azonban 114 milliárd dollár, csaknem pontosan annyi, mint a teljes orosz arany- és valutatartalék, amely 113 milliárd dollárt ér. Rato üdvözölte Alekszej Kudrin pénzügyminiszter javaslatát, hogy a határidő lejárta előtt fizessék ki a Párizsi Klubbal szemben fennálló, még a Szovjetuniótól örökölt 40 milliárd dolláros tartozás egy részét. Rato kritikusan nyilatkozott azonban az orosz jegybank monetáris politikájáról. Az alacsony rubelárfolyam amellett, hogy gerjeszti az inflációt, hosszú távon eleve bukásra van ítélve – jelentette ki. Az idei infláció minden bizonnyal meg fogja haladni a prognosztizált 10 százalékot, a Reuters elemzői szerint körülbelül egy százalékkal. – Az orosz cégeknek be kell tartaniuk a törvényeket, és nem azt keresniük, miként bújhatnának ki az adófizetés alól – figyelmeztette hallgatóságát Vlagyimir Putyin az orosz iparosok és vállalkozók szervezetének gyűlésén. Az elnök nem említette ugyan név szerint a 18,5 milliárd dolláros adóhátralékkal vádolt és egy éve koncentrált támadás alatt álló Jukosz olajvállalatot, azt azonban hangsúlyozta, hogy a lefolytatott vizsgálatok mögött nem államérdek állt, és hogy a magántulajdont az állami hivatalok is tiszteletben tartják.

Nem a földrengés rázta meg a japán gazdaságot

A japán GDP harmadik negyedévi – annualizált – növekedése csupán 0,3 százalékos volt. Az export az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal csökkent, főként az egyesült államokbeli és a kínai kereslet gyengülése, valamint a high-tech szektor szabályozása miatt. Az ipari termelés 0,7 százalékkal esett vissza, amit részben az exportkereslet csökkenésével magyaráznak, részben pedig azzal, hogy bizonyos áruk – például a síkképernyős televíziók – iránt lanyhult az érdeklődés. A kormány szokásos havi értékelése hónapok óta a legkedvezőtlenebb, bár hangsúlyozza, hogy a japán gazdaság a negatív jelek ellenére sem tért le az erősödés útjáról. A lakossági fogyasztás csaknem 1 százalékos negyedéves növekedése és a munkaerőpiac javulása bizakodásra adhat okot. Heizo Takenaka gazdasági miniszter szerint nem lesz komoly negatív hatásuk az októberi földrengéseknek sem, amelyek Niigata prefektúrában halálos áldozatokat is követeltek.

Tetőn a Wienerberger

A világ legnagyobb téglagyártója, az osztrák Wienerberger AG az év első kilenc hónapjában 61 százalékkal, 155,5 millió euróra növelte nettó nyereségét. Wolfgang Reithofer vezérigazgató szerint a vállalat 2004-ben túl fogja szárnyalni az üzemi nyereség tervezett 10 százalékos növekedését, a részvényesek gyűlésén pedig az osztalék megemelését fogják javasolni. Európában a műanyag csövek, a tetőrendszerek és a térburkoló kövek piacát is a Wienerberger vezeti. A nyereség növekedésében a cégvásárlások és a közép-, illetve kelet-európai piacok játszották a döntő szerepet, amelyeken az építőanyagok ára jelentősen emelkedett. A Wienerberger idén szerezte meg a Koramic Roofing teljes tulajdonát, amivel tovább erősítette pozícióját a nyugat- és észak-európai piacokon. Reithofer kiemelte azt is, hogy az energiaszolgáltatókkal előre megkötött szerződések révén a vállalatnak sikerült mérsékelnie az olajár-emelkedés negatív hatását. A vállalatvezetés folyamatos növekedést prognosztizál, de külön megemlít néhány országot, ahol átmeneti visszaesésre számít. Németországban például továbbra is stagnál a lakásépítés, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy a helyzet megváltozna. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, főként a kevés rendelkezésre álló építési terület és a magas ingatlanárak miatt. Magyarországot is a problémás országok közé sorolják. Az építőipar lendülete a Központi Statisztikai Hivatal szerint májusban valóban megtört ugyan, az 1990-ben alakult Wienerberger Téglaipari Rt. vezetése ennek ellenére bizakodó. A cég 15 gyárban 780 dolgozót foglalkoztat, és 2004-ben indította el az eddig jegelt ötmilliárd forintos beruházását, a tiszavasvári téglagyár építését.

Jól teljesített Közép-Európában az Erste Bank

Ausztria második legnagyobb bankja, az Erste Bank AG nettó nyeresége a harmadik negyedévben a várakozásokat meghaladó mértékben, 58 százalékkal, 142,4 millió euróra nőtt. A nyereség az anyaországon kívül, azaz Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban nőtt a legnagyobb mértékben, de az osztrák piacon is jól szerepelt a pénzintézet. A közép-európai érdekeltségek az első kilenc hónapban 70 százalékkal, 232 millió euróra növelték együttes profitjukat. A csoporthoz tartozó Ceska Sporitelna, a mérlegfőösszeg tekintetében második legnagyobb cseh bank 80 százalékkal, 153,9 millió euróra növelte profitját. Az árbevétel tekintetében azonban a biztosítási ágazat volt a legdinamikusabb, amely közel 50 százalékos növekedést produkált. A bank teljes eszközállománya szeptember 30-án 142,2 milliárd eurót ért, valamivel többet, mint a Bank Austria-Creditanstalt 139,9 milliárdos eszközei. Andreas Treichl vezérigazgató szerint tartható az idei, 500 millió eurós éves profit-előirányzat, az elemzők szerint ráadásul az Erste „organikusabban” növekszik, mint legnagyobb hazai vetélytársa. A bank további terjeszkedési lehetőségeket lát a kelet-közép-európai térségben, ahol nagy a kereslet nyugdíjbiztosításai és hitelei iránt – közölte Treichl. Az Erste jövőre 600 millió, 2006-ban 7500 millió euró profitot tervez. A bank pénzügyi igazgatója, Reinhard Ortner bejelentette, hogy a tervek szerint az idén a tavalyinál 30 százalékkal magasabb, körülbelül 0,5 euró osztalékot fizetnek részvényenként. Az Erste árfolyama, amely az idén csaknem 50 százalékkal emelkedett, az eredmények megjelenése után mintegy 3 százalékkal esett, az elemzők szerint azonban ez is jó árnak tekinthető.

Allianz: kezd kifizetődni a Dresdner Bank megvétele

Európa legnagyobb biztosítótársasága, a német Allianz AG nettó nyeresége a harmadik negyedévben 8 százalékkal, 539 millió euróra csökkent ugyan, de így is meghaladja a 415 millió eurós várakozásokat. Az első kilenc havi profit ugyanakkor több mint kétszerese az egy évvel korábbi szintnek. A negyedéves nyereség csökkenéséért részben az utóbbi száz év legkeményebb hurrikánjai okolhatók, amelyek a biztosított ingatlanokban és létesítményekben csak Floridában és Japánban a becslések szerint körülbelül 30 milliárd dolláros kárt okoztak. Az elemzők azonban leginkább a Dresdner Bank eredményét tartják figyelemre méltónak. Az Allianz által 2001-ben megvásárolt pénzintézet, amely az utóbbi két évben 2,7 milliárd eurónyi veszteséget halmozott fel, a harmadik negyedévben már profitot termelt és az évet az ígéretek szerint nullszaldóval zárja. A Magyarországon az Allianz Hungária biztosító révén jelen lévő társaság részvényei, amelyek a Dresdner Bank gyenge teljesítménye és a hurrikán okozta károk miatt korábban jelentősen gyengültek, a bejelentés után 3 százalékot erősödtek.

A központi bankok nem engednek a három százalékból

Aláásná az 1997-ben aláírt stabilitási paktum hitelét és veszélyeztetné az eurózóna stabilitását, ha enyhítenék a költségvetési hiány nagyságára vonatkozó előírást – figyelmeztettek csütörtöki bécsi tanácskozásukon az európai központi bankok vezetői. Jürgen Stark, a Bundesbank elnökhelyettese szerint Pandora szelencéjét nyitnák ki a paktum revíziójával. Az eurózóna országainak fele vagy megszegi, vagy csak nagy nehézségek árán tudja teljesíteni a megállapodásnak azt az előírását, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. November elején Gerhard Schröder német kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök újra felvetette, hogy a térség gazdasági növekedése szempontjából előnyös lenne, ha enyhítenének a költségvetési hiányra vonatkozó kikötésen. A tagországok vezetői részéről az elmúlt időszakban számos javaslat hangzott el arra vonatkozólag, hogy különböző kiadási tételeket, például a kutatási-fejlesztési ráfordításokat ne vegyék figyelembe a deficit megállapításakor. A javaslatok az eurózóna pénzügyminisztereinek jövő keddi tanácskozásán is napirendre kerülnek. José Manuel Gonzalez-Paramo, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja szerint azonban elsősorban a megállapodás jobb megvalósítására van szükség.